rendkívüli tanév

2020.09.14. 10:10

Visszatérnek a turisztikai ágazatból a tanárok

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egy interjúban arról is beszélt, várhatóak-e újabb iskolabezárások.

Tavaly és az idén összesen nyolcszáz helyszínen 276 milliárd forintnyi forrás jutott oktatási infrastrukturális fejlesztésekre – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Arról is beszélt, hogy az iskolák megbízható munkáltatók, például akiket korábban elszívott a turizmus, azok valószínűleg most visszatérnek az oktatásba.

Szükség lesz olyan mértékű iskolabezárásra a járványhelyzet második hulláma miatt, mint tavasszal?

A diákok és a tanárok fertőzési adatait az intézményvezetőkkel és a hatóságokkal közösen monitorozzuk. Amikor kiderül, hogy koronavírus-gyanús esetről van szó, akkor egy-két napra rendkívüli szünetet rendelünk el, de jellemző, hogy a PCR-vizsgálat sokszor nem igazolja a koronavírus jelenlétét. Ha a fertőzés igazolt, akkor kizárólag a gyógyulás vagy a karantén időszakára át lehet állni a digitális oktatásra. A második hét elején a hatezer intézményből egyelőre egy tucatban volt erre szükség, de persze a számuk folyamatosan változhat. A tavaszi tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetésekor az látszott, hogy voltak megyék, ahol nagyon alacsony volt a fertőzésszám, vannak települések, ahol a mai napig nem volt egyetlen megbetegedés sem. Tehát egy rendszerszintű átállás nem indokolt, ezt szeretnénk elkerülni. Abban teljes egyetértés van a Nemzeti Pedagógus Karral, de még a szakszervezetekkel is, hogy ez a módszer jó lehet, senki nem akar egy teljes tanévet tantermen kívüli, digitális munkarendben eltölteni. Arról, hogy egy influenzajárvánnyal terhelt időszakban, januárban vagy februárban mi lesz, még korai lenne nyilatkozni.

Hány pedagógus hiányzik az iskolákból?

Ez egy folyamatosan visszatérő téma, azért is, mert ezen a szakterületen nyáron váltanak munkahelyet a pedagógusok, és a nyugdíjazások is sok esetben erre az időszakra esnek, valamint júniusban végeznek az egyetemeken a pedagógusnak készülő hallgatók, jellemzően öt-hatezer fő, ők is ilyenkor keresnek munkát. A köznevelés információs rendszerében minden év októberében nyomon követjük a pedagóguslétszámot, ami tíz éve lényegében változatlan. A köznevelésben az elmúlt évtizedben évente 167-170 ezer pedagógus dolgozik, a gyerekek száma tíz év alatt viszont a szakképzés és a köznevelés területén együttesen 200 ezerrel csökkent. Én kíváncsian várom az idei statisztikai adatokat, de nem lepődnék meg, ha a pedagógusi létszám most sem csökkent volna.

Az Európai Bizottság Magyarországról készült jelentése is megemlíti a pedagógus-utánpótlás, a pedagógushiány kérdését.

