2022.03.23. 13:51
Már csupán hat mester maradt – az ország díszműkovácsainak fele Győrben végzett idén – galéria
Hagymásy Balázs 12 évig dolgozott azért, hogy díszműkovács lehessen. No nem azért, mert eddig tartott az oktatás, hanem mert ennyi idő alatt tudott maga mellé verbuválni megfelelő létszámú jelentkezőt. Két évvel ezelőtt a Győri SZC Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikum és Kollégiumban megkezdődött a képzésük Győr híres mesterének, Schima Bandi utódainak.
Hagymásy Balázs szenvedélyt és elhivatottságot is izzít a kemencében, hogy felélessze a kovácsolás romantikáját. Fotó: Huszár Gábor
Fotó: Huszar Gabor
- Az ország minden részéről érkeztek a jelentkezők a díszműkovácsképzésre, idén februárban 24-en vehették át a bizonyítványt.
- Ezzel majdnem a duplájára nőtt Magyarország kovácsművészeinek száma, jelenleg alig ötvenen dolgoznak ebben a szakmában.
- A végzettek közül sem nyit mindenki üzletet, az osztályban akadt mérnök, történész, sőt, még egy mikrobiológus orvos is Budapestről, aki a kovácsolásban találta meg élete hobbiját, egy saját műhelyet is készít magának, hogy ott vezesse le a munka okozta stresszt.
A Győri SZC Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikum és Kollégium adott otthont az első és egyben utolsó díszműkovács OKJ-s képzésnek. – Az utolsó pillanatban, tizenkét évnyi várakozás után indulhatott el a díszműkovácsosztály – mondja Hagymásy Balázs szervező-hallgató. – Az iskolában működik az ország utolsó kovácstanműhelye. Nincs még egy intézmény, ahol ezt az oktatást tantermi körülményekkel meg lehetne szervezni – mondta Szarvas László szakmai tanár, miközben bevezetett minket a kemencék közé. Schima Bandi a XX. század aranykoszorús díszműkovácsmestere volt. Győr számos pontján megcsodálható a mester keze munkája. Legismertebb az Aranyhajó patika cégére vagy a Kakukkfészek, de általa készített korlátok, kapudíszek, domborművek, egyházi vonatkozású tárgyak gazdagítják a várost. Mindezekről a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum művészettörténészétől, Pápai Emesétől hallhattak a kovácsok.
Schima Bandi mai utódai
– Ez a mesterség nemcsak az erőről szól, hanem a fejben előre összefűzött műveletek sokszor bonyolult sorrendjéről, fantáziával, nyitottsággal, stílussal ötvözve – mondja két kalapács- ütés között Hagymásy Balázs. A forró műhelyben csatlakozott a csapathoz Kövecses László, a Lukács felnőttképzési vezetője is. – A technikai feltételek megteremtése nélkülözhetetlen, de a humán erő, a felkészült elméleti oktatók és gyakorlati munkát oktatni tudó szakemberek nélkül nem tudott volna elindulni a képzés – mondja. – A Győri Szakképzési Centrum támogatásával lehetségessé vált a képzés indítása, a Lukács-iskola felnőttképzéssel foglalkozó szakemberei vállalták a szervezési és logisztikai feladatokat. A kovácstüzek alkalmassá tétele, a terület, termek biztosítása mellett az alapanyagok és eszközök, a tűzhelyek fűtéséhez szükséges koksz beszerzése után az oktatói gárda kiválasztása is megtörtént. Az oktatás elméleti és gyakorlati képzésből állt, a kovácsoláson túl népművészet, művészettörténet és látványtervezés volt a fő tananyag, egyéb kiegészítő tantárgyak mellett.
A kovácsolás mesterfogásait Pákai Kornél díszműkovácsmestertől sajátították el a leendő kovácsok, míg a művészeti ábrázolás alapjairól Paed dr. Borbély Károly, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar mesteroktatója, tanára tartott előadásokat. A vizsgabizottság egyik tagja, Vajda László tiszaeszlári mester is elismerte tudásukat és biztatta a résztvevőket, hogy öt év múlva minél többen jöjjenek mestervizsgára, mivel szükség lenne a magyarországi hat díszműkovácsmester mellé minél több, tapasztalatát, tudását átadni akaró szakemberre, hogy megmaradjon a sok évszázados mesterség. – Reméljük, hamarosan lesznek követőik. Igaz, már nem OKJ-s bizonyítványt, hanem az új képzési struktúrának megfelelő díszműkovács szakképesítést lehet szerezni, viszont az első szakképesítés és egy résszakma megszerzése ingyenes, tehát az iskola tárt kapukkal várja a jelentkezőket – üzeni Szentpéteri Marianna igazgató.