Megálmodta a Szigetközi Szatyor vásárokat

– Sokan ismerik a Szigetközi Szatyor vásárok hírét, de talán többen nem a mögötte álló ötletgazdát. Hogyan lett egy vendéglátós vállalkozóból közösségépítő?

– Többet voltam életemben alkalmazott, mint vállalkozó, mégis mindenáron valami olyat szerettem volna alkotni, ami illik a személyiségemhez. Először úgy tűnt, ez a vendéglátáson keresztül megvalósítható lesz. Egy kisebb bárt nyitottam Kecskeméten, és egy gyorséttermet. Utólag nosztalgiázva már csak a szépségére emlékszik az ember, a valóságban azonban ez főleg éjszakázás, hétvégi munka, és valljuk be, nem egy családbarát szakma. Volt egy pont, amikor minden a feje tetejére állt, és új életet kellett kezdenem. Nehéz, közel tizenöt év tapasztalata után, egyszer csak mindennek hátat fordítani úgy, hogy semmi alternatív koncepciója nincs az embernek. Amikor elkezdtem tisztán látni ismét, ráébredtem, mire is világított rá a vendéglátósmúlt. Rájöttem, hogy szeretek és egészen jól tudok emberekkel bánni. Hogy ez adottság vagy a vendéglátás hozadéka-e, nem tudom. Az bizonyos viszont, hogy ez az alapja annak, amivel ma a legszívesebben foglalkozom.

Közkinccsé tenni

– Néhány éve egy akkor még újszerű ötlettel állt elő. Akkor gondolta volna, hogy egy ilyen nagy tömegeket megmozgató rendezvény születik?

– Egyáltalán nem, valahogy magától alakult az egész. Nem is volt ilyen célja a kezdetekben a Szigetközi Szatyor létrejöttének. Egyszerűen jó minőségű és helyi termékek után kutakodtam, s ennek eredményét kívántam csak közkinccsé tenni. A vásárszervezés, a kézművesek, a közösségépítés és a környezettudatosság csak később kapcsolódott szükségszerűen. Ez számomra is egy tanulási folyamat volt, ami rengeteg izgalmas tapasztalással és megismeréssel járt. Kisfiam születésekor kezdtem kutakodni a helyi termékek körében, és személyes kapcsolatokat építeni a mosoni piacon és a környező szigetközi falvakban. Tehát abszolút fogyasztói oldalról közelítettem meg az egész kérdéskört. El lehet képzelni az évtizedek óta piacozó termelőket, mennyire csodálkoztak, amikor faggatni kezdtem őket mindenféléről, és előadtam az akkor még gyerekcipőben járó bevásárlóközösséghez csatlakozás ötletét. Sokáig jártam a nyakukra, és elég kitartóan. A végén a többség beadta a derekát.

– Akkor most piac, vásár vagy bevásárlóközösség?

– A Szatyor egy folyamatosan változó, alakuló, az igényekhez alkalmazkodó szervezet, ráadásul most már alapítvány. Az eredeti terv egy bevásárlóközösség létrehozása volt, melynek lényege, hogy a vásárlók internetes felületen böngészhessenek és egy virtuális kosárba gyűjthessék a minőségi helyi termékeket. Ez a rendszer tervezhetőbbé teszi a termelő munkáját, és közvetlenül a vásárlóhoz, a fogyasztóhoz juttatja el önkéntesek közreműködésével az árucikket. Azt hiszem, menthetetlen idealista vagyok és voltam is, és ez szerencsémre megtetszett a Belvárosi Üzletkör vezetőségének. Lehetőséget kaptam tőlük, hogy megjelenhessek ötletemmel Mosonmagyaróvár sétálóutcájában, az akkor már sikeres Kult-Utca keretén belül. A kult-utcás Szatyor után vásárlói klub is alakult, melynek az óvári egyetem aulája adott otthont. Itt a termelők a téli időszakban kaptak megjelenési lehetőséget, és bár a klasszikus bevásárlóközösség nem jött létre, szép számmal látogattak bennünket az érdeklődők.

