Vatikán Állam

2021.12.17. 08:30

85 éves a katolikus egyház feje, Ferenc pápa

Ferenc pápa Szent II. János Pál pápa után második egyházfőként látogatott Magyarországra idén ősszel.

December 17-én ünnepli 85. születésnapját Ferenc pápa, a katolikus egyház első latin-amerikai és első jezsuita feje. A pápa, aki Vatikán Állam feje és a katolikus anyaszentegyház vezetője, Jorge Mario Bergoglio néven született Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsalád első gyermekeként.

Vegyésztechnikusként dolgozott, amikor egy templom mellett elhaladva betért gyónni, és megkapta elhívatását a papi pályára. 21 évesen tüdőgyulladást kapott, életét csak fél tüdejének eltávolításával tudták megmenteni, így fel kellett adnia álmát, hogy Japánban legyen misszionárius.

A szeminárium elvégzése után, 1958 márciusában lett novícius a jezsuita rendben, első fogadalmát 1960-ban tette le. Filozófiai és teológiai doktorátusának megszerzése után, 1969-ben szentelték pappá. 1973-ban kötelezte el magát végképp, amikor letette a jezsuiták negyedik fogadalmát. 1973-tól 6 évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el. 1992-ben lett Buenos Aires segédpüspöke, majd 1998-ban érseke.

A válságok sújtotta országban népszerűvé tette, hogy főpapként sem volt autója és nem költözött be a fényűző érseki rezidenciába. A politikai vezetés gyakran tekintette riválisának.

Szent II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki, 2005-től az argentin püspöki konferencia elnöke volt. A lengyel pápa halála utáni konklávén, 2005-ben ő volt a német Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa legnagyobb vetélytársa. Miután XIV. Benedek 2013 februárjában előrehaladott korára hivatkozva váratlanul lemondott, a konklávé március 13-án már a 2. fordulóban őt választotta meg a katolikus egyház fejének.

Személyében olyan ember került Szent Péter trónjára, aki hidat jelent a 3. világhoz, ahol ma már a katolikusok többsége él.

Jezsuitaként egy nemzetek fölötti közösség tagja, érintetlen volt az egyházat megrázó botrányokban, intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját tisztelték. Ő maga inkább konzervatív teológiai nézeteket vall, és küzd a társadalmi igazságtalanságok ellen. A Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától, amely szerint az egyháznak Jézus tanítását követve politikailag is a szegények oldalára kell állnia, távolságot tartott. Közel áll az Olaszországban 1954-ben alapított Comunione e Liberazione katolikus lelkiségi mozgalomhoz.

Mélyreható reformokat köthetünk hozzá

Megválasztásakor a szegények, a teremtett világ és a béke iránti elkötelezettségének bizonyítékaként, a pápák közül elsőként Assisi Szent Ferenc után választotta nevét. Beiktatása után a bíborosok szálláshelyéül szolgáló Szent Márta-házat választotta lakhelyéül, mert a pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek találta. A szegényeket szolgáló szegény egyház hirdetőjeként szorgalmazza a szegényekkel, a betegekkel, elesettekkel való találkozást, egyebek között a Szent Péter téren és környékén a hajléktalanokat ellátó helyeket létesíttetett.

2015-ben meghirdette az irgalmasság évét.

Ferenc pápa a nemzetközi politikában és a vallásközi kapcsolatokban is hídépítésre törekszik. Közvetített az Egyesült Államok és Kuba között a diplomáciai kapcsolatok 2015. júliusi újrafelvételéhez vezető titkos tárgyalásokon, valamint a kolumbiai kormány és az ellene harcoló FARC gerillaszervezet között. 2016. február 12-én, egy évezreddel az 1054-es nagy egyházszakadás után első katolikus egyházfőként találkozott az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával. Első pápaként idén tett apostoli látogatást a síita muszlim többségű Irakban.

Romániai útja során 2019. június 1-jén ugyancsak első pápaként látogatott Erdélybe, Csíksomlyón találkozott a romániai katolikusok többségét alkotó magyar hívőkkel. Szent II. János Pál pápa után második egyházfőként látogatott Magyarországra, idén szeptember 12-én mutatta be az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét a Hősök terén.

A Vatikánban is mélyreható reformokat indított el. Létrehozta a bíborosi tanácsot, átszervezte a Szentszék gazdasági-pénzügyi működését, korrupció-ellenes intézkedéseket vezetett be a vatikáni hivatalokban. Rendeletet hozott a 75. életévüket betöltő püspökök kötelező nyugdíjazásáról, modernizálta a vatikáni büntető törvénykönyvet, lehetővé tette, hogy egyes esetekben magas rangú egyházi személyek fölött világi bíróság ítélkezhessen, szigorította a fellépést a kiskorúakat molesztáló, csalásokat elkövető vagy nők pappá szentelésével próbálkozó egyházi személyekkel szemben.

Ferenc pápa 2013 óta 35 külföldi utat tett, 3 enciklikát és 5 apostoli buzdítást adott ki.

2014-ben rendkívüli, 2015-ben rendes püspöki szinódust hívott össze a család egyházi és társadalmi szerepéről, a 2019-es rendkívüli szinódus az Amazonas térségének aktuális környezetvédelmi és egyházi kérdéseivel foglalkozott. A pápa több szentet kanonizált, mint elődei 400 év alatt, és egyszerre emelte két elődjét, XXIII. Jánost és II. János Pált a szentek sorába.

A pápáról számos könyvet írtak és több film született róla, Wim Wenders 2018-ban készített Ferenc pápa: Egy hiteles ember címmel dokumentumfilmet, a 2019-ben bemutatott A két pápa című film Ferenc pápa és XIV. Benedek kapcsolatát igyekszik bemutatni.

Ezenkívül több interjúkötete mellett megjelent egy beszédeiből összeállított, rockzenével kísért lemez is.

A pápa aktívan használja a 21. századi média eszközeit, a közösségi médiában több millió követője van, őszinte, nyílt kommunikációja a nem katolikusok körében is népszerűvé tette. Szereti a focit, a tangózenét, fontos számára a személyes kapcsolattartás az emberekkel, a spanyolon kívül beszél olaszul, angolul, franciául és németül is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában