2021.09.11. 17:00
Megjelent a székely írás emlékeit bemutató kötet
A magyar őstörténet és a korai székely történelem régi talánya, amely a humanizmus kora óta újra meg újra fölkelti a történettudósok és nyelvészek figyelmét.
A székely írás emlékeit bemutató kötet jelent meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában; a több mint 900 oldalas, A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum című kötet magába foglalja a székely írásról szóló történeti tudósításokat, a székely írás feliratos, kéziratos és nyomtatott emlékeit és a hamisítványokat is.
„A kötet olyan referenciaműnek készült, amely hosszabb időre a székely írás további kutatásának mérvadó kiindulópontja és nélkülözhetetlen forrása lesz” – olvasható a Bölcsészettudományi Kutatóközpont összegzésében.
Mint fogalmaznak, a székely írás – a közbeszédben ismertebb nevén „székely-magyar rovásírás” – a magyar őstörténet és a korai székely történelem régi talánya, amely a humanizmus kora óta újra meg újra fölkelti a történettudósok és nyelvészek figyelmét.
„Eredetének kérdése lezáratlan, kevés fennmaradt emléke csak lassan, hosszas rejtőzködés után vált ismertté. A 18. század második feléig még a nyoma sem került elő olyan emléknek, amely hitelt érdemlően igazolta volna azokat a híradásokat, amelyek krónikákban, tudományos munkákban arról szóltak, hogy a székelyeknek egykor +valamiféle saját betűik” voltak+ – írják.
Az összegzés szerint az elsőként lejegyzett, a 18. században lemásolt csíkszéki templomfelirat eredetije is elveszett és 1864-ig kellett várni, hogy Orbán Balázs író, néprajzi gyűjtő megtalálja Énlakán az első, eredeti helyén fennmaradt székely betűs feliratot.
A XV. században épült gótikus, unitárius mûemlék erõdtemplom kazettás mennyezetének leghíresebb kazettája az Orbán Balázs által felfedezett õsi székely rovásírású felirattal: Egy az Isten. Georgyius Musnai diakon. A virágdíszes, kazettás mennyezetet Muzsnai György festette 1668-ban.
MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Fél évszázaddal később jelent meg Sebestyén Gyula munkája, A magyar rovásírás hiteles emlékei címmel, amely az összegzés szerint mérföldkő a székely írás kutatásának történetében. „A szerző a másolatban fennmaradt írások számát jelentősen gazdagította és mindent összegyűjtött, amit kora tudományossága erről a titokzatos írásról tudhatott, és anyagközlését illusztrálta is” – idézik fel.
Ennek hatására a következő évtizedekben egyre-másra kerültek elő új székelyföldi feliratok és fontos kéziratos emlékek. „Ezek lassú, de folyamatos gyarapodása már hosszabb ideje újabb, korszerű összefoglalást kívánt” – írják a könyv születéséről. A kötet megírásának terve 2012 júniusában, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Magyar Őstörténeti Témacsoportja tudományos ülésén vetődött föl.
Az úrasztalaként szolgáló, 15. századi, székely rovásírásírással faragott kõ az egyik legrégebbi nyelvemlék, a Makovecz Imre tervei alapján épült református templomban, az erdélyi Kovászna megyei Vargyason 2014. szeptember 12-én. A 13. századi templom maradványaira 1841-ben épült régi templomot 1994-ben bontották le, az új épület alapkövét 1997. május 31-én helyezték el, a felépült templomot 2005. október 2-án szentelték fel.
MTI Fotó: Beliczay László
Az akkori tervek szerint az új kötet Sebestyén Gyula monográfiájának századik évfordulójára, 2015-re jelent volna meg, azonban a filológiai előkészítés és a helyszíni ellenőrzés hosszadalmas munkája miatt a kézirat elkészítése a vártnál lassabban haladt.
A most megjelent kötet Benkő Elek, Sándor Klára és Vásáry István munkája. A kötetben a székelyföldi, jellemzően templomokban fennmaradt feliratok és a székely írás kéziratos emlékeinek részletes bemutatása mellett helyet kaptak – eredeti nyelven és magyar fordításban – a székelyek betűit említő történeti források és a 18-19. század tudománytörténeti értékű fejtegetései is.
