Kisalföld logö

2019. 05. 27. hétfő - Hella Még több cikk.

Japán fiatalember tíz hónap alatt tanult meg felsőfokú szinten magyarul Győrben

Sato Daigo a Jedlik-iskolában tíz hónapot tanult, s nulláról indulva felsőfokú magyar nyelvvizsgát szerzett. S még azt is megtudtuk tőle, hogy Japánban is népszerű a szóda.


"Közel egy esztendeje, tavaly augusztusban érkeztem Nagoja városából Győrbe. A település, ahol szüleimmel élek, Honsú (jelentése japánul: a Fő Állam) szigetén található, mely a hazám középső, s egyben a Föld hetedik legnagyobb szigete.

Igazából nem tudom megmondani, miért vonzott Magyarország, de az motivált, hogy a japán és a kínai nyelv mellett a magyar az egyik legnehezebben elsajátítható nyelv.

Mielőtt a hosszú útra keltem, sokat olvastam az ország kultúrájáról, s hoztam magammal kezdőknek írt magyar nyelvkönyvet és szótárt" - kezdte a kisalfold-hu-nak Sato Daigo szinte hibátlan magyar kiejtéssel, meglepően gazdag szókinccsel.


Sato Daigo tíz hónapot töltött Győrben, s örök élményekkel utazott haza Japánba - fotó: Farkas Boglárka
Sato Daigo tíz hónapot töltött Győrben, s örök élményekkel utazott haza Japánba - fotó: Farkas Boglárka


Jedlik Ányos szódája Japánban is közkedvelt ital
 
"Az elmúlt évben a folyamatos nyelvtanulás mellett a Jedlik-iskolában tanultam - Japánban építőipari iskolába jártam, s noha a jövőben építőmérnöknek szeretnénk tanulni egyetemi szinten, úgy érzem, csak előnyömre vált, hogy más műszaki szakmákba is betekintést nyerhettem a győri középiskolában -, s nagy örömömre rövid idő alatt sok barátra, ismerősre találtam itt.

A győri iskolám névadójának egyik híres felfedezése, a szódavíz egyébként Japánban is fogyasztható, s viszonylag sok helyen hozzá lehet jutni.

Az első hetekben roppant szokatlan volt számomra, hogy a magyar emberek sokkal intenzívebben mutatják ki az érzelmeiket, mint a japánok, mi mindig szívesen vágunk pókerarcot" - mondta nevetve Daigo.


Daigo büszkén mutatja nyelvvizsgáját székesfehérvári barátokkal - fotó: Facebook
Daigo büszkén mutatja nyelvvizsgáját székesfehérvári barátokkal - fotó: Facebook


Daigo szívesen visszatérne a Műegyetemre tanulni

"Az utóbbi tíz hónapban több magyar nagyvárosban tettünk kirándulást, sőt, olyanra is volt példa, hogy másfél héten keresztül csak utaztunk, s ismerkedtünk Magyarország legszebb tájaival.

A legnagyobb hatással a főváros, Budapest volt rám. Most még nem tudom megmondani, mit hoz a jövő, de a Műegyetemen szívesen tanulnék építészetet. Persze ezt még meg kell beszélnem otthon a szüleimmel.

Győrre pedig örömmel fogok visszagondolni: itt sajátítottam el a világ egyik legnehezebbnek tartott nyelvét, barátságokat kötöttem, s nem utolsósorban a helyi lányok nagyon kedvesek és szépek. Köszönöm szépen a fogadócsaládomnak, a `magyar szüleimnek és két testvéremnek´ az együtt töltött közel egy évet" - búcsúzott a kisalföldi megyeszékhelytől a 19 éves japán fiatalember.

Sato Daigo magyarországi tanulmányútja a napokban ért véget, s a frankfurti repülőtéren keresztül csaknem egy egész napon át utazott vissza a felkelő nap országába.

Daigo mosolyogva búcsúzott a győri Városházától
Daigo mosolyogva búcsúzott a győri Városházától



Magyar diákok is utazhatnak az AFS segítségével

Daigo az AFS, nemzetközi önkéntes alapon működő, nem profitorientált szervezet közreműködésével érkezett hozzánk tanulni.

"Természetesen a magyar fiataloknak szintén van lehetősége külföldön élményeket, tapasztalatokat szerezni.

Azok a családok, akik nem támogatják, hogy külföldön tanuljon a gyermekük, ők önkéntesként fogadhatnak más országból, kultúrából érkező diákokat, melynek előnyei közismertek" - tudtuk meg Ede Andrástól, az AFS megyei körzetelnökétől.

Bővebb információkat az AFS-ről ide kattintva olvashatnak!



