Jó helyzetben a gazdaság

2022.01.13. 07:26

Akár hatmillió ember is jól járhat a kormány év eleji intézkedéseivel

Az év eleji intézkedések öt-hat millió embert is segíthetnek, és 1500 milliárdnál is többet jelentenek idén a társadalomnak és a gazdaságnak – erről beszélt a Mediaworks Hírcentrumának adott interjúban a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András az elmúlt két évtized intézkedéseit felvázolva cáfolta a baloldal legtöbbet hangoztatott kritikáit, egyúttal beszélt a tavaszi választások tétjéről is.

A választás közeledtével egyre több szó esik a gazdaság állapotáról. Miként értékeli azokat a baloldali kritikákat, amelyek szerint a kormány felelőtlen gazdaságpolitikát folytat?

Mondják ezt azok, akik gazdaságilag és pénzügyileg tönkretették az országot, és sorozatos megszorításokat hajtottak végre. Lássunk néhány tényt és előrejelzést, vagyis beszéljenek a számok!

A 2020–2021-es gazdasági visszaesés kétszer akkora erejű volt, mint a korábbi világválság 2008–2009-ben. Ennek ellenére tavaly 6,4 százalékkal növekedhetett a magyar gazdaság, idén pedig több mint ötszázalékos bővüléssel számolunk. Hangsúlyozom: egy több éve tartó világjárvány idején. Tudni kell azt is, hogy a magyar gazdaságé a legmagasabb beruházási ráta az Európai Unióban, miközben csökkentjük az államadósságot és a GDP-arányos hiánycélt is. Utóbbi az év végi kormánydöntések nyomán idén 5,9 százalék helyett 4,9 százalék lehet.

Forrás: Magyar Nemzet

Éppen a hiány az egyik témakör, ami miatt kritika éri a kormányt. A kabinet az év végén 350 milliárdos zárolást hajtott végre, miközben elhalasztott állami beruházásokat 750 mil­liárd forint értékben. A baloldal szerint ez megszorítás. Így vélekedett pél­dául Surányi György is: a volt jegybankelnök kormányzati hibákat és szemfényvesztést is emlegetett.

Surányi György nyilatkozatában pontosan annyi volt a szakmaiság, mint mackósajtban a brummogás.

Emiatt sok szót kár rá vesztegetni. Ellenben a megszorítás kérdésére érdemes részletesen is kitérni. Idézzük is fel a 2008–2009-es válság időszakát! Akkor előbb Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon volt a miniszterelnök, és külföldi utasításra ők ketten vezényelték le a magyar történelem egyik legbrutálisabb megszorítását. Megemelték a forgalmi adót, befagyasztották a családi pótlékot, elvették a családi adókedvezményt és otthonteremtési támogatásokat, a gyes hároméves időszakát egy évvel csökkentették, a táppénzt pedig tíz százalékkal megvágták. Elvették a 13. havi nyugdíjat, és felemelték a nyugdíjkorhatárt. Kivéreztették a közszférát, a közszolgálati dolgozók bérét befagyasztották, megvontak tőlük egyhavi bért, s még országos, általános ingatlanadót is bevezettek. Mindeközben a rezsit tizenötször emelték.

S most pontosan ugyanők, a megszorítások világbajnokai emlegetnek megszorítást. Egyébként nem emlékszem arra, hogy 2008-ban, karnyújtásnyira az államcsődtől Surányi György szemfényvesztésről és súlyos kormányzati hibákról nyilatkozott volna.

 

A múlt történései a jelek szerint nemigen foglalkoztatják azokat a kormánykritikus megszólalókat, akik megszorítást emlegetnek.

Jellemző vonás ez, a tények jó ideje nem számítanak a baloldalon. A helyzet úgy áll, hogy sem az év végi zárolás, sem az idei kormányzati beruházások egy kisebb részének elhalasztása nem nevezhető megszorításnak. Annyi történt csupán, hogy bizonyos fejlesztéseket, kiadásokat átütemezett a kormány. Ezt pedig azért tette, hogy a legfontosabb gazdaságpolitikai programok folytatása, végrehajtása zökkenőmentes legyen. Ennek nyomán már él a fiatalok szja-mentessége, a változtatás 140 milliárd forintot jelent évente az érintett nagyjából félmillió, pályája elején járó munkavállalónak. Január elejével csökkent a munkáltatók közterhe is. A változtatás évi hatszázmilliárd forintot hagy a gazdaságban azért, hogy a vállalkozások könnyebben kigazdálkodhassák a minimálbért. Idén húszszázalékos emelés után bruttó kétszázezer forint lett a legkisebb kereset összege. A minimálbér növelése akár egy-két millió munkavállaló fizetését is növelheti, vagyis a kormány adócsökkentésének elő­nyeit közvetve ennyien érezhetik. Béremeléssel indult az év az ápolóknak, az orvosoknak, a rendőröknek, a katonáknak, a pedagógusoknak, a szociális és kulturális dolgozóknak.

 

Februárban több kifizetés is esedékes.

