Orrunk előtt a parlagfűszezon

A kormányhivatal nemrég a levegőből készített parlagfű-felmérést Győr-Moson- Sopron megyében is, amelynek eredményéről tegnap tájékoztatták a Kisalföldet. Ez idáig 37 esetben indult hatósági eljárás, amely 134,6 hektár területet érint. Az átlagterületek nagysága 1,5-7,8 hektár közötti, kiugró estnek számított egy 33 hektáros tarlóterület. Két esetben kerülhetett volna sor kényszerkaszálás elrendelésére, de a végrehajtás előtt a tulajdonosok ezt elvégezték.

Természetesen a növényvédelmi bírsággal és a hatósági költségekkel ezeken a területeken is számolniuk kell a tulajdonosoknak, földhasználóknak. Hozzátették: bár a határ jelenleg rendezett képet mutat, még korai lenne megítélni az idei parlagfű szezon alakulását, hiszen a szezon felénél járunk, valamint a későbbi fertőzöttségi adatokat az időjárási körülmények, illetve az ingatlantulajdonosok és földhasználók jogkövető magatartása alapvetően befolyásolhatja.

– Magyarországon a parlagfű a mintegy 5 millió hektár, mezőgazdaságilag hasznosítható termőterületből 700 ezer hektáron okoz erős fertőzést, 10-30 százalékos, összesen akár 34 milliárd forint értékű terméskiesést is okozhat – mondta lapunknak dr. Vér András, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság-és Élelmiszer-tudományi Karának tudományos munkatársa.

– Inváziós, tájidegen faj, amely a változó környezeti tényezőkhöz jól alkalmazkodik, agresszívan és nagy tömegben terjed hazánkban – mondta lapunknak dr. Vér András. – Ehhez hozzájárulnak termesztéstechnológiai hibák – gyomos táblaszegélyek, megkésett kezelések, emberi tényezők: elaprózott földterületek, szakértelem hiánya és talajtani gondok: elsavanyodás, nem megfelelő tápanyagellátás –, valamint a klímaváltozás is. Visszaszorításában, megfelelő szinten tartásában nagy felelősség hárul a gazdálkodók mellett a mezőgazdasági szakigazgatásban dolgozó szakemberekre, valamint a növényvédelmi szakirányítást végző növényorvosokra.

Kilométerekre eljut a pollen a széllel

Az augusztus és a szeptember az allergiaszezonok közül a legerősebb, legintenzívebb panaszokat okozó időszak. Ebben az időszakban szórja a pollenjét a parlagfű, amely a leginkább allergén a virágporok közül. A tünetek későn elkezdett kezelése pedig már nem segít.

– Egyetlen parlagfű több millió pollent és ezzel együtt allergént bocsát a levegőbe – mondta lapunknak dr. Czompó Márta pulmonológus, allergológus főorvos. – Mivel szél megporzású növényről van szó, a virágporok kilométerekre eljutnak, ezért vannak a városban is panaszaink, főleg meleg, száraz,

Szeles napokon

A szénanáthás beteg tüsszög, folyik vagy eldugul az orra, a szeme viszket, könnyezik és torokkaparás, fülviszketés is előfordul. Súlyosabb esetben kialakulhat fulladás vagy asztmás roham. Kezeletlen esetekben az asztma kialakulásának veszélye is nagyobb.

a dinnye is okozhat tüsszögést

– Panaszok esetén feltétlenül indokolt a kezelés – mondta dr. Czompó Márta. – Ha már ismert a kiváltó ok, akkor a kezelőorvos által javasolt gyógyszerek rendszeres szedése ajánlott. Ha nem ismert – még új tünetről van szó –, allergiavizsgálat szükséges, amelyet viszont érdemes a szezon után elvégeztetni, szezonban ugyanis a teszt hatására fellángolhatnak a tünetek – javasolta a főorvos. – Ma már nagyon jó és hatásos, nem álmosító tabletták, orr-

spray-k és szemcseppek állnak rendelkezésre. Fontos megjegyezni, hogy rendszeres használatra csak a szakorvosok által vényre felírt orrspray-k alkalmazhatók. Néhány zöldség és gyümölcs allergén szerkezete hasonló a parlagfűéhez, ezért kiválthat hasonló tüneteket, netán súlyosbíthatja a meglevőket. Ilyen a dinnye, a banán és az uborkafélék. Ha valaki a dinnyétől tüsszög, akkor valószínűsíthető a parlagfű-allergia.

Mikor lélegezhetünk fel?

A szakember szerint általában július végétől októberig kell számolni a tünetekkel, de a legerősebb panaszoknak két csúcsa ismert: az augusztus 20. és a szeptember 10. körüli napok. Ezek persze időjárástól függően változhatnak. Célszerű ezekben a napokban minél kevesebbet tartózkodni a szabadban. Szellőztetni csak a hajnali órákban javasolt, akkor a legkisebb a pollenkoncentráció a levegőben. Javasolt a gyakori hajmosás, a ruhákat ilyenkor ne a szabad levegőn szárítsuk, hiszen rájuk tapadhatnak a pollenek. Az őszi pollenallergia ellenszereként sokan esküsznek a vitaminokra, a kanalas halolajokra, az ánizs-, gyömbér-, borsmenta-, kamilla- vagy gyömbérteákra, illetve a propoliszban gazdag virágporra. Hogy használ-e, azt nehéz lenne megmondani, de az biztos, hogy kárt egyikkel sem tehetünk magunkban.