Nyúl kincseit gyűjtötte egy kötetebe Szűcs Mihály - Fotók

Nyúlon 2013-ban alakították meg az értéktárbizottságot, amelynek vezetője Szűcs Mihály lett. A településről már több könyve is megjelent, de most az értéktárba felvett kincseket gyűjtötte össze, Nyúl község nemzeti értékei címmel. A kötetben a szerző fotókkal, ábrákkal, térképekkel mutatja be a falu harminchat települési, három sokorói tájegységi és egy megyei szintű nemzeti értékét. 

Részletesen leírja a falu legféltettebb értékeit: a nyúli templomot, a Szurdikot, a lösz mélyutakat, a ritka védett növényfajokat, valamint a település két saját túraútvonalát, a Kökörcsin körutat és a keresztutat, valamint a Lila-hegyen álló új kilátót is. 

Miért nyúl a Nyúl? 
 

Kitől mástól lehetne megtudni érdekességeket a faluról, ha nem a könyv szerzőjétől? Szűcs Mihályt arról kérdeztük, honnan származik a település neve. 
 

– Már a rómaiak foglalkoztak üregi nyulak tenyésztésével. A rómaiak távozása után az elvadult nyulak az itteni löszpartokban nagyon jól érezték magukat. István király korában már volt ugyan pénz, de nem volt sok forgalomban, a köznép pedig nem is nagyon használta, terménnyel fizettek. Mivel tudtak adózni? A helyi borral és a nyulak prémjével és húsával. Valószínűleg ezért lett Nyúl a település neve. 1037-ben már Villa Nuul néven szerepel a település a bencések bakonybéli apátságának alapítólevelében – tudtuk meg Szűcs Mihálytól. 
 

Különleges adottság 
 

Sokoró három vonulatból álló dombvidék. A mélyben mészkő található, mint a Bakonyban, fölé a Pannon-tengerből rakódott homokkő, arra pedig a jégkorszakban a hulló porból lösz települt, ami Ravazdnál 8–10–15 méter, Nyúlon 2–3 méter vastagságú. Ez a lösz alkalmas mezőgazdasági művelésre, így szőlőtermesztésre is és ebbe ássák a helybeliek a pincéket. Ez egy különleges helyi adottság. A rétegeződés tökéletesen látható Közép-Európa egyik legnagyobb szurdokvölgyénél, a „Szurdik”-ban. 

– Az óriási vízmosás egy dombhátat vág ketté. A hivatalos neve Sárkánylyuk-vízmosás, de az itt élő „i”-ző tájszólású lakosság csak „Szurdik”-ként emlegeti – árulta el a könyv szerzője. Különlegessége, hogy 630 méter hosszú, a legmagasabb ponttól a legalacsonyabban álló pontjáig éppen ötven méter a szintkülönbség. A falába pincéket vájtak már a török időkben. 
 

Megdézsmált termés 
 

Nyúlon körülbelül kétszáz pince van, az egyik legnagyobb a száz méter hosszú Sárkánylik-pince, mely dézsmapince volt. A szőlőművesek az adót, a terményük tizedét borban fizették, azt itt tárolták. A hatalmas pincében ember nagyságú hordók is állnak, melyekbe elvileg hetvenezer liter bor is beleférne, amiből minden győri lakosnak jutna fél liter. 
 

A könyv a polgármesteri hivatalban vásárolható meg, jó idegenvezetőként szolgál helybelit, turistát egyaránt.