Az uniós országjelentések szinte mindegyike tartalmazza ezt, hiszen ez egy általános probléma Európa nyugati és középső részén is. Németország egyes tartományaiban sokkal nagyobb pedagógushiány van, mint Magyarországon. Napjainkban nagyon átalakultak a munkavállalási szokások, a fiatalok flexibilis, izgalmas munkát keresnek, és nagyon mobilak, sokan külföldre mennek dolgozni. Ehhez képest a pedagógusi hivatás azt várja el a most végző hallgatóktól, hogy hosszú távon, akár negyven éven át ugyanazt a két szakot tanítsák, ugyanazt csinálják, lehetőleg ugyanott, ugyanabban az iskolában. A hazai felsőoktatásban egyébként még mindig népszerű a pedagógusképzés, a hallgatók csaknem 15 százaléka választja, ez nagyságrendileg tízezer hallgató, és közülük hatezren ezen a szakon végeznek. Tény, hogy nem mindenki helyezkedik el a szakterületén, de ez egyébként nem tér el más szektoroktól. Az átlagos felsőoktatási lemorzsolódás az európai uniós országokban 30 százalék. Az a fajta életpálya-tervezés, amely harminc-negyven évvel ezelőtt jellemző volt, most mindenhol recseg, ezért is indítottuk el az új pedagóguséletpálya-rendszert. Idén nyáron 10 százalékkal emelkedtek a pedagógusbérek, előtte, az életpályamodell bevezetésekor, 2013–2017 között viszont 50 százalékkal. Nyilván a munkaerőpiac is sokat változott eközben, de a tankerületi központok tájékoztatása szerint mindig van érdeklődő az üres álláshelyekre. Az iskolák megbízható munkáltatók, például akiket korábban elszívott a turizmus, azok most valószínűleg visszatérnek az oktatásba, a validált statisztikai adatokat persze legkorábban csak novemberben ismerhetjük meg. Három évvel ezelőtt egyes szakszervezetek szerint négyezer pedagógus-álláshely állt üresen, idén ezerkétszázról szóltak a hírek, természetesen mindkettő légből kapott.

Volt esetleg tömeges felmondási hullám a járványidőszak után a pedagógusoknál?

Nem tudunk erről. Országosan harminc-negyven nyugdíj mellett dolgozó pedagógus döntött úgy, hogy hiányos informatikai ismeretei miatt nem vállalja a tantermen kívüli, digitális munkarendre való átállást. A számuk elenyésző a csaknem 170 ezres állományhoz képest.

A pedagógusbérekkel kapcsolatban a szakszervezetek a vetítési alaptól való eltérést szeretnék elérni.

Az a nézet alakult ki, hogy a minimálbér egy folyamatosan emelkedő számítási alap. Mi többször jeleztük a szakszervezeteknek, hogy például egy gazdasági válság idején a minimálbér nem változik, így ennek nem csak előnyei lehetnek. A vetítési alap egy matematikai képletnek csupán az egyik összetevője. Ez egy technikai vita a szakszervezetek és az oktatási kormányzat között. A bérek az elmúlt években a vetítési alap módosítása nélkül is tudtak emelkedni.

A jövő évi költségvetésben kilencvenmilliárd forinttal több forrás jut az oktatásra. Ez hol jelenik majd meg?

Ennek a többletnek tetemes része a 10 százalékos béremelést fedezi, hiszen itt egy hatalmas rendszerről van szó.

Az infrastruktúra-fejlesztés területén milyen projektek futnak?

Több lábon álló program zajlik, vannak uniós források, itt 126 milliárd forint áll rendelkezésre, de vannak célzott programjaink is. Ilyen a Modern városok program, amelynek köszönhetően nagyon komoly iskolafejlesztés indult el egyes megyei jogú városokban. Emellett zajlik egy úgynevezett TTT-program is, amelyben tornaterem-, tanterem- és tanuszoda-építések valósulnak meg, ennek keretében a kormány 158 fejlesztésről döntött a költségvetési források terhére. Mindezeken felül az agglomerációs iskolafejlesztési programban plusz háromezer férőhelyet biztosítunk, és 16 iskolaépítéssel kapcsolatos döntés született. Nemrégen summáztuk az adatokat: tavaly és idén összesen 800 helyszínen 276 milliárd forintnyi forrást biztosítottunk infrastrukturális fejlesztésekre.

A koronavírus-járvány előtérbe helyezte a digitális fejlesztések fontosságát is. Ezen a területen milyen összegből gazdálkodnak?