Portékákat a Szigetközbe

– Miként jutott ki a Szatyor valóban a Szigetközbe?

– Először úgy tűnt, az a jó, ha a kistérségben megtermelt portékákat bejuttatjuk a városba. Azonban közel hatéves munka után láttam, hogy ez már kevés. A fejlődéshez egy nagy ugrásra volt szükség. Ekkor a környezettudatosság és a hulladékmentesség is fókuszba került. Mindezen eszméket úgy szerettem volna átadni, hogy könnyen emészthető legyen, szinte észrevehetetlenül épüljön be a mindennapjainkba. Megfogalmazódott a vásár ötlete és víziója. Az alapítvány már képes volt pályázni és ennek eredményeként anyagi forrásra tettünk szert céljaink eléréséért. Mosonmagyaróvárra terveztük az első nagyvásárunkat. Végül mégis az akkor még nyitásra készülődő ásványrárói Major étterem udvara és gyümölcsöskertje adott otthont az elsőnek. Itt már környékbeli kézművesekkel, színes gyermekprogramokkal, környezettudatos akciókkal és minőségi vendéglátós-kínálattal, egy komplex családi programon keresztül sikerült felhívni a figyelmet, milyen értékek is rejtőznek itt a régiónkban.

– Mára már több helyszínen is bemutatkoztak. Sikerült megtalálni a megfelelő helyeket?

– A vírushelyzet rengeteg eredeti tervet írt felül 2020ban. Mindig újabb és újabb szempontokat kell figyelembe venni, ha egy kezdeményezés nőni kezd. Egyre több kézműves és kistermelő csatlakozott, és szerettünk volna számukra minél több árusítási lehetőséget biztosítani a kereslet és kínálat figyelembevétele mellett. Az igényekhez és a lehetőségekhez alkalmazkodva új helyszíneket választottunk, Rajkát a Szigetköz nyugati, Dunaszeget a Szigetköz keleti vonzáskörzetének elérése érdekében.

Helyben termelve, a helyi gazdaságot erősítve

– Mi lehet a Szigetközi Szatyor vásárok titka?

– Egyre nagyobb reneszánszukat élik a helyi és kézműves termékek, és kialakult egy réteg, amelynek a minőség az első szempont. Ha az ember egy Szigetközi Szatyor vásárban költi el a pénzét, az a pénz helyben marad, a helyi gazdaságot erősíti, és egy olyan ember munkáját honorálja, aki valóban megdolgozott érte. Reméljük, minél több embernél tudatosul ez a dolog, és ez fogja a Szatyor sikerét még stabilabbá tenni.

– És mi kell ahhoz, hogy valaki jó vásárszervező legyen?

– Tolerancia és kommunikáció, valamint rengeteg idő. Ez nem egy könnyű szakma, én évekig ácsorogtam esőben, fagyban vagy akár izzasztó melegben az árusok mellett, mire valóban elfogadtak mint kívülállót. Nem egy cég főnökeként kerültem ebbe a szakmába, engem egy alulról építkező vállalás víziója hajtott. Úgy tűnik, elég kitartó voltam, és ezzel meggyőztem a hozzám csatlakozó partnereket is. A hitelesség számomra fontosabb, mint a tökéletesség látszata.

– Hogyan talál rá újabb és újabb kézművesekre?

– Nagy örömömre már nem mi keressük a kiállítókat, hanem ajánlás útján kerülnek hozzánk a különlegesebbnél különlegesebb portékák készítői. Ez az egyik legnagyobb elismerés egyébként, amikor ajánlanak minket, és egyre gyakrabban fordul ez elő szerencsére.

– Közben nem csak az árusok körében jött létre egy közösség. A vásárba járók között is sok a törzsvásárló.

