Kisalföld logö

2019. 06. 20. csütörtök - Rafael 19°C | 26°C Még több cikk.

PET-palackok ipari méretű újrahasznosításán dolgozik Szabó Veronika Anna Győrben

Másodpercenként húszezer PET-palackot vesznek meg világszerte. Nem csoda, ha azt jósolják, hogy kétezerötvenre több műanyagpalack lehet az óceánokban, mint hal. Eközben a PET-hulladék újrahasznosítási lehetőségeit magyarországi egyetemeken is kutatják. Szabó Veronika Anna a Széchenyi István Egyetemen a PET-palack regranulátum jármű- és építőipari alkalmazási lehetőségeit vizsgálja szerkezeti habként felhasználva az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasaként.
Az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék laboratóriumában találkoztunk, egy automatizálható, sorozatgyártásra alkalmas fröccsöntőgép és egy ikercsigás extruder között. Ilyen nagyértékű berendezéseken is dolgozhat Szabó Veronika Anna, aki a műszaki menedzser alapszakot gépész- és járműmérnök áthallgatással végezte el. A gépészmérnök mesterszakon most veheti át diplomáját, miután egyszerre teljesített dupla félévet, jelenlegi félévét pedig „ötegészes" átlaggal zárta. Közben felvételizett a doktori iskolába, ott folytatná a tanulmányait, és oktató-kutatóként tervezi jövőjét a Széchenyi István Egyetemen.
Így néz ki a PET regranulátum. Fotó: Májer Csaba József

A lehető legjobb úton jár. Egy éve már gyakorlatokat is tart polimertechnológiából. Az Új Nemzeti Kiválóság Programban (ÚNKP) harmadik alkalommal nyert el ösztöndíjat, ahogy a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat is sikerrel pályázta meg. A kutatással már alapszakos hallgatóként behatóan kezdett foglalkozni, első TDK dolgozatát például az önevolúció megjelenéséről írta fizikai világunkban. Amikor eredményeit egy nemzetközi konferencián prezentálta, a nyitrai egyetem fizikaprofesszora,

Dr. Tóth Attila is ösztöntözte a folytatásra. Ezt követően hő- és áramlástannal, alternatív vízmelegítési technológiákkal foglalkozott, de érdekes kitérőként a közfoglalkoztatottak helyzetéről írt dolgozatával is eljutott az OTDK-ra, és különdíjat nyert vele. Ezek az eredmények tették lehetővé, hogy megkaphatta az ÚNKP-ösztöndíjat, ahol már az úgynevezett kémiai habosítási technológiával folytat kísérleteket. Korzulensével, Dr. Dogossy Gábor egyetemi docenssel olyan újrahasznosítási területeket kerestek, ahol nagy mennyiségben, tömeggyártásban, költséghatékonyan, akár globális mértékben hozzájárulhatnak a PET-palack hulladék újrahasznosításához. Így jutottak el a jármű- és az építőiparig.

A szelektív hulladékgyűjtést (általában minden harmadik palack kerül csak vissza a rendszerbe) követően a hulladéktelepeken a válogatás után eltávolítják a PET-palackok címkéit, a ragasztóanyagot, mossák, tisztítják őket, kémiai úton is, darálják, homogenizálják, és előállítják a regranulátumot, amivel Veronikáék is dolgoznak. A legnagyobb felvevőpiac egyébként jelenleg is Kína, ahol például kabátok szigetelésénél, polárpulóverek gyártásánál használják.

A PET (polietilén-tereftalát) újrahasznosítása nem egyszerű folyamat. Magába a szerkezetbe is bele kell nyúlni kicsit, hogy jobb eredményeket lehessen elérni. Ugyanis amikor fröccsfúvással előállítják a palackokat, a belsejükben úgynevezett lánctördelődés jöhet létre, ami gátolja a későbbi alkalmazhatóságot. Ezért láncnövelő szert adnak az anyaghoz, ami újra térhálósítja a molekulatesteket, és könnyebben felhasználhatóvá teszi.

Szabó Veronika Anna konzulense segítségével az első évben kifejezetten a habszerkezetre helyezte a hangsúlyt. Azt követően már az ütésállóság növelésével is foglalkoztak, majd képbe került a szigetelőképesség is. Dr. Bozsaky Dávid tanszékvezető egyetemi docens az Építész- Építő- és Közlekedésmérnöki Karról támogatta az ötletet, hogy a PET-regranulátum építőipari alkalmazhatóságát szigetelőanyagként vizsgálják, és építészeti szigetelésekkel kapcsolatos szakkönyvet ajánlott Veronika figyelmébe. Az ÚNKP pedig segített abban, hogy a költséges kutatást folytatni tudják.
Szabó Veronika Anna a kémiai úton habosított PET-mintával. Fotó: Májer Csaba József

Most éppen azt tesztelik, hogy az égésgátló képességet hogyan lehet javítani. Ahhoz, hogy az építőiparban széles körben alkalmazható legyen, el kell érni az elvárt éghetőségi besorolást. Ebben a kategóriában az anyagnak másodpercek alatt önkioltódnia kell. Ahhoz persze, hogy eljussanak a szabadalomig, még rengeteg munka van hátra. A hallgatók számára is nyitott a lehetőség, hogy bekapcsolódjanak a kutatásba, ami továbbra is kettős célú, a jármű- és az építőiparra egyaránt koncentrál.

Szeretnék közben megtalálni az optimális összetételt ahhoz, hogy a regranulátum kellően habosodjon, lehessen vele szigetelni, de ne is törjön szét, legyen stabil tartása, és az égésállósága is megfelelő szintet érjen el. Az építőiparban is egyre inkább a könnyebb szerkezetek felé orientálódnak, ahol minden egyes anyagnak több funkciója lehet. Veronikáék például határoló- és akár tehertartóelemként is szeretnék integrálni a szigetelőegységet, ami az égésgátlásban is szerepet játszhat.

Végül nem árt hangsúlyozni, hogy egy újrahasznosított reciklált PET nem kerül annyiba, mint az eredeti. Az emberiség érdeke pedig egyébként is az Veronika szerint, hogy előtérbe helyezze a környezetterhelést csökkentő technológiák elterjedését. Ha egy ilyen globális kérdést kell körbejárni, mint az évente termelődő 520 milliárd(!) PET-palack újrahasznosítása, nem csak az olcsóság lehet az egyetlen szempont, hanem az is, hogy az unokáink is élvezhessék a természetes vizekből fogott, egészséges húsú halak ízét, és élhető környezetet hagyjunk magunk után a következő nemzedékeknek.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csontvelőrákban szenved az ötgyermekes győri édesapa

Csontvelőrákban szenved az ötgyermekes győri édesapa
Egy csontvelőrákban szenvedő, hallás- és látássérült, ötgyermekes győri édesapán segítettek… Tovább olvasom