A digitáliseszköz-fejlesztések nagyrészt uniós forrásból valósulnak meg. Tavasszal nagyjából nyolcezer számítógépet vásároltunk költségvetési forrásból, most ősszel pedig folyamatban van újabb 12 ezer komputer beszerzése. Ezeket tartalékoljuk majd, és ha valahol tantermen kívüli, digitális munkarendre kell átállni, és nincs elegendő eszköz, akkor célzottan ezekbe az iskolákba tudunk majd szállítani. Jelenleg egyébként 350 ezer számítógép érhető el az iskolákban. Azokba a szociális intézményekbe, ahol olyan diákok tanulnak, akik döntően nem családban nevelkednek, mintegy háromezer számítógépet juttattunk el. A tanodáknak pedig csaknem négyszázmillió forintnyi támogatást nyújtott a társadalmi felzárkózási programokat felügyelő Belügyminisztérium.

Szeptemberben elindult a módosított Nemzeti alaptanterv. Csökkennek a diákok terhei?

Egyértelműen kevesebb lesz a diákok óraszáma. Nagymértékű a változás a korábbi Nemzeti alaptantervhez (NAT) képest, amely alapvetően óraszámminimumokat rögzített, de nem szabott felső határt. Az intézmények a szakkörökkel, emelt szintű oktatással vonzották a tanulókat, ez pedig azt eredményezte, hogy sok esetben heti 38-40 órás órarendjük volt a diákoknak. Ezzel szemben most egy olyan szabályt vezettünk be, amely 24–34 között maximálja az első és a tizenkettedik osztály között az órák számát. Az alaptanterv módosításával a pedagógusok terhei is csökkennek: a tanítással eltöltött heti óraszámuk 22–26 óra között lehet. A tankerületi iskolákban éves átlagban 24,3 órát tanítottak a tanárok, de a módosított NAT a tanárok esetében is lefelé húzza majd az óraszámokat.

A közoktatásban a lemorzsolódó diákok aránya tavaly 11,8 százalékon állt.

A mutató csalóka, mert az Európai Unió statisztikája valójában azt mutatja meg, hogy a 18 és 24 év közötti, középfokú végzettséggel nem rendelkező fiatalok közül ki az, aki nem tanul. Ez azonban azt is jelenti, hogy ez a mutató már nem a köznevelésben méri őket, hanem később. Itthon 2015-ben indult el egy jelzőrendszer, amely a lemorzsolódást méri. Minden intézmény jelenti az adatait, és vizsgálja, hogy mit tud tenni az iskolaelhagyó gyerekek felzárkóztatásáért. A veszélyeztetett tanulók aránya az induláskor, 2017-ben 10,85 százalék, 2018-ban 8,86 százalék, 2019 júniusában pedig 7,46 százalék volt, tehát a mi mutatónk szerint a lemorzsolódás nagymértékben csökkent az elmúlt években. Fontos, hogy azok, akik az általános iskolát elhagyják, vagy a középfokú oktatás rendszeréből kilépnek, később valamilyen szakmát szerezzenek. Ezen a téren az Innovációs és Technoló­giai Minisztériummal közösen keressük az utat, hogy hogyan lehet az érintettek számát csökkenteni.

A PISA-eredmények javultak. Kitűztek valamilyen célt, hogy milyen mezőnybe kellene bekerülni?

Az idén mind a három mérési területen javultak a mutatók. Korábban Magyarország eredményei 1 százalékkal az OECD-átlag alatt voltak – ez sem egy szégyellni való adat –, de persze arra lennénk igazán büszkék, ha a következő mérésen legalább 1 százalékkal meghaladnánk az OECD-átlagot.

A koronavírus-járvány miatt elmaradtak a kéthetes idegen nyelvi kurzusok. Ha a járványhelyzet engedi, kik mehetnek majd 2021 nyarán külföldre nyelvet tanulni?

Az előkészületek zajlanak, a kinti partnerekkel folyamatos a kapcsolattartás. Van arra remény, hogy jövő év elején, például ha megjelenik a vakcina, sokkal nagyobb biztonsággal lehet majd nyelvi táborokat szervezni. A tervek szerint azok mehetnek majd, akik az idei tanévben kilencedikbe vagy tizenegyedikbe járnak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!