A hét embere

2021.06.20. 08:00

A hét embere: Lebó Ferenc szobrászművész formát ad az élettelennek

Adj a kezébe bármilyen élettelen anyagot, és életet ad neki. Lebó Ferenc szobrászművész alkotásai szerte a megyében megcsodálhatók, megörökítve és megőrizve történelmünk fontos és emlékezetes pillanatait. Két legfrissebb alkotása, a Győr-kereszt és a Győr 750 emlékérem kapcsán beszélgettünk vele.

Hécz Attila

20210617 Győr A Győr kereszt és a Győr emlékérem kapcsán interjú a szobrásszal Képen: Lebó Ferenc szobrász Fotó: Nagy Gábor NG Kisalföld

Forrás: Kisalföld

Fotó: Nagy Gábor

Egy disznóvágással kezdődött Az egész

– Ki figyelt fel legelőször alkotói tehetségére?

– Szarvason, ahol születtem, az általános iskolába egyszer egy külső előadó érkezett. Tőle kaptunk egy feladatot, mégpedig a disznóvágást kellett rajz formájában megörökítenünk. Az enyémre különösen fölfigyelt, és biztatott, hogy válasszam a művészi pályát. Vallásos neveltetésemnek köszönhetően a helyi plébános szintén érdekes, számomra nagyon kedves feladattal bízott meg: a stációkat kellett megrajzolnom. Ez nyolcéves kölyökként különös örömmel töltött el, hiszen rajzaim sokáig ott díszlettek a templomban. Ezeknek az apró lökéseknek, támogatásoknak köszönhetően a szegedi művészeti középiskolában, majd a főiskolán folytattam tanulmányaimat szobrászat és restaurálás szakon. Itt meg kell említenem kunszigeti származású tanáromat, T. Nagy Irént – aki egyébként Borsos Miklós tanítványa volt –, akinek nagyon sokat köszönhetek.

– Szegeden inkább a szobrászkodás érdekelte, vagy azért más műfajban is kipróbálta magát?

– A sok szobrászi, figurális feladat mellett – amit éppen gipsszel végeztünk – mindig maradt az anyagból valamennyi. Hogy ez ne menjen veszendőbe, pogácsát öntöttünk belőle, és abba metszettünk. Ha úgy tetszik, így készültek az első „érméim”. A sors keze formálhatta úgy, hogy alig végeztem el az iskolát, 1988-ban a Magyar Nemzeti Bank pénztervező pályázatára hívtak meg. A feladat egy Szent István-emlékpénz tervezése volt, amely aztán megnyert egy pénzszépségversenyt az Egyesült Államokban. Azt hiszem, ezt nevezhetjük erős kezdésnek.

Tényőtől Tokióig

– Ez közvetlenül azután történt, hogy győri lakos lett?

– Igen. Feleségem, Andrea győri születésű, így 1983-tól magam is ehhez a városhoz kötődöm. Sok munkám született itt, melyek a várost is gazdagítják. Első munkám a karmelita kolostor falán egy bronz dombormű, az aradi vértanúk emlékműve volt, melyet a győri városszépítők megrendelésére készítettem. Ennek alapja egy 1848-as zászló, ami kicsit felborzolta a kedélyeket. Közvetlenül a rendszerváltás előtt voltunk, de külön procedúra keretében kellett engedélyeztetni ezt a jelképet.

Ezután rengeteg felkérést kaptam a megyében is. Győrben domborművek, szobrok, emléktáblák, cégérek és restaurálási munkák találtak meg. Mosonmagyaróváron két királyszobrot, emléktáblát, Pannonhalmán világörökség-táblát, Halásziban millenniumi emlékművet, Kimlén és Tényőn ’56-os emlékművet, és persze érmeket Csornán, Kapuváron, illetve Győrben.

Ezeken felül büszke vagyok Sao Paulóban, Dániában, a londoni British Múzeumban, a Vatikánban vagy Tokióban fellelhető munkáimra is.

Nagy álom volt a cégérek utcája

– Számos cégért is tervezett, elsősorban Győrben. Szereti ezt a képzőművészeti formát?

– Ki kell jelentenem, hogy az alkotásban nem teszek különbséget szobor, kisplasztika, érem, emléktábla vagy cégér között. Mindig az adott feladat adta művészi kihívás az, ami foglalkoztat. Győr városa meglehetősen nagy céhes múlttal rendelkezik, igaz, a boltok profilja ma már gyakorta változik. Új cégérrel így nehéz hosszú távra tervezni. Ennek ellenére nagy álmom volt, hogy – salzburgi mintára – legyen egy cégérek utcája itt is. Győrnek van akkora története, legendája, hogy ezek az apró utcai kellékek díszére váljanak a belvárosnak. Jelenleg a Kovács Pál utcában található öt cégér, de jó volna a sorozatot folytatni, kibővíteni. Remélem, sikerül.

A Győr-kereszt, a török 1598-as győri kiűzetésének állít emléket.
Fotó: Nagy Gábor / Kisalföld

Győr-kereszt végre Magyarországon is

– Mostanában, szinte egy időben két jelentős felkérést is kapott. Mesélne ezekről?

