Chaplin a benzinkúton - Kurucz Róbert mosonmagyaróvári színész-rendező életútjáról beszélgettünk

Már gyermekként látszott Kurucz Robiról, hogy van affinitása a színjátszáshoz, hiszen már óvodában sem jött zavarba, ha verset kellett mondania. Tizenkét éves volt, amikor először írt róla a Kisalföld egy iskolai szavalóverseny kapcsán. Később pedig a 402 számú Hunyadi Mátyás Szakképzőben, ahol tanulmányait végezte, alakult egy színjátszó szakkör Nagy Sándor kezdeményezésére, ahol a karrierje is elindult. 

– Utolsó évesek voltunk, amikor elmentünk egy színjátszó táborba Siófokra. Alternatív színházként ott volt a Bucz Hunor-féle Térszínház is, megtetszettem nekik, és felhívtak Budapestre, hogy játsszak náluk, én pedig fel is mentem. A nagynénémmel laktam, de olyan szegények voltunk, hogy szinte éheztünk, a keresett pénzem semmire nem volt elég, így fél év után visszajöttem Mosonmagyar­óvárra, és elmentem dolgozni a határőrséghez, mint drogkeresőkutya-­vezető – mesélt a kezdeti évekről Kurucz Róbert. 

A család fontosabb volt, mint a színpad 

A munka mellett Robi leérettségizett, és egy színész-rendező tanfolyamot is elvégzett Győrben. Színművészeti egyetemre azonban nem jelentkezett, mivel közben szerelmes lett, megnősült és gyereke született, a család pedig fontosabb volt a színpadnál. 

– Nemrég ünnepeltük a harmincadik házassági évfordulónkat, ha a feleségemre, a gyerekeimre és immár az unokámra nézek, akkor egyáltalán nem bánom, hogy nem lettem profi színész. Jelenleg egy benzinkúton dolgozom, mellette itthon kertészkedem, de marad idő a fellépésekre és a rendezésekre is – mondta Róbert, aki, miután visszatért Budapestről, megalapította a Hatok nevű egyesületet. 
– Azért ez lett a neve, mert hatan voltunk, talán másfél évig működött ez a színpad a Fehér Lóban és az egykori úttörőházban. Aztán folyamatosan új formációk alakultak egészen az Amatőr Színjátszók Baráti Köréig, ami összefogta a városban működő kisebb színjátszó társaságokat. Ebből született meg később a Theatrum ad Flexum, ami ma talán egyenlő a mosonmagyaróvári színjátszással. 

Elismerését fejezte ki 

A színész első rendezése Schwajda György Himnusz című tragikomédiája volt, de a legnagyobb elismerést Lezsák Sándor 80 vödör levegő című darabja hozta meg számára 
– Nagyon szerettem ezt a darabot, és a díjakon túl ez hozta számomra a legnagyobb elismerést, jóllehet kritikát is kapott bőven. Lezsák Sándor hatvanadik születésnapján adtuk elő a művet a Pozsgai Zsolt által vezetett Komédium Színházban. Színházigazgatók és a politikai elit is jelen volt a bemutatón. Csurka István odahívott magához, és azt mondta, ha ti amatőrök vagytok, akkor az amatőrök jobbak, mint a profik – ez nagyon jó érzés volt. – Ugyanakkor a darabot többen lehúzták politikai okokra hivatkozva, holott én semmi politikát nem tettem bele. Az egyik jelenetben újságok vannak szanaszét az asztalon, volt köztük egy Magyar Nemzet is, és rögtön ideológiát raktak hozzá – emlékezett vissza mosolyogva a rendező, akinek a legutóbbi munkája a Zárt tárgyalás volt. Jean-Paul Sartre drámáját dolgozta fel, amellyel tavaly meg is nyerte a legjobb rendezőnek járó díjat a Moson Megye Színjátszó Találkozón, és a legjobb előadásnak járó díjat is besöpörte. 

Megértette Chaplint 

Kurucz Róbert arra a kérdésünkre, hogy mi az a szerep, amit mindenképpen el szeretne játszani, azt válaszolta, hogy már megtörtént. 
– Chaplin volt a legfontosabb szerepem. Azt hiszem, nem fogok tudni nagyobbat alakítani, ezért volt érdemes megszületni és színészkedni. Sokan próbálták őt másolni, de nem őt kell, hanem azt, amit ő dolgozott fel, ez pedig a cirkuszi bohóc karaktere. Egy alkalommal ültem a cirkuszban, és rájöttem, hogy Chaplin egy az egyben a bohócokat utánozza, illetőleg gondolja tovább. Azért volt fontos ez a szerep, mert én nem őt próbáltam lemásolni, hanem a bohócokat, amit aztán Chaplin karaktereként értelmeztem – mesélte a színész, majd még hozzátette: – Nevetünk a bohócon, akit lefúj az elefánt vízzel, keserédes figura, de megy és csinálja tovább, ahogy mi is. Ezért pedig már érdemes színészkedni.