A gönyűi bányafalban zavartalanul fészkelhetnek a partifecskék

A veszélyeztetett partifecskék költőhelyei a folyók szabályozásával sorra eltűnnek. A bányákban találnak új fészkelőhelyet maguknak, ám ez gyakran akadályozhatja a termelést. Ezért példaértékű, hogy egy gönyűi bánya tulajdonosa augusztusig meghagyott számukra egy falat, ahol a szakemberek tudományos kutatási program keretében jelölőgyűrűkkel látták el a madarakat.

A partifecske homokfalakba vájt üregekben költ. Folyópartokon, de akár tavak partvidékén, a víz által leomlasztott partfalakban, valamint a homokbányákban ala­kulnak ki számára megfelelő nagyságú függőleges fészkelőhelyek. Szinte bárhol megtelepszik, ha alkalmas fészkelőhelyet talál. Ám a folyók vízszintemelkedése, az emberi tevékenység veszélyt jelenthet költőhelyeire és a költés sikerére. Az Actio Riparia program keretében idén is felmérik a megyei állományt az önkéntesek.

Veszélyben a költőhelyek 

Az idei, a madarak védelméhez fontos felmérés egyik első lépéseként egy gönyűi bányában gyűrűzték meg a madarakat a szakemberek. A helyszín a költési helyeiket vesztő partifecskék fészkeléséhez meghagyott fallal példaértékű. A gyűrűzési programban tavaly 310 madarat gyűrűztek két győri és csornai telepen három alkalommal. A korábban a megyében gyűrűzött fecskék közül egy Ácson, egy pedig Iváncsán (Fejér megye) került újra hálóba mint ott költő madár. Általában 15–20 önkéntes vesz részt a munkában. Tavaly 101 helyszínen jártak, 67 helyszínen gyurgyalaggal, 30 helyszínen partifecskével találkoztak az önkéntesek. 

Eltűnő partfalak 

A partifecske természetes élőhelye a szakadó partfal lenne, ám a folyók szabályozása miatt alig van hol költeniük. Ezért a bányákban keresnek helyet, ám ez sok konfliktus forrása, hiszen behatárolhatja a termelést – tudtuk meg Győrig Elődtől, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársától. – Ám sajnos máshol szinte már nem is találnak költőhelyet, ezért lenne nagyon fontos, hogy figyeljünk rájuk. Gönyűn a bányatulajdonos szereti a fecskéket és figyel rájuk. Éppen ezért a bányában egy falrészt augusztusig, a költési idő végéig meghagy számukra. Hozzáállása követendő. A fecskéknek ennyi máshol is elég lenne. 

Csökken a számuk 

Három éve kezdték el felmérni számukat a megyében, amely az első lépés védelmükben. Tavaly körülbelül 1800 párt regisztráltak a megyei madártani egyesület munkatársai, előtte egy évvel azonban még 2200-at. 
A gyűrűzési programban tavaly 310 madarat gyűrűztek két győri és csornai telepen három alkalommal. Látható, hogy a csökkenés jelentős, bár elképzelhető, hogy olyan újonnan nyílt bányában fészkelt az eltűnt 400 pár, amelybe nem tudtak bejutni a felmérők. Az is igaz, hogy a tavasz első felének időjárása sem kedvezett idén a madaraknak, számuk emiatt is lehet kevesebb. 

A madártani egyesület szakembereinek becslése szerint 725–752 pár gyurgyalag, 1594–1859 pár partifecske él a megyében. A szám sajnos csökkenő. 

– A fecskék viszonylag alkalmazkodóak, vagyis ahol éppen jó a fal, oda mennek, akár nagy távolságokat megtéve ennek érdekében. Gyakran a fokozottan védett gyurgyalaggal együtt használnak egy költőhelyet – tette hozzá a szakember. 

Többezres kolóniák 

A városban lakó fecske is veszélyeztetett, és ugyanaz a helyzet a legkisebb hazai fecskefajunkkal, a partifecskével, mely szinte az egész északi földtekén megtalálható. Telepesen fészkel, sokszor több száz, de akár több ezer párból álló kolóniákat is kialakíthat. Rendszerint minden évben új költőüregekből álló telepeket létesít, hogy az előző évi fészkekben elszaporodott parazitákat elkerülje. Táplálékát a levegőben kapja el. Nagyon apró rovarokkal – levéltetvekkel, legyekkel, szúnyogokkal, kérészekkel – táplálkozik, melyek nem feltétlenül kötődnek a vízhez. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti. A folyóparton kialakult telepeknél a költési idő alatti zavaró tevékenységek korlátozásával segíthetjük az állományának fennmaradását.