Kisalföld logö

2019. 04. 19. péntek - Emma Még több cikk.

70 éve nem felejtenek

Napvilágot látott az a lista, melyek azok a civil szervezetek és önkormányzatok, akik sikerrel pályáztak arra az 1,8 milliárd forintra, amit a kormány a magyar holokauszt-emlékévre különített el. A győri önkormányzat nem pályázott, intézményei közül a könyvtár félmillió forinthoz jut. A győri hitközség a tervek szerint húszmillió forintot kap a Mazsihiszon keresztül.

Az emlékév és a hétfői holokauszt-világnap kapcsán kerestük meg Villányi Tibort, a győri hitközség vezetőjét, aki már hozzálátott a jubileumhoz kapcsolódó tervek megvalósításához.

– Hitközségünk a várostól visszavásárolta a Kossuth Lajos utcai menházat. Itt állandó kiállításon szeretnénk bemutatni vallásunk kialakulását, Győr és környéke zsidó lakóinak életét, hétköznapjait, a város fejlődéséért tett munkálkodásait, a kultúrában és művészetben, orvoslásban elért eredményeit. A kiállítás keretein belül természetesen megemlékezünk a városból és környékéről elhurcolt és meggyilkolt hittestvéreinkről is.

Az építkezés jól halad, tavaly év végén jótékonysági koncertet tartottak a menház felújítására. A tető teljesen elkészült, most a belső falakat alakítják, majd a villamossági felújítás, az ablakok cseréje kezdődik.

Az emlékezet kavicsai

A kérdésre, hogy mennyi győri áldozata volt az 1941–1945 közötti fasiszta terrornak, Villányi Tibor azt mondja: erre nem tud pontosan válaszolni, arra kaphatunk választ, hogy hányan menekültek meg. 

– Nem minden áldozat szerepel a mártírok listáján, számos esetben egész családok pusztultak el, így nem maradt senki, aki a neveiket közölte volna. A megmenekültek között is akadt olyan, aki nem tért vissza lakóhelyére, mert nem volt lelkiereje viszontlátni maga és családja meghurcolásának színhelyét. Ezért csak hozzávetőleges képet adhatunk a pusztulásról. Munkaszolgálatból 480, deportálásból 300 fő érkezett haza: így 780 tagja maradt a korábbi 5700 tagot számláló hitközségnek.
A hazatérők keresték családtagjaikat és egymásnak mesélték el történeteiket. A gyerekeket, kismamákat, időseket Auschwitz-Birkenauba érkezve azonnal különválasztották a munkára alkalmasaktól és gázkamrába terelték. Nem volt olyan család, amelynek tagjai közül többen ne vesztek volna a koncentrációs táborokban vagy a munkaszolgálatban.

Magyarországon először Győrött örökítették meg a holokauszt során elhurcolt zsidó gyerekek emlékét. Villányi Tibor a gránit emlékműnél a zsinagóga udvarán.
Magyarországon először Győrött örökítették meg a holokauszt során elhurcolt zsidó gyerekek emlékét. Villányi Tibor a gránit emlékműnél a zsinagóga udvarán.

Az 1945. május-júniusban hazatértek elkezdték csonka életüket folytatni, házasságokat kötöttek, családokat alapítottak. Több házasságban nem születtek utódok, az asszonyok, akiken a táborokban kísérleteztek, nem tudtak szülni.

Az elhurcolt ötszáz gyerek közül senki sem tért vissza. Ma már csak egyetlenegy olyan túlélője van a városnak, aki a győri deportáltak közül hazatért.

Darányi győri beszéde

1944. június 11-én indították el az első győri transzportot Auschwitzba, ami június 14-én érkezett a megsemmisítő táborba. A második június 17-én ért oda.