– Az egyik az OTP Bank finanszírozásában, a város önkormányzata felkérésére készült Győr-kereszt, amely egy történelmi jelentőségű eseménynek, a török 1598-as győri kiűzetésének állít emléket. Alsó-Ausztriában a mai napig több mint 30 ilyen különböző „Győr-kereszt” (Raaber Kreuz) áll. Ezeket II. Rudolf német-római császár állíttatta annak örömére, hogy Bécs felszabadult a török nyomás alól. Az emlékkeresztek ugyan különbözőek, de valamennyit ugyanaz a német felirat díszíti: „Mondassék az Úristennek dicsőség és hála, hogy Győr újra kereszténységre tért vissza március 29-én az 1598. évben.” A június 20-án felavatásra kerülő emlékmű több vázlat alapján, természetesen komoly csapatmunkában készült. A Vaskakas-kompozíció három részből áll: alul a török félhold, amely a legyőzött ellenséget jelöli, a kereszténységet a kettős kereszt szimbolizálja, míg felül a kakas foglal helyet.

Az emlékmű talapzatának négy oldalán megjelenik az Áldó Krisztus, Szent István diakónus, Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf portréja. Mindent összevetve úgy gondolom, egy harmonikus egységű, a jeles történelmi eseményt emlékezetéhez méltó Győr-kereszt született, mely az ausztriai kereszteknek impozáns testvére lehet.

Egy óra alatt elkeltek a győri emlékérmek

– A másik felkérés egy „750 éves Győr” emlékéremre szólt. Megszámolta már, mennyi érmét tervezett összesen?

– Nem nagyon számolom az érmeimet, de nagyon sok van, az biztos. Ezekből jó néhány a győri Múzeumházban állandó kiállításon is megtekinthető. A „750 éves Győr” színesfém emlékérem megrendelője a Magyar Nemzeti Bank, és különlegessége, hogy 40 ezer darab készült belőle. (A bank jellemzően az ilyen jellegű érmékből 3–5 ezer darabot ad ki.) A kiadást komoly grafikai tervezőmunka előzte meg, a nemzeti bank tíz különböző terv alapján döntött a megvalósuló mellett. Mivel az érme viszonylag kicsi (29,5 mm), szempont volt, hogy ebben a méretben is jól kivehető legyen a felirat és az ábrázolás is. Az érme egyik oldalán a „Győr 750” ismert logója látható a bástyával, a másikon pedig a város jelképe, a vaskakas jelenik meg.

Harmincezer érem a győri önkormányzathoz került, amely minden húszéves, illetve húsz év alatti, győri lakcímmel rendelkező lakost megajándékoz egy darabbal. A többi 10 ezer érme a megjelenését követően gyakorlatilag egy óra alatt gazdára talált.

A „750 éves Győr” színesfém emlékérme 75% réz, 4% nikkel és 21% cink ötvözetéből készült, súlya 9,4 gramm, átmérője 29,5 mm, széle recézett.
Fotó: Nagy Gábor / Kisalföld

– Milyen tervei, megrendelései vannak jelenleg?

– Győr Város Levéltára az idei Múzeumok Éjszakája alkalmából, a „Nyitott levéltárak napja” keretében különleges kiállítást rendez a Győr-keresztek, a vaskakaslegenda és városi kiváltságlevelek bemutatásával. Itt fogják bemutatni a felavatott Győr-keresztre készült grafikai terveinket, melyeket a levéltár rendelkezésére bocsátottunk Harsányi Attila építész barátommal. Ezenfelül a Dunaszerdahelyről érkezett megrendelésnek teszek eleget, amely Szladits Károly jogtudósnak állít emléket egész alakos szobor formájában. Ennek felavatása szeptember közepére várható.

– Szép ívű életpálya, gazdag életmű van ön mögött. Merre visz tovább az útja?

– Mindig az értékes és maradandó létrehozására törekedtem, és így lesz ez a jövőben is. Azt mondják, egy szobrásznak legalább háromszáz évig kellene élnie, hogy megvalósíthassa a tökéletes alkotást. Ennek tudatában törekszem magam is a „tökéletesre”, és vagyok tisztában saját korlátaimmal. Amit azonban a teljességnél is többre tartok, az a művészet ereje, melynek az örömet, az élet szeretetét kell mindenkor közvetítenie. Amikor ez sikerül, nem gondolok többé a „láthatatlan” hibákra. Az alkotói szabadságnak szerencsére birtokában vagyok, és így próbálom magamból kihozni mindig a legjobbat. És ha én magam nem is élhetek háromszáz évig, műveim bőven fennmaradhatnak ilyen időtávon. Én ennyivel is beérném.

Névjegy

Lebó Ferenc Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász- és éremművész

Születési adatok: Szarvas, 1960. november 9.

Díjai: Pénzszépségverseny (1990) Történelmi érem kategória: 1. díj, Amerikai Egyesült Államok

Szabó Géza ötvösmester díja (1995) Országos Érembiennálé (Sopron)

Udvard díszpolgára (1996)

Győr Város Bisinger József Érme (2005)

Győr Város Művészeti díja (2007)

„Batthyány és kora” pályázat – nívódíj (2007)

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2013)

Győr Művészetéért díj (2013)

Győr-Moson-Sopron megye Prima díja (2014)

Munkácsy Mihály-díj (2020)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában