Kisalföld logö

2019. 05. 21. kedd - Konstantin Még több cikk.

Professzor egy krétával - Az MTA közgyűlésébe választották a kapuvári Dr. Kuczmann Miklóst

Dr. Kuczmann Miklóst, a Széchenyi István Egyetem professzorát, az MTA doktorát a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének tagjává választották. Megbízólevelét március végén vette át Dr. Lovász László elnöktől. A professzor ma is a legfiatalabb MTA doktor a szakterületén belül, és nemcsak tudósként, hanem oktatóként is elnyert rangos díjakat.
Egy laboratórium eldugott helyiségében vagyunk. Kuczmann Miklós professzor birodalmában, ahová vissza tud vonulni, ahol nincs más, csak ő és a Kálmán-szűrő összefüggéseinek hosszú levezetése, a modell-identifikációs egyenletek és különféle algoritmusok. A villamosmérnökség fundamentumát adó Maxwell-egyenletek, akár a bibliai kőtáblára vésett örök mondatok, úgy függenek a falon. A szekrények ajtaján teleírt A3-as lapok, végtelen hosszúnak tűnő matematikai számításokkal, átlagembernek olvashatatlan nyelven. Nem csoda, hogy a professzor kedvenc filmje a Csodálatos elme, a mozi alapjául szolgáló könyvet is többször olvasta.

A történet miliője fogott meg. Az a hangulat, ahogy egy tudós egyedül dolgozik egy problémán. Én is azért rendezkedtem be a labor belső szobájában, mert itt el lehet bújni. Egyedül dolgozhatok. Becsukom az ajtót, és bele tudok feledkezni egy kérdésbe. A villamosmérnökségen belül mindig a nehezebb feladványok foglalkoztattak. A gyakorlati részben nem is vagyok ügyes, az elméleti oldalt viszont nagyon szeretem, és az a kihívás is éltet, hogy mindezt talán a matematikát kevésbé szerető mérnökhallgatóknak is érthetően át tudjam adni. Valójában ez az egyik fő célom"

– mondja Dr. Kuczmann Miklós.
Dr. Kuczmann Miklós professzor a villamosmérnökség fundamentumának számító Maxwell-egyenletes táblarészlettel. Fotó: Májer Csaba József

Az előbb említett Kálmán-szűrőt még a hatvanas években alkotta meg Kálmán Rudolf az Apollo-programhoz kapcsoló feladatként, ma pedig nem működnének nélküle például a GPS-ek. A szekrények ajtajára ragasztott, kézzel írt modellidentifikációs elemek, matematikai modellek pedig a járművek önvezető funkcióihoz is kapcsolódhatnak. Az autók a sávkövetés során ilyen algoritmusok segítségével tanítják, idomítják magukat a környezetükhöz. 

Dr. Kuczmann Miklós gyors, meredeken ívelő tudományos karriert épít. Alig tíz évvel azután lett az MTA doktora, hogy 2005-ben megszerezte a PhD-fokozatot. Amikor pedig közben a MAB elé terjesztették egyetemi tanári kinevezését, a tisztelt testület furcsállta is kissé, hogy a Széchenyi István Egyetem egy 34-35 éves fiatal kutatót küld a bizottság elé, de amikor az eredményeit látták, már nem volt fontos a fiatal tudós életkora. Ma is ő a legfiatalabb MTA doktor a tudományterületén belül.

A kapuvári születésű, a soproni Handlerben távközlési műszerészként végzett fiatalember a Műegyetemen tanult tovább robotika szakirányon, mesterséges intelligencia mellékszakirányon. Negyedéves hallgatóként már dolgozott is az Elméleti Villamosságtan Tanszéken, először mint demonstrátor, aztán pedig mint doktorandusz. 2005-ben a doktori fokozat megszerzése után a győri egyetemet választotta. A Távközlési Tanszéken kezdett dolgozni, és jutott el a docensi fokozatig, azt követően az Automatizálási Tanszék vezetőjének, majd pedig a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánjának is megválasztották.

Igazából soha nem akartam vezető lenni, mégis belecsöppentem ebbe, és alig tudok belőle kimászni"

– mondja erre mosolyogva. 

Amilyen elismerést csak lehetett, kutatóként és oktatóként egyaránt megkapott. A VEAB-nak van például három tudományos díja, a legjobbnak ítélt PhD-munka és a régió kiemelkedő ifjú kutatója után „Az év kutatója" címet is elnyerte. Többször vehetett át Publikációs nívódíjat a Széchenyi-egyetemen, egyik szakkönyvét is nívódíjjal jutalmazta az MTA, az oktatás terén pedig Mestertanár Aranyéremmel ismerte el az Országos Tudományos Diákköri Tanács.

Általában nem viszek magammal semmit az órára, nem tartom magamnál mankóként a jegyzeteimet, és a PPT-t sem szeretem. Ha tehetem, egy szál krétával megyek, az óra végére teleírom a táblát, és a hallgatók is láthatják, hogy nem egy nappal az óra előtt készültem fel az anyagból. Arra is figyelek, hogy a diákok mire képesek, nem lövök a teljesíthetőség fölé a számonkérésben. Leadom, amit le kell, elmondom, hogy mi kell a vizsgához, mert a korrektséget végül nagyon fontosnak tartom"

– feleli arra a kérdésre, hogy milyen hitvallás vezérli az oktatói munkában.
Kedvenc számításai között az irodájában. Fotó: Májer Csaba József

Maga köré is egy igazi iskolát épített a tanszéken. Miután összegezte a Maxwell-egyenletek megoldását a végeselem-módszerrel, több doktorandusz hasonló témakört választott, le is doktoráltak közben, és az egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja is fontos ágat növesztett a villamos gépek irányába.

Az elektrotechnikának ezt a részét kevesen művelik. Az elektromágneses térszámítást, a hiszterézis modellt, a veszteségek számítását. Az elektromos autók korában egyre fontosabb lesz, hogy egy villamos gép miért melegszik, hogyan lehet pontosan kiszámítani és csökkenteni a veszteségeket annak érdekében, hogy az autó a lehető leghatékonyabb energiafelhasználású legyen. Az is szerencse, hogy annyira nem költségigényes a kutatásom. Tulajdonképpen csak egy laptop kell hozzá, nem függök drága berendezések meglététől"

– mondja Kuczmann professzor. Azt már mi tesszük hozzá, hogy persze arra a bizonyos csodálatos elmére is szükség van még ehhez. Ne menjünk ilyen messzire, feleli erre, inkább tekintsük úgy, hogy szorgalommal kompenzálja a hiányosságait.

Az irányításelmélettel az MTA doktori cím megszerzése óta foglalkozik. Ha pedig szóba került ismét az akadémia, rátérhetünk arra, amiért Kuczmann Miklós professzort valójában felkerestük: azok után, hogy immáron a második ciklusban ellátja a Műszaki Tudományok Osztály Elektrotechnikai Tudományos Bizottságának titkári címét, az MTA Közgyűlésének nem akadémikus tagjai közé is beválasztották az osztály képviseletében. Megbízólevelét március végén adta át Lovász László, az MTA elnöke. A következő lépcsőfokokat pedig az MTA levelező és rendes tagsága jelenthetik. Dr. Kuczmann Miklós nagyon szépen ívelő tudományos karrierjét látva remélhetőleg ezek sincsenek már elérhetetlen messzeségben.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az igazi élményekhez nem kell net

Továbbképzést hirdettek Győrben pedagógusoknak. A módszer élménnyé teszi a tanulást és megmutatja a… Tovább olvasom