Kisalföld logö

2019. 02. 17. vasárnap - Donát -1°C | 12°C Még több cikk.

Bértárgyalások - Forró ősz érkezik a győri Audiba?

Hogy mennyire lesz forró az ősz az Audi-bértárgyalások során, egyelőre nem tudni. Az Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ) azonban Tisztes megélhetés címmel kérdőívet tett fel az oldalára, s egyben jelezte, hogy a tárgyalássorozat - egyelőre egy munkáltatói ajánlattal - elkezdődött. Németh Sándor AHFSZ-elnökkel ennél a pontnál ültünk egy asztalhoz.

– Most akkor elkezdődtek a bértárgyalások? 
– A munkáltatótól kaptunk szeptember utolsó napjaiban egy ajánlatot, amelyet azonban titkosított. Így a bértárgyaló delegáción kívül annak tartalmát senki sem ismerheti. 
– Ön ismeri?
– Nem vagyok a delegáció tagja, így nem.
 – Akkor hiába is kérdezem önt legalább arról, hogy egy vagy két számjegyű-e az ajánlat? 
– Hiába. Épp e faramuciság miatt szeretnénk feloldani a titokvédelmet. Alulról építkező szervezetként az embereink felé tájékoztatási kötelességünk van: elmondjuk, mit ajánlott a vállalat, ezt vitassák meg a szakszervezeti bizalmikkal, s ők mondják el a többség véleményét. De így hogyan? Ha négy ember ismeri csak a számokat, akkor ennyi embernek kellene döntenie több mint 8400 tagunk és több mint tizenkétezer munkavállaló béremeléséről... 
– Ilyet – mármint titkosítást – még soha nem csinált a vállalatvezetés? 
– De. Próbált hasonlót. Az elmúlt években azonban meg tudtuk győzni őket, hogy muszáj kommunikálnunk az ajánlatukat a munkavállalóknak; mert ez róluk szól, nélkülük nem dönthetünk. A döntéseket ugyanis nem a szakszervezet vezetése hozza meg, hanem a munkavállalók visszajelzése alapján a bizalmi értekezlet. 
Németh Sándor 2004 óta elnöke az AHSZF-nek. Fotó: H. Baranyai Edina
Németh Sándor 2004 óta elnöke az AHSZF-nek. Fotó: H. Baranyai Edina
Tisztes megélhetés 
 
– A hírlevelükben láttam a Tisztes megélhetés című kérdőívet. Ez már a tárgyalásokat szolgálja, vagyis arra kíváncsiak, hogy mennyi bért tartanak az embereik „tisztességesnek"? 
– Igen: a kérdőív alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a bértárgyalók megerősítést, támogatást kapjanak az igények benyújtásakor. A végleges kitöltési számot nem ismerjük még, hiszen tart a válaszadás, de mostanra meghaladta a 2300-at. Annak örülünk, hogy olyan kollégák is válaszoltak, akik egyébként nem is szakszervezeti tagok.  
– Azt azért már látják, hogy egy audis munkatárs mégis mekkora összeget tekint tisztességesnek? 
 – Egyelőre nem, de az biztosan mondható, hogy a kérdőív kiértékelését Molnár György, az MTA kutatója is segíteni fogja.
– Bármi lesz az összeg, a szakszervezet reálisnak tartja és képviselni fogják a bértárgyalók? 
 – Nem az a kérdés, hogy amit mondanak, tisztességes-e, mert az. Az első pillanattól az volt csak a kérdés, hogy mekkorát mernek álmodni a kollégák. Számunkra egyértelmű jelzés lesz a szám, amit a kérdőívbe leírnak. 
– Ne kerülgessük a forró kását: ebben a pillanatban ön mit gondol, azok az emberek, akik Győrben, az Audiban dolgoznak, tisztességes bért kapnak? 
 – Jó pár évvel ezelőtt azt válaszoltam volna: magyar viszonyok között kiemelkedőek az audis bérek. Mára viszont a közvetlen környezetünkben, illetve a régióban eltűnt vagy elenyészővé vált a ki-
emelkedő különbség. A magyar munkatársak ugyanazt a munkát végzik, mint a nyugat-európai kollégák – de a bérek közötti elmaradás jelentős. Nekünk az a célunk, hogy a munkavállalóinkat ehhez a bérszínvonalhoz fel tudjuk zárkóztatni vagy legalább a különbséget csökkentsük. Visszatérve az alapkérdéshez: Magyarországon a minimálbér is nagyon alacsony a nyugat-európai szinthez képest és megélni is nehezen lehet belőle.
 – Ezzel kár lenne vitatkozni, de mennyire hátráltatja önöket az az ellenszél, amelyet ha szavakba öntenek, így szól: „Mit akartok, ti, akiknek magyar viszonylatban jó bérük van?"
– A körtét a körtével, s ne az almával hasonlítsuk össze. Mi nem egy magyar kis- és középvállalkozás béreihez szeretnénk felzárkóztatni a fizetéseinket. Mert az Audit sem hozzájuk kell hasonlítani. A hatékonyságunk egyértelműen jó, az itt elvégzett munka minősége is azt mutatja, hogy semmilyen különbség nincs a nyugat-európai emberek munkájához képest.  
– Csakhogy erre azt mondja egy másik magyar vállalat munkatársa, aki ugyanúgy CNC-gépet programoz, hogy én is körte vagyok, ahogy az audis kolléga, csak sokkal kevesebb fizetésért.  
 – A magyar dolgozók munkájának jelentőségét semmiképp sem szeretném kicsinyíteni. Nem erről van szó. Ráadásul van hatásunk egymásra, ha ugyanis mi versenyképes béreket tudunk kicsikarni, akkor a többi cégnek szintén lépnie kell. A kollégáknak van lehetőségük szakszervezeti tagnak lenni, akár országos szervezetnél is. Próbálják meg, mert az egyéni megoldások nem működnek! Aki mégis ebben gondolkodik, az elmegy külföldre dolgozni. De érdekes módon ez utóbbi külföldön szinte azonnal szakszervezeti tag lesz... 
 