Daigo és egy másik cserediák az AFS-programból a Széchenyi téren
Daigo és egy másik cserediák az AFS-programból a Széchenyi téren


Olvasóink írták

26 hozzászólás
12
  • 26. oxana 2013. július 12. 17:58
    „25. Legs

    Legalább van fantáziája.”
  • 25. Legs 2013. július 12. 16:29
    „21. Túrabakancs 2013.07.11. 22:16

    Te már megint másról beszélsz:)))”
  • 24. Trucker01 2013. július 12. 15:50
    „isii2040!! Érdekes cikk de én 6 éve itt lakom és van tanár ismerősöm aki nem teljesen így vélekedik a dolgokról. Tehát nem újságcikk hanem "első kéz" alapján tudom ezt. De akár tévedhetek is:)”
  • 23. hades01 2013. július 12. 09:24
    „tati
    #19
    Most mi van? Hujber Feri a moderátor? Vagy mi? Nem értem.”
  • 22. isii2040 2013. július 11. 23:39
    „Trucker,

    "Azért erről nem ártana a finneknél is utána néznie. Ők már rég tudják és nem is tanítják"

    Nem nyert: http://www.nyest.hu/renhirek/nem-tanitjak-a-finnugor-rokonsagot-finnorszagban”
  • 21. Túrabakancs 2013. július 11. 22:16
    „Az én nyelvérzékem is elég jó... :)”
  • 20. Legs 2013. július 11. 21:42
    „Sok sikert Daigo.Ne felejts el minket.”
  • 19. tati 2013. július 11. 17:44
    „14!Hades01
    <moderálva>”
  • 18. Sitosi 2013. július 11. 16:11
    „Kedves Trucker01!

    A NYELVÉSZEK körében olysmiről egyáltalán nem lehet hallani semmit. Tudok arról, hogy nem nyelvészek, azaz a LAIKUSOK (orvosok, mérnökök, zenészek, stb.) között mindenfélékkel rokonítják a magyart: a sumerrel, a hunnal, az édenkerti nyelvvel, a latinnal, stb. De ezek nem állják a nyelvtudományi módszertanbeli mércéket.

    A magyar és a finn nyelv között fönáll a hangtendencia. Ez azt jelenti, hogy olyan programot meg lehet írni, ha egy magyar szót táplálunk be, automatikusan megkapjuk a helyes finn szót. Persze ez csak az alapszókincsekre vonatkozik. A középkori és a modern jövevényszavakra nem lehet alkalmazni.

    A laikusok által feltételezett nyelvek és a magyar között nem lehet megtalálni a hangtendenciát. Akármennyire hasonlónak látszanak a szavak, egyelőre csak szóviccként értelmezhető.

    Különben bármely nyelvek között meg lehet találni olyan szavakat, meleyek hasonlítanak. A japán és a magyar között is van rengeteg hasonló szó. De csak akkor lehet beszélni, ha a hangtendencia fennáll.”
  • 17. oxana 2013. július 11. 15:56
    „3. Petike_84

    A nyelvérzéken nagyon sok múlik. Meg azon is, hogy az iskolában nem heti 1-2 órában kell tanulni egy nyelvet, annak nincs nagy eredménye. Ha pl. csak németek között vagy, egy év alatt meg lehet tanulni, de csak beszélni, helyesírást nem. Ahhoz jó a fent említett iskola. Nekem jó nyelvérzékem van, németül mondhatom perfekt vagyok, oroszul se tudnának eladni és szeretem az angolt is. Nem elég megtanulni egy nyelvet, használni is kell. Igaz, elfelejteni nem lehet, valahol a fejünkben ott van még, csak elö kell hozni. Fiam évekig küzdött a franciával (kötelezö volt), föleg a helyesírással, éppenhogy csak meg nem bukott. Ideges volt minden óra elött. Azóta sem használja, nem is érdekli. Ami a büszkeséget illeti, büszke lehetsz magadra, hogy bevallod, ennyi idö után egy kukkot sem tudsz.”
  • 16. Trucker01 2013. július 11. 15:31
    „Kedves Sitosi! Azért erről nem ártana a finneknél is utána néznie. Ők már rég tudják és nem is tanítják,ezt az úgy nevezett mondát. Nálunk még a nagy múltú MTA más elveket vall. Hiába oda még nem ért el a változás szele. De egyszer ott is fölszáll a vörös köd.”
  • 15. Petike_84 2013. július 11. 12:39
    „Amit Sitos írt, az már azért árnyalja a képet. Meg mindig becsülendő ha valaki a magyaroknak a jóhírét viszi. Ja meg valaki döntse már el hogy buszkel legyek magamra vagy ne!”
  • 14. hades01 2013. július 11. 11:52
    „# 9 Ki az a Hujber Feri?”
  • 13. accelerator 2013. július 11. 10:31
    „Azért bedobnám valami Szöged melletti tanyára, kicsit beszélgessen az ottaniakkal is...”
  • 12. Sitosi 2013. július 11. 10:07
    „Azért mikor tanulják meg a magyarok (a japánok is), hogy a japánoknál (a maygaroknál) elöl van a családnév és hátul az utónév (keresztnevünk nincsen, hiszen mi pogányok vagyunk :-) ).