Villányi Tibor évtizedek óta kutatja és gyűjti azokat a dokumentumokat, melyekből hitelesen összeáll a történelmi tragédia eseménysora.
Az 1930-as évekre a rossz gazdasági helyzet nyomta rá a bélyegét. Visszaesett a termelés, nőtt a munkanélküliség, szaporodtak a csődbe jutott vállalkozások. 1932 végén dr. Kallós Henrik hitközségi elnök kormányfőtanácsosi címet kapott a kormányzótól, dr. Szauter Ferenc győri polgármester a főispán képviseletében üdvözölte a kitüntetettet kinevezése alkalmából. 1933-tól, Hitler hatalomra jutása után a nyíltabb antiszemitizmus ütötte fel a fejét. Megjelentek Győrben a horogkeresztek, 1934-ben megindult a szélsőséges antiszemiták sajtója a Hargita című lappal. A többség ekkor még nem sokat törődött a felekezeti hovatartozással.

Kőbe vésett emlékezet

Magyarországon először Győrött örökítették meg a holokauszt során elhurcolt zsidó gyerekek emlékét. A nevekkel televésett gránittömböt a Széchenyi-egyetem kezelésébe került egykori zsinagóga udvarán Schweitzer József nyugalmazott főrabbi és Szekeres Tamás rektor avatta föl még 2007-ben. Az elhurcolt 500 gyerek közül – a legkisebb 14 napos volt, a legidősebb alig múlt 14 éves – senki nem tért vissza.
Váratlanul és megrázóan érte a zsidóságot Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 5-i győri beszéde, melyből egyértelmű lett, hogy egyes vezetők egy húron pendülnek a nyilasokkal. Egy hét sem telt el és Hitler csapatai megszállták Ausztriát.

Egymás után jöttek a zsidókat korlátozó törvények. Hétszáz kereskedőnek és iparosnak kellett üzleteit és műhelyeit leadni, munkahelyét elhagyni. Az állami hivatalok és vállalatok ekkor már rég nem alkalmazták őket, többek túlzó buzgalommal a törvény rendelkezésein túl hajtották végre az előírásokat.

Apor püspök a gettónál

1942 tavaszától a férfiak túlnyomó többsége munkaszolgálatra vonult be. Több mint 370 lakóingatlanból a zsidókat Szigetbe költöztették, ahol gettót alakítottak ki számukra. A zsúfoltság elviselhetetlen volt, 2–3 család lakott egy-egy kis komfort nélküli lakásban.
Innen 1944 nyarán a nyomornegyed gyárvárosi, Budai utcai barakkjaiba hajtották őket, néhány ruhaneművel és csekély élelemmel. A legdurvább körülmények között motozták meg őket, nincs-e náluk értéktárgy. Apor Vilmos püspök személyesen élelmiszerrel kereste fel őket, de a rendőrök nem eresztették be.

Június 11-én és 17-én közel hatezer győrivel elindultak a halálvonatok Auschwitzba. Hetven év múlva 2014. június 29-én nyílik az egykori menház épületében az az állandó kiállítás, mely nekik állít emléket.

 A programokról

Az önkormányzat részéről Domanyik Eszter elmondta, Győr kiemelten kezeli a jubileumhoz kapcsolódó rendezvényeket, folyamatosak az egyeztetések a kulturális intézményekkel, hogy sokszínű és egységes programot sikerüljön összeállítani, melyekről időben értesítik az érdeklődőket. A városháza marketing-, turizmus- és kommunikációs osztályának vezetője azt is elmondta: Győr izraeli testvérvárosával, Nazareth-Illittel nem túl aktív a kapcsolat. A megkeresések során rendre zárt ajtókba ütköznek. Az 1993-ban, Kolozsváry Ernő polgármester által kötött testvérvárosi kapcsolat egyértelműen a leginaktívabb a partnervárosok közül.



hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bemutatták a VÉSZ-t a győri iskolában

A győri Lukács Sándor Szakképző Iskolában hétfőn mutatták be a tanulóknak a VÉSZ alkalmazását, és… Tovább olvasom