Súgtak a németek? 
 
– Ha már itt tartunk: két évvel ezelőtt valóban a német szakszervezetis kollégák súgtak önöknek, hogy mit csináljanak, ha a céljaikat el akarják érni? 
– Nem kellett nekünk súgni. Mi ugyanis eddig is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a szakszervezetis tagjaink továbbképzéseken megismerjék a külföldön bevált trendeket. Folyamatosan képezzük az embereinket – most is. 
 – Nem erre gondoltam, hanem a városi legendára, ami egyébként logikus is volt: a németeknek elemi érdekük volt a magyar kollégákat „kikupálni", hogy minél jobb béralkut tudjanak kötni Győrben. Mert ha valóban összébb zárul a bérolló a két ország között, akkor a németek nem feltétlenül viszik majd az új beruházásokat külföldre, pusztán a bérköltség miatt. 
– Hozzám is eljutott ez a legenda, de határozottan ki merem mondani: nekünk nem súgtak, magunk döntöttünk és vittük végig a 2017-es bértárgyalásokat. A logika, amit ön említett, létezik. Tudjuk, hogy egyesek Németországban is osztják ezt. De a különbség jelen pillanatban még akkora, hogy ha a felzárkóztatás a mostani ütemben folytatódik, akkor nagyon sok idő kell ahhoz, hogy a tulajdonosban egyáltalán felmerüljön, hogy Közép-Kelet-Európába hozza-e a termelést vagy Németországban tartsa. Ráadásul mi azt is látjuk, hogy a kínai munkaerőpiac is egyre drágább, sok esetben a szállítási költségek megtakarítása és az óriási piac indokolja csak, hogy bizonyos termékek gyártását ott még helyben megoldják. Az európai piacon – sajnos – még rendkívül versenyképesek vagyunk, hisz az alacsonyabb béreken felül, az inkább a munkáltatókat támogató munkatörvényi háttér és a munkavállalóink kiemelkedő rugalmassága is felénk billenti a mérleg nyelvét.  
– Mondjuk már ki: mennyi a bérkülönbség egy ugyanolyan munkakörben dolgozó német és magyar munkatárs között? 
– Négy-ötszörös. 
 – S az a felelősség mennyire nyomja a vállukat, hogy esetleg addig feszítik a húrt, míg az tényleg elpattan? Sokak félelme, hogy az Audi egyszer összepakol és elmegy innen. 
 – Nem eszik azért olyan forrón a kását. A bérköveteléseink mindig megalapozottak voltak, s azok is lesznek. Biztosan merem mondani, hogy nagyon-nagyon sokáig nem fog innen elmenni az Audi. Az sem véletlen, hogy a BMW idehozott egy gyártelepet Debrecenbe.  
– A cafeteria idén nagy érvágás, főleg az Audiban, ahol ez jelentős összeget szokott jelenteni. Fordítsa le nekem ezt egy konkrét esetre, hogy értsem. 
– A 620 ezer forint bruttó cafeteriakeretből átlag 450 ezer forint nettó maradt eddig az embereknél. Most ugyanez 300–320 ezer lesz. De még nagyobb gond, hogy lakáshitel-törlesztésre is lehetett fordítani az összeget, s ezzel sokan éltek. Kérdés, hogy ezen a téren is mi lesz.
– Az interjú elejére visszatérve: nevesíthető azért, hogy mi a szakszervezet célja: egy vagy két számjegyű emelés?
 – A munkatársaink megtartása és a kialakult munkaerőpiaci helyzet miatt, mi inkább hajlunk a két számjegyű emelésre. Tudtommal más, hasonló vállalatoknál, illetve a minimálbérnél is közelít az emelés a két számjegy felé.
 
A „fél hét"
 
– Hány éve dolgozik ön itt? 
– 1996 óta. Én vagyok a 630-as törzsszámú munkatárs, azt szoktam mondani, hogy a „fél hét". 
 – Na és ha fél hétkor vagy bármikor az Audi szót hallja, mi az első, ami az eszébe jut? 
– Az a sok család, akinek az élete és az anyagi biztonsága is attól függ, hogy mi jól képviseljük-e őket, s jól végezzük-e a feladatunkat.  

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hentesek tragédiája - Három évre börtönbe megy a sofőr, aki halálos balesetet okozott a 83-ason Győrszemerénél

Hentesek tragédiája - Három évre börtönbe megy a sofőr, aki halálos balesetet okozott a 83-ason Győrszemerénél
A karambolban hárman meghaltak, csak a sofőr élte túl a szörnyű balesetet. A Győri Törvényszék… Tovább olvasom