Koronavírus és szorongás: így éljük túl a második hullámot

– Az elmúlt hetekben több új páciens jelentkezett szakembernél szorongásos panaszokkal, mint tavaly ugyanekkor. Sokan aggódnak, félnek a vírus miatt, ami azért veszélyes, mert ez az érzés az immunrendszer gyengüléséhez vezet – mondta a Kisalföldnek L. Stipkovits Erika szakpszichológus, pszichoterapeuta, a győri Személyiségfejlesztő Akadémia alapító igazgatója.

Beszélgetésünk témája a második hullám, ami egészen másképp viseli meg mentális egészségünket, mint az első tavasszal

– Azt vettük észre a kollégáimmal, hogy egyre többen fordulnak hozzánk egzisztenciális félelmeikkel. Az embereket nemcsak az foglalkoztatja, hogy fognak megélni, hanem hogy életben maradnak-e egyáltalán. Sokan keresnek meg kistelepülésekről azért, mert amint karanténba kerültek és kirakták a házuk kapujára a piros cédulát, a közösség megbélyegezte őket, a gyermekeiket kiközösítették a társaik. Ez a fajta transzgenerációs szégyen a nagyvárosokban nem érzékelhető. Problémaként látom, hogy kettészakadt az ország, sokan szkeptikusak a járványt illetően és nem megnyugtató arról sem hallani, hogy az orvosok, akiknek mindig is felértékelt szerepük volt társadalmunkban, most sok esetben tétováznak. S míg tavasszal esténként közösen tapsoltunk az egészségügyi dolgozóknak, most teherbírásuk határához érve őket is egzisztenciális bizonytalanság gyötri.

Az életközepi válságban felmerülő kérdéseket – mi értelme van az életnek, mi az igazán fontos, hogyan kellene élni – egyre több fiatal teszi fel. Az iskolák, a határok lezárása vagy nyitvatartása pedig az érettebb személyiségeket is elbizonytalanítja.

Kezdjük elveszíteni azt az ősbiztonságot, amire személyiségfejlődésünk hajnalán, valamikor a csecsemőkorban teszünk szert és azt erősíti bennünk, hogy bármilyen helyzetbe kerülünk, akár a lapátunkat veszik el a homokozóban, akár a párunk hagy el, tudjuk, hogy magunkban bízhatunk, bármi jön, megküzdünk vele. Ez a kapaszkodó egyre gyengül, részben a vírushelyzet miatt, részben pedig azért, mert sok minden nem egyértelmű. A fogyasztói társadalomban megszoktuk, hogy minden gombnyomásra működik, és nehezünkre esik, hogy most ki kell várni. Hogy mi lesz holnap, mikor tetőzik a járvány, hogyan folytathatjuk az életünket.

Nem véletlen, hogy azt mondjuk: a biztos rossz is jobb, mint a bizonytalan. Egyszerűen így működünk. Tavasszal tudtuk, hogy otthon kell maradnunk és nagyjából sejthető volt az is, hogy mikor ér véget a karantén. Most nem tudjuk, mire számítsunk. Mindez frusztrációt okoz, a feszültség pedig bennünk reked, mert nem tudjuk kiadni, kibeszélni magunkból. Az agresszió egyre nő, az emberek veszekednek a buszon, a boltban, mert a másik közel állt hozzá, vagy lehúzta az orra alá a maszkját. Ez az érzés azért veszélyes, mert az agresszió az immunrendszer gyengüléséhez vezet.