 

Valóban. A következő hónapban megkezdődik például a családi adó-visszatérítés kifizetése. Ilyen kormányzati intézkedés még nem volt Magyarországon, ennek részeként csaknem kétmillió szülő kap vissza több mint 600 milliárd forint befizetett adót. Ezzel egy időben, február közepén vehetik kézhez a nyugdíjasok a teljes összegű 13. havi juttatást, ami 370 milliárd forintot jelent 2,5 millió nyugdíjasnak.

Összegezve: bár az egyes csoportok között lehetnek átfedések, az év eleji adócsökkentő és más lépések öt-hat millió embert is segíthetnek, és 1500 milliárdnál is többet jelentenek a társadalomnak és a gazdaságnak.

Mindezt a jó gazdasági teljesítmény miatt tudjuk megtenni. S a baloldal – no meg Surányi György – szerint a kormány megszorítást vezet be.

Az intézkedésekről szólva a baloldal azt hangoztatja, hogy a kormány osztogat, s csupán szavazatokat akar vásárolni. Gazdaságpolitikája pedig nem egyéb, mint aktuális ötletek össze­függéstelen láncolata. Így volna?

A megszorítás nagyjából azt takarja, hogy a kormányzat a társadalom széles körétől elvesz valamilyen fontos juttatást, lehetőséget, az osztogatás pedig ennek az ellenkezője. A kettőt egyszerre nem lehet csinálni.

Az idei intézkedéseink egyébként nem ötletszerűek, pontosan illeszkednek a kormány évek óta futó programjaiba.

Mely programokra gondol?

A személyi jövedelemadó rendszerének átalakításához a 2010-es kormányváltás után rögtön hozzáláttunk. Bevezettük a családi adórendszert, amelyben Európa egyik legalacsonyabb szja-ját fizetik a magyar munkavállalók, a gyermekesek emellett családi kedvezményt is kapnak. Ezt követte a kétgyermekesek kedvezményének megduplázása, majd a négy- és többgyermekes anyák szja-mentességének bevezetése. Most jött el az idő a 25 évnél fiatalabbak adómentességének beiktatására, de a sorba illeszthető a családok adó-visszatérítése is.

Különleges időszak a mostani, különleges megoldásokra van szükség, de ismétlem: az adó-visszatérítés sem lóg ki az utóbbi évek lépései közül.

A munkáltatói terhek csökkentése sem újkeletű. A 2010-es évek elején az úgynevezett munkahelyvédelmi akció részeként a rászoruló csoportok foglalkoztatása után kedvezmény illette a cégeket. 2016-ban született meg a hatéves bérmegállapodásról szóló egyezség a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók között, amely szerint akkor jár adócsökkentés, ha a vállalkozások számottevően emelik dolgozóik bérét. Nem véletlen, hogy jó ideje két számjegyű a bérnövekedés, hiszen a munkáltatói közteher, ami 2009-ben még 33 százalék volt, az idén csaknem a harmadára csökkent.

S mi a helyzet a nyugdíjakkal?

Az idősek az elmúlt években többféle juttatással is számolhattak. 2016 és 2019 között négy alkalommal kaptak a jogosultak utalványokat, összesen százmilliárd forint értékben. Nyugdíjprémiumot a gazdasági növekedésnek köszönhetően – 2020 kivételével – 2017 óta fizet az állam, tavaly minden érintett a törvény szerint adható maximális összeget, nyolcvanezer forintot vehetett kézhez. Csak ez a kifizetés túllépte összességében a kétszázmil­liárd forintot. Megjegyzem: prémium­ra idén is számíthatnak a nyugdíjasok. A Gyurcsányék által elvett 13. havi nyugdíj visszaállításáról pedig 2020-ban, a koronavírus-járvány kirobbanása után döntött a kormány.

A gazdaság jó helyzetben van, stabil, a nyugdíjasokat így a korábbiaknál nagyobb összeggel is támogathatja az állam. S támogatnia is kell.

 

Mit gondol, a tavaszi országgyűlési választás végeredményét befolyásolhatják az idei intézkedések?

A kormány annyit tehet, hogy miközben garantálja az állam biztonságos működését, a lehető legszélesebb anyagi és más lehetőségeket garantál a társadalomnak és a gazdaságnak. Az elmúlt tizenkét év alapján pontosan látható, merre menne tovább a mostani kormány, de a korábbi időszak és a mostani folyamatos acsarkodás alapján az is kitalálható, a baloldal mit tenne kormányon. A baloldal programja ma is a megszorítás. Kijelölt miniszterelnök-jelöltjük most is a rezsicsökkentés, a minimálbér, a 13. havi nyugdíj eltörléséről beszél és arról, hogy hiba volt megszüntetni Gyurcsányék vizitdíját és kórházi napidíját. A helyzet – a két politikai oldal világnézetbeli különbsége – úgy hiszem, világos: nem mindegy, hogy a kormány ad vagy elvesz.

Úgy vélem: Magyarországnak előre kell mennie, nem hátra. A döntés természetesen a választópolgárok kezében van.

Borítókép: Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. november 30-án.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában