Állattenyésztés

2020.01.14. 10:31

Bár a bárányhúsra nő a kereslet, mégis apad a hazai juhállomány

Sorra születnek a bárányok, a tenyésztők jó része ugyanis a téli elletést választja, hogy a húsvéti ünnepekre már értékesíteni tudja a gidákat. Ugyan a bárányhús iránt nő a kereslet, a juhállomány évek óta csökkenő tendenciát mutat.

Fotós: Lang Róbert

– December végén kezdődött az ellés, és január végéig várhatóan 150–200 bárányunk születik – mondta el a Somogyi Hírlap érdeklődésére Paládi Vince bárd­udvarnoki tenyésztő. – Idén az előrejelzések szerint jobb áron veszik a bárányt, úgy tudom, ezer forintnál többet adnak kilójáért.

Paládi Vince állatállományát ötszáz alá csökkentette idén, mert mint mondja, nem tudja teljes egészében megtermelni számukra a takarmányt, ha pedig úgy vásárolja, az rendkívül drága. Nagy probléma szerinte ugyanakkor az is, hogy nem találni szakképzett munkaerőt a nyáj mellé.

Sorra születnek a bárányok Somogyban,a tenyésztők jó része ugyanis a téli elletést választja, hogy húsvétra már értékesíteni tudja az állatokat
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap

Rajczi Balázs területi instruktor szerint az a tenyésztő, aki az istállós tartást választja, télen ellett, így bárányainak súlya a 20 kilót is eléri a tavaszi időszakra. Az utóbbi években viszont azt tapasztalják, hogy Somogy megye juh­állománya csökken. – A legnagyobb gond az, hogy lassan kiöregszenek a gazdák, a fiatalok pedig nem foglalkoznak már juhtenyésztéssel – mondta el Rajczi Balázs.

– A karácsonyra megugrott felvásárlási árak idén nem csökkentek januárban, inkább tovább emelkedtek – mondta el Juhász Pál, a Kapos Ternero Kft. ügyvezetője. – A kilencszázezres hazai juhállomány tavaly hatvanezerrel csökkent. Somogyban pedig a rendszerváltáskori 65 ezerből már csak 22 ezer anyajuhot tartottak nyilván.

Borsós István juhász egy ma született báránnyal a bárdudvarnoki birtok birkái között
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap

– Kiöregszik a juhásztársadalom, a fiatalok pedig nem veszik át a birtokot, az állományt – sorolta a nehézségeket Juhász Pál, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség alelnöke. – Egyre költségesebb és nehezebb a terület nélküli juhászkodás, a nyáj mellé szinte lehetetlen őrző embert találni.

A minőségi munkaerő hiánya a juhtenyésztés minden területén érvényes Horn Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke szerint is. – Képzettségben és technológiában is nagy az ágazat lemaradása nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is – mondta. – További probléma, hogy nagyon sok az olyan rét és legelő, amelyet nem kellően hasznosítanak az állattenyésztésben, és ezeket a területeket a vadállatok, például az aranysakál visszahódítják – jegyezte meg Horn Péter. – Az elvadult réten aztán a madár- és a rovarvilág is pusztulni kezd.

Fogyasztásban a görögök állnak az élen

– A magyarok évi 35 deka bárányhúst fogyasztanak, de dolgozunk azon, hogy elérjük a 40 dekát – mondta Juhász Pál, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség alelnöke. – Hat évvel ezelőtt épphogy elérte a 20 dekát a fogyasztás. Juhász Pál megjegyezte: a hazai vásárlók leginkább a vákumcsomagolt húsokat keresik, ezek kisebb kiszerelésű konyhakész termékek, valamint előfűszerezettek és előpácoltak. Emellett az olcsóbb pörkölthús a kelendő. Európában a görögök állnak az élen, évente 10 kiló bárányt fogyasztanak. Őket követik a britek hat kilogrammal. A bárányhús egyébként kiváló fehérjeforrás, gazdag B12-, B3- és B2-vitaminban.

Borítókép: Borsós István juhász a bárdudvarnoki birtokon

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában