Ország-világ

2021.08.14. 18:42

Rengeteg érdekes, eddig el nem mesélt történetünk van (videó)

Káel Csaba filmügyi kormánybiztos szerint rengeteg érdekes, eddig el nem mesélt történetünk van a sport világából is – olvasható az Nemzeti Sport cikkében.

Fotós: Illyés Tibor

Idén 120 éves a magyar film. Az első rendezett, dramatizált jeleneteket is tartalmazó Magyarországon forgatott alkotást 1901-ben mutatták be, többek között Blaha Lujza, Fedák Sári és Hegedűs Gyula szereplésével. Zsitkovszky Béla munkája – bár áttételesen – a testkultúráról is szólt, hiszen A táncz címet kapta, és a tánc történetét mutatta be az ókortól a XX. századig. A későbbi évtizedekben készültek sport témájú alkotások is, ilyen például A csodacsatár, a Két félidő a pokolban, a 6:3, avagy játszd újra Tutti, a Magyar futball, 91. perc, a Viharsarok, a Brazilok, a Puskás Hungary vagy éppen az 1977. májusi bemutatása után három héttel máris betiltott Küldetés – nem egy közülük időről időre felbukkan a televíziós csatornák műsorán – írja a Nemzeti Sport.

Sportról szóló filmeket nem csupán az archívumból lehet kiemelni, a téma napjaink alkotóit is foglalkoztatja.

– Ez nem véletlen – mondta a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet elnöke, Káel Csaba.

– A magyar kultúrának szerves része a sport; rekorderedményekkel, elképesztő sorsokkal, óriási személyiségekkel találkozhatunk lépten-nyomon a magyar sport történetében és napjainkban is.

A hazai klubokat a tizenkilencedik század végének polgári progressziója hívta életre. Akkoriban olyan reneszánsz emberekből lettek sportolók, mint első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd, aki aztán Párizsban már építészként nyert ezüstérmet. Amikor 2017-ben megrendeztem a FINA vizes vb nyitóünnepségét a Dunán, azt igyekeztünk megmutatni alkotótársaimmal, mennyire fontos eleme kultúránknak a sport.

Káel Csaba elmondta, a hatvanas években London mellett Rómában volt Európa legfelkapottabb filmgyártó bázisa, mostanra azonban

„a dolce vita átköltözött Budapestre, és mindent megteszünk azért a szakma szereplőivel összefogva, hogy ez a siker folytatódhasson”.

A magyar filmipar lendületbe jött, s a jelek szerint a sport világa manapság is jó néhány alkotót foglalkoztat. A hajdani Filmalap örökébe lépő Nemzeti Filmintézet másfél év alatt tíznél több sporttal kapcsolatos filmterv megvalósítását támogatta.

– A magyar sportolók között hihetetlen számban vannak filmbe illő, igazi hősök. Történetüket, világraszóló eredményeiket és kalandos életüket meg kell ismertetnünk a közönséggel

– mondta Káel Csaba.

– Óriási szorgalom, kreativitás és elkötelezettség jellemzi a sportolókat minden nap. Ezek olyan vitathatatlan értékek, amelyeket újra és újra meg kell mutatnunk. Számtalan feldolgozatlan témánk van szinte minden korszakból, amelyeknek a történelmi vonatkozásai éppúgy érdekesek, mint az egyéni sorsok.

Erre példa Gellár Csaba Puskás Öcsi és barátai című animációs sorozata, amely a futball szeretete mellett olyan örök érvényű értékek fontosságáról is szól, mint a barátság, az önzetlenség, a találékonyság, no és Puskás karakteréből adódóan egy kis csibészséget is felvillant.

Futballtémát választott Papp Gábor Zsigmond is, aki Az olasz futball magyar mesterei című munkájában négy, az 1930-as években az itáliai labdarúgókból világbajnokot faragó tragikus sorsú trénernek, Egri-Erbstein Ernőnek, Weisz Árpádnak, Kertész Gézának és Tóth Potya Istvánnak állít emléket. Koltay Gábor az Aranycsapat balszélsője, Czibor Zoltán tündöklését és drámáját idézi meg a XX. század történelmének szorításában Czibor, a Rongylábú című dokumentumfilmjében. Ördög Kovács Márton a kommunista diktatúra és a Fradi B-közép 1950 és 1990 közötti küzdelmeit dolgozza fel titkosszolgálati jelentések és a drukkerek visszaemlékezései alapján 90 perc „szabadság” – A B-közép és a titkosszolgálat címmel. Szarka Nóra tényfeltáró filmje, az Olimpiai álom Erdélyben azt a ma már kevesek által ismert tényt járja körül, hogy 1941 és 1944 között Magyarország a világháború utáni első téli olimpia megrendezésére készült, ezért az észak-erdélyi Borsafüreden a korszak legmodernebb síközpontja épült fel.

