Hétvégi séták Győrben – Az igazak örökké élnek

A választás nem véletlenül esett erre a napra. Az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállítására vonatkozó szabadalmát. A 2010-ben másodszor ünnepelt emléknapon pedig Szent-Györgyi professzor 70 évvel korábban elnyert Nobel-érmét a Magyar Nemzeti Múzeum kincstárában helyezték el. 50 évvel ezelőtt pedig Gábor Dénes, a holográfia feltalálója vehette át az 1895-ben, Jedlik Ányos halálának évében alapított Nobel-díjat.

A tudós szerzetes

Magyarország tudósai, feltalálói között kiemelkedő helyen áll Jedlik Ányos (1800–1895) munkássága, akinek emlékét városunk szeretettel őrzi. Az egykori köztiszteletben álló bencés szerzetes, tanár, tudós nevét utca, iskola, híd, csobogó viseli, alakjával pedig a városunk főterén álló, születésének 200. évfordulójára 2000-ben állított kétalakos szobor egyik alakjaként találkozhatunk. Itt idézhetjük fel különös életét, emlékét. Rieger Tibor szobrászművész Jedlik Ányos és Czuczor Gergely alakja között egy asztalkán Jedlik egyik ikonikus találmányát ábrázolja. Ez a dinamó volt múlt heti feladványunk.

A görög eredetű elnevezés (dünamisz – erő, képesség, hatalom), a dinamó nemzetközi szó (dynamo), közvetve a német fizikus, Ernst Werner von Siemens (1816–1892) nevéhez fűződik. Tőle származik a német dynamoelektrische Maschine „dinamoelektromos gép” megnevezés. A dinamó mint műszaki szakszó vált ismertté, így nevezzük azokat a villamos gépeket, amelyek mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát állítanak elő.

Nem ismerte fel találmányai jelentőségét

A dinamóelvet Jedlik Ányos ismerte fel elsőként 1861-ben, azonban tőle függetlenül Siemens szabadalmaztatta 1866-ban.

Mivel az első magyar szabadalmi törvény 1895-től (halálának évétől) datálódik, így Jedlik Ányos nem szabadalmaztatta találmányait. Részben ennek köszönhetően a tudománytörténet, főleg pedig a nemzetközi közvélemény a mai napig nem kezeli tényleges érdemei szerint. A dinamó feltalálását is Siemenshez kötik.

Másrészt, ahogy nagy tisztelője, Eötvös Loránd írta róla: „Szerzetesi életéből származott azonban egy nagy hibája is, a félénk zárkózottság, amely akadályozta, hogy másokkal érintkezése által tudományos látóköre bővüljön, és hogy viszont ő tudományával másokra éltető hatással legyen...” Ő elsősorban tudós tanár volt, nem pedig üzletember, aki ráérez a potenciális haszonnak arra a nagyságrendjére, amit egy elkövetkező ipari forradalom kínál. Puritán életvitele ettől távol állt.

Saját korában nem kapott elismerést

Így, noha két legnagyobb horderejű találmányával, az elektromos motorral és a dinamóval, melyek technikatörténeti mérföldkőnek bizonyultak, a villamosság kora köszöntött be, Jedlik nem ismerte fel ennek jelentőségét. Zárkózottsága, szerénysége miatt sem kapott kiemelt figyelmet, elismerést. A történelem azonban „második ipari forradalom” fejezetcímen jegyzi ezt a technikai, műszaki fejlődést, mely jövőformáló volt, és Jedlik, a kiváló mérnöki szemlélettel megáldott kísérleti fizikus úttörő tevékenységét igazolja.

Győr városa Jedliknek díszsírhelyet adományozott, a nádorvárosi köztemetőben nyugszik. Legfontosabb eszközeire a Műszaki Múzeumban, írásos hagyatékára a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattárában vigyáznak. Munkásságáról a német Siemens Múzeum is megemlékezik. Nevét innovációs díj és tudományos társaság is viseli.

Emeljünk stílusosan egy pohár fröccsöt emlékére ezen az ünnepnapon!