Kisalföld logö

2019. 02. 17. vasárnap - Donát -1°C | 12°C Még több cikk.

"Szeretnénk, ha lenne gyerekkoruk" - Kerekasztalt szerveztünk a diákok terheltségéről Győrben

A kisalfold.hu háromrészes minisorozata (Szabadidő vagy házifeladat-írás? Szavazzon, mi lenne jobb gyerekének!, 2018. október 10., Estig írják a házit, 2018. október 18.) a diákok terheltségéről kerekasztal-beszélgetéssel zárul. Győri szerkesztőségünkben Kaszás Lászlóné Jutka, a győri Fekete-iskola igazgatója, a győri igazgatók munkaközösségének vezetője, Jámbor László, a győri Kölcsey-iskola igazgatója és két nagycsaládos édesanya, Papp Sárközi Kriszta és Jakab Hajnalka ültek egy asztalhoz. A beszélgetés során több iskolai témát érintettünk, hasznos tanácsokkal szolgálunk a szülőknek.
A feltöltődés is fontos 

– Gyakran hallani, hogy 15–20 évvel ezelőtt több szabadideje volt a diákoknak. A harmincas éveikben járó anyukák, apukák úgy érzik, hogy ők iskola után több időt töltöttek a játszótéren, sportpályákon, délutánonként a barátaikkal.

Kaszás Lászlóné Jutka: – Sok igazság van ezekben az érzésekben. A ’90-es években kevesebb volt az óraszám, napjainkban a tankönyvek vastagabbak. Rengeteg információ között kell megtalálniuk a tanároknak, a gyerekeknek az érdemi tudnivalókat. A mindennapos testnevelés is növeli az iskolában töltött időt, igaz, ezt az újítást a gondok ellenére pozitívnak tartom, mert javítja a diákok mozgáskoordinációját.

A gyerekek terheltségét fokozza, hogy a szülők több szakkörre járatják őket. Emellett társadalmi elvárás, hogy az általános iskolát úgy fejezzék be a diákok, hogy angol és német nyelvből legalább alapfokon beszéljenek. A sportegyesületekben is egyre inkább az eredmény-centrikus mentalitás uralkodik. A gyerekek nem azért kézilabdáznak vagy kosárlabdáznak, hogy játsszanak, hanem hogy minél jobb eredményeket érjenek el.
Kaszás Lászlóné Jutka
Kaszás Lászlóné Jutka
Jámbor László: – Rendkívül felgyorsult a világ. Ezalól sem a gyerekek, sem a szülők, sem mi, pedagógusok nem vonhatjuk ki magunkat. 25 éve a Kölcsey-iskola összes tanulója a környéken lakott, ma már a diákok többsége Győr környéki településekről jár hozzánk. Kutatások bizonyítják, hogy nemcsak a gyerekek, a felnőttek teljesítőképességét is jelentősen rontja, ha sokat közlekednek a városban, várakozniuk kell a torlódásokban.

A házi feladatoknál nehéz eltalálni azt a szűk mezsgyét, ami mind a diákok, mind a szülők számára ideális. A szülők részéről gyakori elvárás, hogy hajtsuk a gyerekeket. Ezt az elvet nehéz egyénekre szabni, a rendszert állandóan finomra hangoljuk. Ha szükséges, többször elmondjuk a szülőknek, hogy a feltöltődés is fontos szempont a gyerekek életében.
Jámbor László
Jámbor László
Időt rabló "nem tanulós tantárgyak"

Papp Sárközi Kriszta: – Négy gyereket nevelünk a férjemmel. Nálunk is kérdés volt, hogy miért visszük az egyik gyerekünket a falunkból győri iskolába. Anno a Balázs Bélába jártam, első nap édesanyám elkísért az iskola kapujába, majd azt mondta: 8 évig ide fogok járni. Ez ideálisabb volt, mint folyamatosan utaztatni a gyereket, rengeteg időt vesztve. Nem volt könnyű döntés, a lakóhelyünk iskolájával egyeztettünk, de mivel kulcskérdésekben nem jutottunk egyről a kettőre, inkább a gyerkőc napi ingázása mellett tettük le a voksunkat.

A házi feladatoknál azt tapasztaljuk, hogy "a nem tanulós tantárgyak" sok időt vesznek el a "tanulós tantárgyaktól". Nem értem, miért kell technikából témazárót íratni a gyerekekkel. A mi időnkben technikán fúrtunk, faragtunk, úgy váltunk ügyesebbé, hogy közben jól éreztük magunkat. Ami még szívfájdalmam a hazai oktatás kapcsán, hogy Nyugat-Európában hatékonyan nevelik az életre a felnövekvő generációkat. Külföldön megtanítják a KRESZ-re, a banki és hivatali ügyintézésre a kicsiket az iskolákban, tisztában vannak vele, hogy mi a különbség a bruttó és nettó fizetés között. Nálunk ez gyerekcipőben jár.

Úgy látom, az utóbbi években az általános iskolai követelményszintet emelték azért, hogy minél több diák jelentkezzen szakközépbe, tanuljon szakmát. Ezzel önmagában nincs gond, viszont azt nehezményezem, hogy a szakközépiskolai történelemkönyvnél vastagabb egy rejtvényújság. Így ha a szakközepes diáknak idővel megjön a kedve a tanuláshoz, hogyan fog érettségit szerezni?
Papp Sárközi Kriszta
Papp Sárközi Kriszta
Kaszás Lászlóné Jutka: – Nekem hosszú évek óta "szívügyem" a projektoktatás. Ezalatt azt kell érteni, hogy például a víz a téma hétfőtől péntekig, e köré építjük az összes tantárgyat. A finn oktatási rendszer hasonló integrált oktatással vált világhírűvé, a diákok kiváló eredményeinek köszönhetően. A Fekete-iskolában amennyire lehet, mi is próbáljuk ennek a szemléletnek több elemét átvenni. Ha a lakószobáról tanulnak a gyerekek németórán, akkor előbb "modellezik" a szoba részeit, majd németül beszélnek róla. Ezzel is javítjuk a beszédkészségüket.

