Várja a turistákat a cseszneki várkapitány

Az Öreg-Bakony dísze a sűrű erdőből kiugró cseszneki vár. A megyehatár közelében, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye között fekvő erődítmény a járvány alatt zárva volt, a nyáron azonban újra kinyitott. Nemrégiben új kapitányt kapott. Amberger Dániel dédszülei, édesapja egyaránt a településen látták meg a napvilágot. Az új kapitány nagy tervekkel állt munkába: készül a vár aljában a középkori lovagfalu, lesz szabadtéri színpad és látogatóközpont is.

– A Pécsi Tudományegyetemen geográfiát tanultam, turizmusföldrajzra specializálódtam és várturisztikával foglalkoztam, az elhagyott várak idegenforgalmát is vizsgáltam, készítettem tanulmányt a cseszneki turizmus lehetőségeiről is, ráadásul erős a kötődésem a településhez – mesélte lapunknak Amberger Dániel. – Már a dédapám is Cseszneken született, a gyermekkorom jó részét pedig itt töltöttem a nagyszüleimnél vendégeskedve, szívemhez nőtt a hely. Egy hónap múlva lesz az esküvőm és az egyik tervem az, hogy a szomszédos falvak egyikében telepszem majd le a leendő feleségemmel.

Megkérdeztük, hogy mi a feladata egy várkapitánynak a XXI. században. Azt felelte, hogy a feladatai alapján intézményvezető is lehetne, de hangulatosabb kifejezés a várkapitány. Amberger Dániel a várban dolgozókkal és egyéb munkatársakkal tartja a kapcsolatot, ahogy a turistákkal is.

Ahogy a kapitány tájékoztatott minket, az egyik újdonság, hogy a vár aljában, a 82-es út mellett már épül a középkori lovagfalu, amelyben régi mesterségeket, játékokat mutatnak be, de készül hozzá egy új szabadtéri színpad és látogatóközpont is. Terv az is, hogy a lépcsőkorlátok még biztonságosabbak, tetszetősebbek legyenek.

A vár és a kistelepülések közelében sok a látnivaló, a Bakonyban változatos a táj, a völgyek, patakok kiváló kirándulóhelyeket nyújtanak. A cseszneki vár hétfő kivételével mindennap 10 és 18 óra között látogatható. Várvezetés is kérhető, csoport érkezését érdemes előre jelezni. Védettségi igazolványra nincs szükség.

A cseszneki vár egyik jellegzetes része a barokk óratorony. Alsó része korábban várbörtön volt, később feltöltötték és egy pluszszintet húzattak fel a tetejére, amely ma is látható, egykor könyvtárnak használták. A vár első köveit a tatárjárás után kezdték el lerakni, 1281-ben már oklevél említi. Egykor vámszedő hely volt a Győr–Veszprém országút mellett. Falainál forgatták a Valahol Európában című filmben látható vár külső felvételeit. Tetejéről ellátni egészen Pannonhalmáig vagy éppen a bőnyi szélmalmokig. Az erőd közelében jöttek létre Magyarország első via ferrata útvonalai. Tulajdonosa az állam, működtetését egy helyi egyesület végzi.