átrendeződő kiadások

2020.05.26. 19:00

Ezekből az elemekből jön össze a jövő évi költségvetés

Érdemes megnézni, hogy összességében mekkora összeget jelent az állami újraelosztás, és mik a fő bevételi elemek.

A jövő évi költségvetés fontosabb és érdekesebb kiadási elemeiről beszámolt Varga Mihály pénzügyminiszter a tervezett benyújtásakor, ugyanakkor érdemes megnézni, hogy összességében mekkora összeget jelent az állami újraelosztás, és mik a fő bevételi elemek – írja a Magyar Nemzet.

Az országgyűlés számára benyújtott teljes államháztartás a központi költségvetés mellett több tételt tartalmaz: ezek az Egészségbiztosítási Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, a helyi önkormányzatok költségvetése és az elkülönített állami pénzalapok. Mindezek teljes elsődleges bevétele a tervek szerint 24 776 milliárd forint lesz jövőre, a kiadási oldal pedig 25 533 milliárd forint. Ehhez adódnak még az állam kamatkiadásai és bevételei, ezekkel együtt 24 882 illetve 26 572 milliárd a két oldal. Gigantikus számokról van szó: összehasonlításképpen a jövő évi GDP várható mértéke közel 51 000 milliárd forint.

Ezen belül néhány érdekes szám, különösen a bevételek összetételéről.

A központi költségvetés bevételi oldala nagyjából 14 500 milliárd forint lesz, nem kis összeg, ezt javarészt adókból kell az államnak összegyűjtenie. Évek óta elsődleges cél, hogy a bevételeken belül a fogyasztási típusú adók aránya minél nagyobb legyen a jövedelemadókhoz képest, ezt a tendenciát a jövő évi költségvetés is jól mutatja. A legnagyobb egyedi tétel az általános fogyasztói adóból érkezik: összesen 4092 milliárd forint jut belőle a működési költségvetésbe és 890 milliárd a felhalmozási költségvetésbe.

A teljes áfa-bevétel így majdnem 5000 milliárd forint. Fogyasztási típusú adó még a jövedéki adó, amelynek tervezett bevételi összege 1263 milliárd forint, az egyéb, fogyasztáshoz kapcsolódó adók összege 208 milliárd forint. A költségvetési tervezet ide sorolja még a pénzügyi tranzakciós illetéket, amelynek összege várhatóan 218 milliárd forint lesz, a biztosítási adót 106 milliárd forinttal, és még néhány kisebb tételt. Az adótípus teljes bevételi összege 6673 milliárd forint, messze a legnagyobb tétel a bevételek között.

A személyi jövedelemadó várható bevétele 2683 milliárd forint, illetékekből 219 milliárd jön össze, a lakosság befizetései együttesen a 3000 milliárd forintot közelítik. A gazdálkodó szervezetek összes befizetése 1784 milliárd lesz, ezen belül a társasági adó 538 milliárdot képvisel. Mindemellett még több bevételi tétel van, ezek közül kiemeljük az uniós bevételeket, ez nagyjából 1500 milliárdot jelet.

A Nyugdíjbiztosítási Alap teljes bevétele a tervek szerint 3915 milliárd lesz, ebből nagyjából 3450 milliárd jön a szociális hozzájárulási adóból (szocho) és egyéb járulékokból, közel 450 milliárd lesz a költségvetési támogatás.

Az Egészségbiztosítási Alap bevétele 2798 milliárd lesz, ebből a szocho és egyéb járulékok nagyjából 1900 milliárdot fedeznek, és az egyéb bevételek mellett a költségvetés támogatására is szükség lesz 710 milliárd forint értékben.

Átrendeződnek a kiadások, olcsóbb az államadósság kezelése

A számokból kiderül, hogy az államháztartás kiadásaiból, amelyek összértéke 21 951 milliárd forint, jövőre 19,2 százalék jut az állam működtetésére. Ezen belül az általános közösségi szolgáltatások terén nincs különösebb változás, a védelmi kiadások és a rendvédelmi kiadások aránya 3,2, illetve 4,3 százalékra emelkedik, 704 milliárd, illetve 953 milliárd forint lesz – ismertette a távirati iroda. A legnagyobb tétel, 12 619 milliárd forint a jóléti funkciókra jutó kiadás, aránya 56,4 százalékról 57,3 százalékra nő. Az oktatásé (2 228 milliárd) változatlanul 10,2 százalék, az egészségügyé (2 115 milliárd) 9,3-ról 9,6 százalékra, a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásoké (6 538 milliárd) 28,3-ról 29,8 százalékra emelkedik. Nő a nyugellátások, a munkanélküli ellátások, a családi pótlékok és gyerekeknek jutó juttatások súlya a büdzsében. A lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások támogatására jutó 679 milliárd forint azt jelenti, hogy erre a területre az állami kiadások 3,4 százaléka helyett 3,1 százalékát használják fel. A szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított pénzek (1056 milliárd) részesedése viszont 5,2-ről 4,8 százalékra csökken, a sportra (309 milliárd) és az egyéb szolgáltatásokra jutó pénzek (107 milliárd) mérséklődése miatt.

A gazdasági funkciókra tervezett 3840 milliárd forint azt jelenti, hogy az erre fordított kiadások aránya 17,5 százalék marad. Ezen belül a legnagyobb tétel (1928 milliárd) a közlekedési és távközlési szolgáltatás, amelynek súlya 9,2-ről 8,8 százalékra csökken. Környezetvédelemre továbbra is a kiadások 1,3 százaléka, 284 milliárd forint jut. Az államadósság kezelésére fordított pénz (1068 milliárd) abszolút értékben is csökken, aránya az idei 5,2 százalékról 4,9 százalékára olvad.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában