Messze még az egyenrangúság – A fogyatékossággal élők nemcsak saját hátrányaikkal küzdenek, hanem az előítéletekkel is

Hazánkban több mint 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékossággal élő emberek számát, sorsuk alakulása közvetve a lakosság harmadát érinti.

– Csak az tudja igazán, milyen hátrányokkal jár fogyatékossággal élni, aki érintettként vagy hozzátartozóként a saját bőrén tapasztalja annak keserveit. Mert nem elég megküzdeni az érzékszervi, mozgásszervi vagy az agykárosodást szenvedett gyerekek képességeiből adódó korlátokkal, de fel kell venni a harcot a társadalmi előítéletekkel szemben is. Pedig az élet egyetlen területén sem sérülhetnének a jogaik, hiszen joguk lenne az akadálymentes közlekedéshez, a kommunikációhoz, az információkhoz, az oktatáshoz, az egészségügyi, hivatali szolgáltatásokhoz, joguk lenne a munkához és az egyenlő bánásmódhoz. Szerencsére nagyon sok szervezet gondoskodik arról, hogy e jogok érvényesülhessenek, de fontos lenne, hogy a mindennapokban is természetes legyen mindenkinek, hogy segítő szándékkal forduljon embertársa felé. Mert a fogyatékossággal élők nem sajnálatot, szánalmat vagy előnyöket várnak másoktól,hanem azt, hogy ők is a társadalom egyenrangú tagjaként élhessék az életüket – fogalmazta meg gondolatait az ÉFOÉSZ Értelmileg Sérültek és Segítőik Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének (ÉSSE) elnöke, Tóth Jánosné Éva.

A megyében körülbelül 2500 értelmileg vagy halmozottan sérült ember él, az egyesületnek pedig mintegy 1300 tagja van. Mint az egyesület vezetője elmondta, tagjaik nem tudják érdekeiket képviselni, ezért főként ebben próbálnak segíteni. Természetesen programokat is szoktak szervezni, erre azonban most nincs lehetőségük.

Az akadálymentes környezet a mozgásuk feltétele

– Az a hitvallásunk, hogy a fogyatékos személyek nem a jótékonykodás alanyai, hanem számos esetben döntésre képes, ambíciókkal és ötletekkel teli munkaképes emberek, akik a gazdaság hasznos tagjai is lehetnek. Azok, akik egészségi állapotuk és egyéb körülményeik miatt közlekedőképesek, akadálymentes környezetük révén el tudnak jutni egy munkahelyre, nem igénylik, hogy sorsukról mások döntsenek vagy gondoskodjanak róluk. Ezért az a célunk, hogy minél több megváltozott képességű munkavállalót tudjunk foglalkoztatni. Nagy álmunk vált valóra egy huszonöt, megváltozott munkaképességű embert foglalkoztató munkahely létrehozásával. A nyílt munkaerőpiacon sajnos úgy is nagyon nehéz elhelyezkedni, hogy a munkáltatók támogatást kapnak a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásáért. Ennek oka általában az, hogy nem akadálymentes a környezet, így nem tudnak a mozgáskorlátozottak elmenni a munkahelyekre vagy ott mozogni, de ez ugyanúgy érvényes sajnos az iskolába való eljutásra, a szórakozási lehetőségekre is – mondta el véleményét Nagy Józsefné, a közel háromezer tagot számláló Mozgáskorlátozottak Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének (MKGYMSE) elnöke.

Az egyesület abban is segít, hogy a tagok be tudják adni pályázatukat lakásuk akadálymentesítésének állami támogatására. Segítenek a jogszabályok közötti eligazodásban, kérvényeket, támogatásokat írnak, adnak be. A legnagyobb problémájuk, hogy a minden tagjukat érintő fogyatékossági támogatás nagy részét első fokon elutasítják, s mivel megszűnt a másodfok, ezért csak keresetlevélben lehet fellebbezni a bíróságon.

– Nagyon sok munkát adunk a bíróságnak és az igazságügyi orvos szakértőknek. Sokat küzdünk a hatóságokkal, van olyan hét, hogy 10–12 fellebbezést írunk. Véleményem szerint ez a legnehezebb, de a legfontosabb feladatunk is – mondta az elnök asszony.

Kis odafigyelés, nagy segítség

– Ha egy ember elveszíti a látását, egy új, nehéz helyzetbe kerül, ahol a legegyszerűbb dolgok okoznak nehézséget. Ezeknek a problémáknak a leküzdéséhez van szükség a látássérült emberekkel foglalkozó egyesületekre – vallja Dömötör Attila, a vakok és gyengénlátók megyei egyesületének elnöke. A 380 fős szervezetnek vannak kistérségi csoportjai Győrben, Csornán, Mosonmagyaróváron és Sopronban. Közösségformáló programokat szerveznek, segédeszközök kipróbálásával, megvásárlásában segítik tagjaikat. Az önkormányzatok és a Lions-klubok támogatják őket. A legnagyobb problémát a közlekedés okozza a tagoknak, de a hivatali ügyintézések során is sok nehézséggel kell megküzdeniük.

Az ősszel a Győrben működő, fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó szervezetek kezdeményezték a Fogyatékosügyi Kerekasztal létrehozását annak érdekében, hogy a város a fogyatékossággal élő emberek számára is minél inkább élhető legyen. Úgy tűnik, az önkormányzat nyitott az ötletre, így közös gondolkodás kezdődhet.