2022.03.05. 14:14
Ami jó a környezetnek, az jó a pénztárcánknak
A 2000 óta megrendezésre kerülő világnap a környezettudatosságra, a fenntarthatóságra és az energiatakarékosságra hívja fel a figyelmet. Fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy cselekedeteinkhez milyen energiafelhasználás társul!
Lajtmann Csaba és a Reflex Környezetvédő Egyesület tagjai az iskolákba is elviszik az energiatakarékossági információkat a képen látható plakátok segítségével. Fotó: B. A.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közzétette, hogy decemberben az átlagos hőmérséklet 1,9 fokkal volt alacsonyabb az átlagosnál, a gázfelhasználás mégis 14 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A bruttó villamosenergia-fogyasztás 4,6 százalékkal volt magasabb az előző év januári fogyasztáshoz képest. A hazai villamosenergia-kereslet annak ellenére növekedett, hogy az előző éveknél enyhébb volt a január. Az adatok is mutatják, hogy van még mit tenni a takarékosság terén.
Mit tehetünk saját magunk? Erről kérdeztük Lajtmann Csabát, a Reflex Környezetvédő Egyesület programvezetőjét.
– A legkörnyezetkímélőbb, legtisztább energia a meg nem termelt energia. Az az energia, amit nem használtunk fel. Egyébként minden energiatermeléshez kapcsolódik valamilyen környezetszennyezés, a megújuló energiaforrásokéhoz is. A napenergiát is olyan készülékekkel tudjuk hasznosítani, amelyek előállítása, illetve az életciklusuk végén az ártalmatlanítása valamilyen környezetterheléssel jár. Ha jól leszigeteljük a háztartásainkat, jól záró nyílászáróink, jó fűtési rendszerünk van, akkor tudunk energiát megtakarítani, és ezáltal jóval kisebb lesz a környezetei terhelésünk. Bár sokan odafigyelnek a környezeti indokokra is, de azért a pénzügyiek sokkal fontosabbak. A haszon mindenképpen kettős: ami jó a környezetnek, az jó a pénztárcánknak is.
– Nemzetközi, kormányzati szinten sokat foglalkoznak a szabályozás kérdésével, de mit tehetünk mi magunk?
– Ha azt nézzük, kinek mi a felelőssége, mindig azt mondom: több szereplő van a rendszerben. Az egyén és a család, a közösség, ami lehet egy iskola vagy település, és vannak az államok. Nagyon nagy hiba lenne, ha az államtól várnánk a megoldást. Fontos szerepünk van mindannyiunknak, hogy tegyük azt, amire lehetőségünk van. Ha például a lakásban lejjebb tekerjük egy fokkal a fűtési rendszert, az nekünk nem kerül semmibe, csak felveszünk egy melegebb pulóvert vagy még egy réteg ruhát. Ezzel viszont pénzt és energiát egyszerre spórolunk.
Felmérések igazolják, ha figyelemmel kísérjük a fogyasztásainkat, azaz havonta olvassuk le a villany- és gázórát, már azzal is megtakarítást lehet elérni. A leolvasáskor észrevesszük, ha gond van és például megugrik a villanyfogyasztásunk egy eljegesedett fagyasztóláda miatt. De arra is felhívhatja a figyelmünket, hogy karbantartást kellene végezni a fűtési rendszerünkön, mert az nem működik optimálisan.
– Van, amire pénzt kell költeni ahhoz, hogy energiát és pénzt takarítsunk meg. Megéri?
– Hogy néz ki egy átlagos ház energiafogyasztása? A legnagyobb szelet a fűtési igény. Ez egy átlagos háztartás energiaigényének 60–70 százaléka körüli. Ezért fontos, hogy a fűtési hőigényt, illetve az ehhez kapcsolódó energiaforrás-felhasználást csökkentsük. Lehet fűtés-korszerűsítéssel, szigeteléssel, nyílászárócserével. Ezekre pénzt kell fordítani, de a kevesebb energia kevesebbe fog kerülni. Ugyanakkor többféle támogatás, pályázat is van ezekre a felújításokra, érdemes őket kihasználni.
– Milyen apróbb praktikákat tud még javasolni?
– Egy gyors zuhanyzás harmada-negyede víz- és energiaigényű a kádban fürdéshez képest. A mosogatásnál ne folyó, hanem álló vízzel mosogassunk. Ha lefedjük a lábost, kevesebb energia kell a főzéshez. A LED-es világítás kisebb energiaigényű. Próbáljunk meg környezetkímélően közlekedni. A tömegközlekedés igénybevétele is nagyon jó lehetőség a takarékoskodásra.