32 tanóra egy héten

– Örülök, hogy szóba került a szóbeli kommunikáció fontossága. Azt látom a diákokon, hogy nehezen beszélnek hétköznapi szituációkban. Sokan a köszönéssel hadilábon állnak, a gyerekek jelentős része nem érti a magázás és tegezés közti különbséget.

Jámbor László: – A gyerekek rengeteg időt pazarolnak a közösségi oldalakra, szinte állandóan a "hálón" lógnak. Szünetekben látom, hogy sokszor nem szólítják meg egymást személyesen, hanem inkább a telefonjukon üzennek. Többek közt ez az egyik oka a gyengébb szóbeli képességeknek.

Papp Sárközi Kriszta: – Ahogy a kommunikációért, a gyerekek iskolai viselkedéséért is felelnek a családok. Mindig azt tanítottam a gyerekeimnek, hogy a tanároknak meg kell adni a tiszteletet. Régen rossz, ha az iskolai konfliktusba a szülő beavatkozik. Ha erre mégis szükség van, akkor a szülőnek tisztelettel kell közelíteni a tanár felé.

Ezeket a kellemetlen beszélgetéseket ne a gyerek előtt folytassuk a pedagógussal. Nehéz persze hosszú éveket viták nélkül tölteni az oktatási rendszerben, a középiskolás lányomnak egy héten 32 tanórája van. Így a diákok nagy része állandóan fáradékony és ez önmagában is összezörrenéseket okozhat.

Jámbor László: – Pedagógiai sikernek érzem, ha egy diák nem jár különórákra. Ez azt jelenti, hogy az iskolában olyan szinten képes gyarapítani a tudását, hogy magánfoglalkozásokra nincs szükség.

Nálunk, a Kölcseyben az osztálylétszám általában 30 fő feletti. Győr környéki iskolákban a legtöbb osztály létszáma 18–20 fő. A létszámok közötti különbséget, a győri pedagógusokra nehezedő nyomást nem kell magyarázni. Szerencsére a városban hagyományosan erős az oktatási rendszer. Pozitívumként értékelem, hogy Győr környéki iskolák mind jobban közelítenek a városi intézmények "fordulatszámához".

Papp Sárközi Kriszta: – Alkalmazkodni kell a modern kor kihívásaihoz, a gyorsuló világhoz, de egészséges határvonal mentén. Az egyik gyerekem 3–4 órákat tanul naponta. Előfordul, hogy éjjel fél 12-kor még a tankönyveket bújja, rá kell szólnom, hogy most már elég legyen. Erre az a válasz, hogy jó, de reggel ötkor felkelek tanulni. Amennyire lehet, hangsúlyozzuk a gyerekeknek: nem vezet sehova, ha felőrlik az erejüket.
Sokkal célszerűbbnek tartom, ha a gyerekek minél előbb felelősséget vállalnak. Erre a legjobb lehetőség a nyári diákmunka. A saját gyerekeimen láttam, hogy diákmunka után fejlődtek, előnyükre változott a mentalitásuk.

Jó modell, ha az iskolában gyakorol a diák

– Hogy lehet azt elmagyarázni a diákoknak, hogy a kevesebb sokszor több és ez a tanulásra is igaz?

Jakab Hajnalka: – Mi három gyereket nevelünk. Eltérő képességűek, más-más érdeklődési körrel. Nekik is nehéz az összes iskolai elvárásnak megfelelni. Pici koruk óta szeretnénk, hogy boldog gyerekkoruk legyen. Ennek megfelelően választottunk nekik iskolát, alakítjuk a napi időbeosztásukat és igyekszünk mobilak lenni. Érdemes megfontolni, hogy tényleg versenyistállóba írassuk a gyerekünket. Fontos, hogy folyamatosan legyen sikerélményük, s ezt csak kevesen élhetik át a legjobbnak tartott iskolákban.
 
Jakab Hajnalka - fotók: Bertleff András
Jakab Hajnalka - fotók: Bertleff András
Kaszás Lászlóné Jutka: – Tendencia napjainkban, hogy a szülők a közösségi oldalakon osztják meg egymással valós vagy vélt iskolai sérelmeiket. Sok fals hír, következtetés kering a világhálón a helyi iskolákról. Javaslom a szülőknek, hogy a téves információk helyett forduljanak bizalommal gyerekeik osztályfőnökéhez és kérdezzék őket.

Jó modellnek tartom, ha a gyerekek reggel 8-tól délután 4 óráig az iskolában vannak. A Fekete-iskolában a tanórák után minden 1–4. osztályos diák elkészíti a házi feladatát és tanárok segítségével gyakorolja az aktuális tananyagot. Így 16 óra után úgy mehetnek haza a gyerekek, hogy otthon nincs gondjuk a tanulással, házi feladattal. Nálunk valóban hétfőn hozzák a táskájukat a diákok és pénteken viszik csak haza.
Az oktatással foglalkozó mini sorozatunk korábbi részeit ide és ide kattintva olvashatják el.


 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elképesztően látványos légifelvételek készültek a fényárban úszó Győrről - videók

Elképesztően látványos légifelvételek készültek a fényárban úszó Győrről - videók
Tóth Krisztián felvételein bejárhatjuk a karácsonyi fényekbe öltöztetett győri belvárost. Csodás… Tovább olvasom