    Szóval ez a fiú nem Daigo Sato, hanem Satô Daigo [ISO3602 szerint], Sat? Daigo [a Hepburn-féle átírás szerint] és Szató Daigo [az MTA szabályzata szerint].”
  • 11. Sitosi 2013. július 11. 10:02
    „Nem csoda. Hiszen a magyar nyelv nagyon könnyű. A világon egyik legkönnyebb nyelv -- a japán mellett Amondó vagyok, hogy magyarul kb. 3 hónap alatt lehet megtanulni, ha részt vesz egy intenzív nyelvtanfolyamon, s az illető még tizenéves.

    Anno 1971. szeptember végén kezdtem tanulni magyarul, pontosan emlékszem, december 24-én, kazincbarcikai családnál éreztem, hogy most már tudok magyarul.

    Feleségem is fütyülve tanult meg japánul, neki sem volt nehéz.

    A japánok számára viszont az angol egy ördögi nyelv. Azt nem lehet megtanulni.

    Kis mellékes megjegyzés: a magyar nyelv és a finn nyelv közti rokonság már nyelvtudományilag bebizonyított. Az, hogy a magyar nyelv uráli nyelvcsaládhoz tartozik -- a finnnel együtt -- nem fog megváltozni.

    A japán nyelv altáji nyelvcsalához való tartozás nem bebizonyított.

    A jelenlegi nyelvtudomány már nem beszél az uralaltáji nyelvcsaládról, mert egyelőre ezt sem lehet bebizonyítani.

    Megjegyzés 2: A japán meg a magyar nyelvtipológiailag nagyon közel áll egymáshoz. (A nyelvtipológiai hasonlóság nem bizonyít semmit a genetikai rokonságról.)

    A kínai viszont tipológiailag feltűnően közel áll az angolhoz!

    Ez az oka annak, hogy a kínaiak viszonylag könnyel sajátítjál el az angolt, s az angol ajkúak is a kínait. Az egész világ röhög a japánokon, hogy mennyire nem tudnak angolul, de sajnos -- igazságtalanul -- senki sem röhöz azon, hogy az angol vagy az amerikai által beszélt japán mondatot alig lehet megérteni. A világ azzal intézi ezt, hogy hiszen a japán nagyon nehéz nyelv. Fenéket! Azért nem tudjuk jól megtanulni egymás nyelvét, mert nagyon messze állunk egymástól nyelvtipológiailag. S azért a japánok meg a magyarok nagyon könnyen sajátítják el egymás nyelvét, mert nagyon közel állunk egymáshoz nyelvtipológiailag.

    Szóval a világon objektíve nincs sem nehéz nyelv, sem könnyű nyelv. Mindig arról van szó, hogy kinek nehéz vagy kinek könnyű.”
  • 10. orion1 2013. július 11. 09:32
    „Kérdezhettek volna többet is Japán és Magyarország közti különbségekről...”
  • 9. tati 2013. július 11. 09:31
    „nem lehet hülye gyerek,ha itt tanul,és finanszírozzák az életét itt .
    fiatal,így a tanulás is sokkal jobban megy neki,mint egy idősebb embernek.
    szerintem ha még akarja is,miért ne tanulhatott volna meg szépen magyarul?
    vagy lehet később kiderül,mint Hujber Ferinél hogy vette a nyelvvizsgát meg az érettségit 8 ezerértí??? :-D
    sok sikert a srácnak,és gratulálok a szép eredményhez!”
  • 8. Lacika62 2013. július 11. 09:25
    „3. Petike_84 2013.07.11. 08:30 Büszke lehetsz magadra! És még te vagy megsértődve a 6. kommentedben ?”
  • 7. Tündenéne 2013. július 11. 08:48
    „Ugyanmár, kedves hitetlenkedők, azért mert mi (akár még én is) nem tudnánk megtanulni teszem azt, kínaiul 10 hónap alatt, attól egy tehetséges, kitűnő adottságokkal rendelkező, szorgalmas fiatal miért ne tanulhatott volna meg magyarul? Inkább örülni kéne annak, hogy éppen minket választott ez a japán fiatalember, és jó hírünket viszi.”
26 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hétfőn nyit a menekülttábor Vámosszabadin

Az épületet lefestették, a rendőri szolgálatot megerősítik, a helyiek kivárnak. Tovább olvasom