2020.05.04. 15:24
Tragikus sorsú műemlékeket mutat be az OSZK blogja
A trianoni döntés után elpusztított, határon túli magyar emlékműveket, szobrokat, műalkotásokat mutat be keddtől az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) blogjának legújabb sorozata.
Forrás: Shutterstock
A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében.
A lázasan folyó építkezések, restaurálások, városszépítések mellett rangot adott egy-egy városnak, ha emléket állított nagy szülöttjének, patrónusának vagy megemlékezett a szabadsághősökről – idézi fel az OSZK hétfői közleményében.
Mint azonban a kommüniké emlékeztet,
az első világháborút követően a megszállt területeken módszeresen megindult a magyar emlékművek pusztítása, csonkítása, kegyeletsértő átértelmezése, aminek számos esetben páratlan művészeti alkotások estek áldozatául.
A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából ezeket az emlékműveket mutatja be hetente két alkalommal, május 5-től kedden és csütörtökön a https://nemzetikonyvtar.blog.hu weboldalon Elbe István információszolgáltatási igazgató.
Az OSZK közleménye szerint a 19. század utolsó évtizedének nagy triásza – Stróbl Alajos, Zala György és Fadrusz János – mellett még tucatnyi neves szobrászművész dolgozott, páratlan szépségű alkotásokkal gazdagítva a magyar képzőművészetet, méltó emléket állítva az ezeréves múltnak.
A dualizmusra jellemző kettősség a közgondolkozásban és a kor képzőművészetén is tetten érhető volt: Fadruszhoz például szinte egy időben érkezett a felkérés Mária Terézia királynő és a Bécset leigázó Mátyás király megmintázására. A monarchia polgárai lojálisak voltak a Szent Koronával megkoronázott uralkodóhoz, ugyanakkor szívükben ott élt a meg nem alkuvó Kossuth, akinek előtt képzőművészeti alkotásokkal rótták le kegyeletüket.
Ehhez hasonlóan jó néhány város rendelte meg Stróbl Alajostól a tragikus körülmények közt elhunyt Erzsébet királyné szobrát. A millennium tiszteletére emlékoszlopok, obeliszkek sokasága jelölte a magyarság győztes vagy vesztes csatáinak helyszínét.
Ezt az aranykort zárta le az első világháború és Trianon – idézi fel az OSZK. A megszállt területeken már a békediktátum aláírása előtt megkezdődött a magyar emlékművek pusztítása, illetve átértelmezése. A megszállók a történelem „áthangolásának” első akadályát ezekben a figyelemfelkeltő jelekben látták, ezért igyekeztek eltüntetni a címereket, emléktáblákat, szobrokat. A második világégés után ugyanez megismétlődött, kiegészülve azzal a pusztítással, amely a szovjet érdekszférába került Magyarországon lezajlott.
A trianoni békeszerződés centenáriumán íródó blogsorozat a magyar történelem és művelődéstörténet súlyos tárgyi veszteségei közül válogat; első körben a millennium tiszteletére emelt emlékjeleket bemutatva
– közölte az OSZK.
Borítókép: illusztráció