– Szerencsére valóban így van. Különösen jó érzés, hogy a Szigetközi Szatyor közösség Facebook-oldalát ma már több mint 7000-en követik, és hogy nemcsak a virtuális világra korlátozódik ez a dolog, hanem a vásárok alkalmával ezekkel az emberekkel valóban találkozhatunk is. Rendszeres törzsvásárlóink is vannak, akik bárhol is vásározunk, mindig tiszteletüket teszik nálunk.

– Néhány éve a környezetvédelem is kiemelt szerepet kap. Erre mennyire nyitott a mai vásárlóréteg és a vásározók?

– Sajnálatosan, de persze kicsit érthető módon, a hulladékmentesség és csomagolásmentesség háttérbe szorult a vírushelyzet okán. Mi azért nem adjuk fel, továbbra is ösztönözzük felhívásainkkal vásárlóinkat, hogy vásárainkra saját kosárral, szatyorral, szütyővel, esetleg tárolódobozzal jöjjenek. Egy önkéntes munkatársunk külön a vásárzöldítés témakörén dolgozik, reméljük, tevékenysége mihamarabb érzékelhető lesz, ha ezt már a vírushelyzet is megengedi.

Sok ötlet vár megvalósításra

– Békeidőben kulturális programokkal, gyermekjátszóházzal is igyekeznek színesíteni a hangulatot, most hogyan alakul ez?

– Reméljük, mihamarabb újra lehetőségünk lesz a nagy sikerű óriásfajátékok felállítására és a közkedvelt óriás-buborékfújók bevetésére a gyermekek örömére. Rengeteg újrahasznosítással és környezettudatossággal kapcsolatos gyermekprogram is lapul még a programtervek között. Jelen pillanatban inkább biztonságos, érintésmentes programokon törjük a fejünket, mint például legutóbb Rajkán, ahol a költészet napja alkalmából versekkel és egy verskvízzel színesítettük vásárunkat.

– Miképpen indult az idei év a megszokott téli szünet után?

– Nagyon nehéz őszintén beszélni erről, talán a legnehezebb nyitáson vagyunk túl. A hagyományokhoz híven márciusra terveztük a nyitást, amire jogilag nézve meg is volt a lehetőségünk. Mi mégis úgy döntöttünk, várunk még egy hónapot. Sajnos többen megbetegedtek, és két, már a kezdetektől velünk együtt dolgozó partnerünket veszítettük el, ami annyira megrázó volt, hogy nem tudtunk volna jó szívvel kiállni márciusban még az emberek elé.

– Ez elég megrázóan hangzik, miképpen tudtak innen továbblépni?

– Erősek vagyunk és összetartók, és soha nem adjuk fel. A szervezői csapattal egész télen a tavaszi programokat terveztük, amivel még színesebbé tehetjük partnereink különleges kínálatát. Természetesen ezeket most a jövő évre kell hogy halasszuk. A biztonság és az egészség az első. Szerencsére a termelők és kézművesek csodálatos és színes portékakavalkádja bőven elkápráztatja vásárlóinkat, így sohasem unatkozik, aki ellátogat a vásárainkra.

– Hol találkozhatunk a közeljövőben?

– Legközelebb május 9-én, közel 60 kiállítóval leszünk Rajkán, majd rá egy hétre, május 16-án Dunaszegen várjuk a vásározókat. Több különleges helyszín is lapul még a tarsolyunkban, ezért ajánlom követni a Facebook-oldalunkat mindenkinek. Látogassanak el hozzánk, nem fogják megbánni.

NÉVJEGY - Balogh Zoltán

Kecskeméten született, 1974. március 20-án. A Szigetközi Szatyor Alapítvány kurátora. Eredetileg vendéglátós, évekig külföldön dolgozott felszolgálóként, majd itthon több saját vendéglátó üzlettel is rendelkezett. Fiatalon az extrém sportok megszállottja, a Testnevelési Főiskolán snowboardoktatói diplomát is szerzett. Élete értelmeként az apaságot határozza meg négy gyermek apukájaként. Nyolc éve foglalkozik a helyi értékek felkutatásával és közösségépítéssel.