Labdarúgás

2022.04.28. 17:11

Kemencéket rak a győri Rába ETO bajnok kapusa

Papp Győző

Kiss Csaba (jobb szélen) a győri aranycsapat köszöntésén.

Forrás: Kiss Csaba / Facebook

Sokan látták a Rába ETO aranycsapatának ünnepségéről nemrégiben készült fotókat, és a játékosok között feltűnt olyan is, akit nem mindenki ismert fel. Kiss Csaba, az egykori kapus volt az, már jó ideje kikerült a futball körforgásából.

Forrás: Kiss Csaba / Facebook

– Jókor hívott, éppen most mostam le a kezemről az agyagot – mondta, amikor felvette a telefont. 
– Csak nem szobrokat készít? 
– Áh, nem – nevette el magát. – Pécsről a Balaton mellé, Kőröshegyre költöztünk a párommal, Erikával, itt lakunk a völgyhíd tövében. Cserépkályha-készítéssel, kemencézéssel foglalkozunk, éppen azon dolgozom most is. Van egy tizennyolc éves közös gyermekünk, nekem a korábbi házasságomból született egy fiam, ő harmincnyolc éves és Németországban él. A múltkoriban, amikor beszéltünk, éppen őt látogattam meg. 
– Nemrégiben tartották a győri aranycsapatról szóló megemlékezést. Milyen érzés volt találkozni a régi játékostársakkal? 
– Nagyon jó, rengeteg élményt elevenítettünk fel. Tetszett a fogadtatás, jólestek az új tulajdonos, Világi Oszkár szavai, de a szurkolók voltak a legfantasztikusabbak. A köszöntésük felejthetetlen marad. Az egész nap csodálatosan alakult, mígnem éjszaka két órakor „Latyi” telefonhívására ébredtem fel. Közölte, hogy Szabó Ottóval nagy baj van. Csak hüledeztem, hiszen pár órával előtte még jókat beszélgettünk. Utána nem is bírtam elaludni. Örülök, hogy már jobban van, remélem, hamarosan teljesen felépül. 
– Milyen győri emlékek törtek elő az ünneplés kapcsán? 
– Rengeteget köszönhetek az ETO-nak. Ott lettem NB I-es játékos, magyar bajnoknak is mondhatom magam. Kovács Lacival kitűnő kapcsolatot ápoltam. Nemcsak szakmailag tartottam nagyra, hanem emberileg is. A mai fejemmel már türelmesebb lennék, de a nyolcvanas évek elején a több játéklehetőség reményében a ZTE-hez igazoltam. Az szörnyű időszak volt az életemben. A nagy szám miatt el is tiltottak a játéktól öt évre. Hári László, a Tatabánya technikai vezetője segítségével kerültem a Bányászhoz, mert Kiss Imre megsérült. Utána szép éveket töltöttem a Győri Dózsában: a megyei másodosztályból indultunk Halasi Pista vezetésével, majd Horváth Tamás idején egészen jó csapatunk lett. Később védtem még Péren, Mosonszentmiklóson, ahonnan Izsáki Laci átcsábított Abdára. Ott játszottunk egy emlékmeccset az aranycsapattal, három-három lett a végeredmény, az ETO valamennyi gólját Szabó Ottó szerezte. Akkor jött elő egy régi sztori. Kovács Imre volt az ETO edzője, Békéscsabán játszottunk. A meccs előtt Imre bácsi jellegzetes orrhangján szólt Ottikához: „Ne nagyon futkározzon, mert jön Láza és kirúgja a salakra.” És a kezdés után nem sokkal így is lett... 
– Napjainkban van valamilyen kapcsolata a futballal? 
– Siófokra gyakran, Kaposvárra ritkábban járok meccsre. Ha győri csapat játszik a környéken, akkor viszont mindig ott vagyok a lelátón. 
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában