Jedlik Ányos és a bor gyöngye – 1842. október 5-én születhetett meg a fröccs

A szódavíz feltalálását sokan Jedlik Ányosnak tulajdonítják, de egy másik tudós pap, az angol Joseph Priestley a sör erjesztése során talált rá a szén-dioxidra 1767-ben. Elsőként tehát ő állított elő laboratóriumában mesterséges szódavizet. Találmányát az Ausztráliát felfedező James Cook a skorbut megelőzésére és gyógyítására használta.

Jedlik Ányos egyébként feljegyzésében utal a korábbi eredményekre. Az viszont tény, hogy hazánkban az 1831–32-es kolerajárvány idején a bencés szerzetes orvos barátai jó eredményekkel alkalmazták a szódavizet, mely enyhülést adott a betegeknek.

Szódával a szüretre

– Az utóbbi időkben sokat foglalkoztam Jedlik Ányos életével és munkásságával, így a szóda, majd a fröccs születésével is – mondta Baksa Péter tanár, a győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum nyugalmazott igazgatóhelyettese. – A fröccs debütálását a legenda egy bizonyos 1842-beli, fóti szüretre teszi, ahová Jedlik Ányos magával vitte csőrös szódásüvegét. Ennek bizonyítékául Vörösmarty Mihály Fölfelé megy borban a gyöngy kezdetű verse szolgál.

Csak a legnagyobbak

Fáy András író, politikus, reformer 1832-ben vette szőlőjét Fóton, ugyanakkor, amikor Vörösmarty Mihály költő és Ferenczy István szobrász is. Néhány év múlva azonban Fáy megvásárolta barátai szőlőjét is, de a szüreteket népes társaságban, együtt ülték meg. Ilyenkor a kor legnagyobb alakjait látták vendégül: ott volt Bajza József, Czuczor Gergely, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc és sokan mások is.

– A korabeli krónikák érdekes módon sehol sem említik Jedlik Ányos nevét – jegyezte meg a nyugalmazott tanár.

Ott volt vagy nem?

– Czuczor Gergely – aki Jedlik közeli rokona, pályájuk is hasonló volt – kötődése Fáy társaságához bizonyított, így magával vihette a szódavíz magyar atyját bármely fóti szüretre. Konkrét bizonyítékunk nincs rá, hogy a Jedlik Ányos a szüreten járt, Vörösmarty fröccs- ről szóló verse mégis megszülethetett. Történelmi adatok azt sem bizonyítják, hogy Jedlik Ányos szerette-e a bort, de tény, hogy az 1842-es fóti szüreten az ő „fröccsével” koccintottak a vendégek. Hogy akkoriban miként nevezték a szódával vegyített bort, nem lehet tudni, mivel a magyar nyelv történeti-etimológiai szótára a spriccer szó megjelenését 1879-re, míg a fröccsét 1890-re teszi. A legenda valós tartalmától függetlenül magyar ember máig bármely születés- napot örömmel ül meg egy pohár finom itóka mellett.

A filoxéra miatt

A fröccs elterjedésében nagy szerepet játszott a Magyarországot 1875-től sújtó filoxéravész is, mely a kötött talajon növekvő szőlőfajtákat kipusztította. Ekkortól kaptak nagyobb szerepet a filoxérának ellenálló homoki fehér szőlők a borkészítésben. Ezeket a savanykásabb, kevésbé jó minőségű borokat szódavízzel hígítva lehetett leginkább élvezni.