Az NFI támogatásával készül a Hosszú Katinkáról szóló mozifilm is.

– Eredetileg 2020 végén lett volna a bemutatója, de a pandémia miatt a tokiói olimpiát elhalasztották egy évvel, ami még izgalmasabbá teszi ezt az alkotást

– mondta Káel Csaba.

– Nem hagyományos portréfilm, amelyben beszélő fejek elmesélik a főszereplő életét. Nagyszabású produkcióval készülnek az alkotók, és

aki látta például a Mike Tysonról szóló életrajzi filmet, az tudja, világszínvonalú sportfilmet készíteni ma már jelentős költséggel jár.

A Nemzeti Filmintézetnél a mozifilmek támogatása mellett fókuszban van a dokumentum- és ismeretterjesztő filmek, animációk, tévéfilmek és -sorozatok támogatása is. A mozikban és a streamingcsatornákon sokkal nagyobb költségvetésű nemzetközi produkciókkal kell versenyezniük a magyar alkotásoknak a nézők figyelméért. A Katinka esetében például speciális víz alatti kamerák rögzítették az úszónő mozgását, de természetesen ki kellett fizetni a különböző versenyeken a forgatás díját, s meg kellett állapodni a tokiói játékok kizárólagos jogtulajdonosával, a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal is, ami önmagában sem volt könnyű feladat. A pandémia idején ráadásul a stábnak be kellett tartania a szigorú egészségügyi óvintézkedéseket, hiszen a forgatás nem veszélyeztethette a háromszoros olimpiai bajnok felkészülését.

Minden idők legnagyobb költségvetésű hazai dokumentumfilmje mellett portréfilm készült a legidősebb élő olimpiai bajnokról, Keleti Ágnesről is (Aki legyőzte az időt, rendező: Oláh Katalin).

Hogy egy film mikor kész és mikor láthatja a közönség, az sajnos nem mindig esik egybe

– tette hozzá Káel Csaba.

– A világjárvány miatt sok olyan film torlódott fel a nemzetközi porondon és itthon is, amelyeket nem lehetett bemutatni, hiszen a mozik zárva voltak.

A sport témájú filmjeink kínálata azért szerencsés, mert nagy részük nem klasszikus mozis forgalmazásra készült, hanem a különböző tv-csatornákon, néhány pedig a Nemzeti Filmintézet streamingfelületén, a Filmión lesz látható az év végén, a jövő esztendő elején.

Nagy öröm, hogy a Szilágyi Áron olimpia bajnok kardvívót egy teljes ötkarikás cikluson keresztül követő dokumentumfilmet már be is mutatták az egyik országos televízióban, főműsoridőben.

Káel Csaba hozzátette, minden esély megvan rá, hogy újabb, a sporthoz kötődő filmtervek és forgatókönyvek készüljenek, hiszen

nagyon sok érdekes, eddig el nem mesélt történetünk van a sport világából is, olimpiai bajnok hőseinkről, nem is beszélve az Aranycsapatról, amely nem is egy, hanem többfilmnyi témát kínál.

Díszbemutató a mentális felkészülés jegyében

A tokiói megnyitó előtt másfél héttel mutatták be az egyik budapesti pláza mozitermében az Egy mindenkiért című dokumentumfilmet, főszerepben Szilágyi Áronnal. Az akkor még kétszeres, azóta már háromszoros olimpiai bajnok kardvívó a tokiói diadala után lapunknak adott interjúban elmondta, a díszbemutató időzítése is része volt a mentális olimpiai felkészülésének.

– Már a forgatás közben erről beszéltünk, s amikor Muhi András rendezővel arról tanakodtunk, legyen-e díszbemutató vagy sem, én döntöttem úgy, hogy szeretném, ha lenne, mert tudtam, hatalmas erőt ad majd nekem, ha azokkal az érzésekkel, amelyeket ott kapok, enged utamra a szűk szurkolótáborom.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Szilágyi Áron harmadik olimpiai bajnoki címe megszerzése után

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában