Nyelvi érdekességek

2022.12.21. 16:45

Idén is megválasztották az év magyar szavát

A nyelvészek egy közössége a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyének közreműködésével 2010 óta kiválasztja, megszavaztatja és közzéteszi az év szavát, amely 2022-ben az ársapka lett. Az indoklás szerint ez az új szókép jellemzi talán a legtalálóbban az idei évet, mert benne van a háború és az infláció is mint ok.

Illusztráció: Fiatal lány olvas a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár felújított gyermekrészlegén

Forrás: MTI

Fotó: Rosta Tibor

Az év szava: ársapka

Az ország alig keveredett ki a Covid által okozott nehézségekből, máris a nyakunkon van a háborúból kigyűrűző újabb válság, amely a szomszédunkban nemcsak iszonyú károkozással, hanem sok tízezer ember halálával is járt és jár. Magyarország, sőt egész Európa szembenéz a menekültválsággal, a megugrott inflációval, az elbizonytalanodással, amikor nem lehet tudni, mi következik. Az öreg kontinens országainak nagyon különböző kormányzatai eltérő, vagy sok esetben mégis egybecsengő módszerekkel igyekeznek félig-meddig úrrá lenni a helyzeten – olvasható a Petőfi Kulturális Ügynökség közleményében.

A tág eszköztár egyik eleme az ársapka lett, azaz a maximált hatósági ár. Ez az új szókép jellemzi talán a legtalálóbban a 2022-es évet, mert benne van a háború és az infláció is mint ok.

Magyarországon az üzemanyagok esetében nagy népszerűségre tett szert az ársapka, ezért erre a termékre saját változat keletkezett, az „olajsapka”. De nem csak Magyarország próbálkozott ezzel a piacgazdaságnak ellentmondó módszerrel, sokan mások is megtették, a német nyelvterületen például fedőt tettek az árakra (Preisdeckel), a románok mennyezetet, a magyar nyelvben is ismert plafont húztak az árak fölé (plafonarea prețurilor), Izraelben hatóságilag felügyelt árat vezettek be (שבפיקוח). Szlovákiában a „cenový strop” terjedt el, míg máshol nyugodtan szállhattak az árak, nem volt „prezzo massimo”, ahogy azt az olaszok szokványos kifejezése tartja. (Balogh F. András)

Az év antiszava: hangemberkedés

Ez a tevékenység a kommenthuszárokra, a megmondóemberekre és a fotelforradalmárokra jellemző, számukra csak fekete-fehér, igen-nem létezik, átmenet és árnyalat nem. A billentyűzet-Toldik mindig mindenre tudják a választ, és a cselekedet helyett mindig megmondják, hogy kinek mit kellene tennie… Fogjuk meg és vigyétek, majd én megmondom hogyan! Óriási a cselekvés és a szavak közti különbség.

A lájkmesterek vátesznek és lángoszlopnak képzelik magukat, miközben „osztják az észt”. A hangemberkedés kiemelkedő színtere az internetes fórum, ahol nem kell a szemébe nézni annak, akihez szólunk. Elegendő a verbális kielégülés, a valódi küzdelemhez már nincs bátorság. Mindezt természetesen lehet szóban is végezni, a fodrásznál vagy a kocsmapultot támasztva, a lényeg, hogy lehet rágni a gumicsontot. A hangemberek azok, akiknek mindenről van határozott véleményük, kérésre vagy anélkül megmondják a nagy igazságokat és bölcsességeket, többnyire tét és illetékesség nélkül. Széchenyi szájhazafiknak nevezte őket. (Minya Károly)

Az év ifjúsági szava: flexel

Nem szokatlan a nyelvben az, ha egy márkanévből ige válik: ilyen volt a fénymásológépeket (is) gyártó Xerox nevéből a xeroxol (fénymásol), a Facebook nevéből a facebookozik (használja, pörgeti a Facebookot), és ilyen az elektromos kéziszerszámokat gyártó Flex nevéből a flexel (sarokcsiszolót használ, sarokcsiszol). Az sem szokatlan, hogy az ifjúsági nyelvben és a szlengben a szavak a köznyelvitől eltérő jelentést kapnak: benéz (téved, rosszul mér föl egy helyzetet), oltás (csipkelődés, gúnyolódás), király (nagyon jó, szuper).

A flexel igénk mindkét előbb említett kategóriába beletartozik, jelentése az ifjúsági nyelvben pedig gyökeresen eltér a köznyelvitől: ’valaki kérkedik, felvág valamivel’, ’menőzik’. A flexel csak néhány éve adatolható ebben a jelentésében, mivel a felvágásra, menőzésre okot adó elektronikai vagy ruházati termékek (okoseszközök, márkás kiegészítők, drága ruhadarabok) nagyfokú gyarapodásával került be igazán a használatba. A flexelés terepe még a családi kapcsolatokra hivatkozás, az anyagiakkal való kérkedés, célja pedig a valóságtól eltérő, kedvezőbb társadalmi helyzet megmutatása is lehet. (Pölcz Ádám)

Az év költői szava: árnyvonat

Az év költői szavát egy korszakjellemző, élményszerű versből választottuk. 2022-ben Acsai Roland Hexameterek a kamaszkorról című, klasszikus versformában született verséből vettük az árnyvonat szót mint költői találmányt, egyedi szóalkotást, amely daktilus, ha magánhangzó áll utána. A versben megidézett kamaszkor jelenetei a Szolnok, Cegléd, Abony háromszögben: váróterem, busz, dohányzás, diszkó nélküli este, nyugati autók, lecke, parvós (parvovírusos) kiskutya, kamaszszerelem. A versben megidézett kamaszkor jellemzői: messzi, percnyi, elsuhant, kipufogott, átutazott, és végkicsengésként jelenik meg a költői árnyvonat: „Árnyvonat indul időben az árnyak után: a kamaszkor.”

Az árnyvonat a nosztalgikus, fájdalmas-elmúlásos-örömös emlékezés szimbóluma lesz. A szó maga bevonzza az aranyvonat szavunkat is, mely szerepel Kosztolányi egyik versében (Kanada földjén valahol / egy aranyvonat zakatol), de a szakrális vonatkozású, 1938-as aranyvonatot is, mely a Szent Jobbot hordozta körül az országban. Acsai Roland (1975) Radnóti-, Zelk Zoltán- és Bárka-díjas író, költő, műfordító, drámaíró, 2022-ben az ötvenéves Somogy folyóirat pályázatán különdíjat kapott. (Balázs Géza)

Az év szava kiválasztásában közreműködött az ELTE BTK, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda és a PKÜ Kazinczy Műhely – olvasható a közleményben.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában