Győr és környéke

2018.07.07. 09:00

Újratanulnak büntetni és bizonyítani a bírák

Nincs már ülnök a perek nagy részénél, az ügyész beismerés esetén egyezséget köthet a védelemmel, megváltozik a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának szabályozása, a különös bánásmódot igénylő sértettek nem találkoznak a vádlottal. Csaknem 900 új paragrafust kellett megtanulniuk a büntetőjogászoknak. Dr. Takács Péter főügyész beszélt a júliustól élő törvény sarokpontjairól.

Laczó Balázs

Ez egy teljesen új büntetőeljárási törvény (BE), amivel mindenki – ártatlan szereplőként is – kapcsolatba kerülhet, ezért jó hát megismerni az 1973-as rendszert leváltó szabályozást.


 Dr. Takács Péter főügyész elöljáróban elmondta, hogy bár 2003-ban is született új törvény, a rendszer átcímkézve megmaradt. Most pedig tényleg újra kellett tanulni mindent, a BE csaknem 900 parag- rafust tartalmaz és csaknem 200 másik jogszabályra van kihatással. 

 

 Dr. Takács Péter főügyész szerint az új büntetőeljárási törvény egyszerűsít és gyorsít. Fotó: Bertleff András

 Dr. Takács Péter főügyész véleménye szerint a legtöbb területen az a jellemző, hogy az eljárást gyorsítani, egyszerűsíteni kívánja a jogalkotó. 


Ítélet tárgyalás nélkül

Be lehet fejezni az ügyet az előkészítő ülésen, amit eddig kizárólag technikai teendőkmegtárgyalására tartottak. A vádlott egy beismerő vallomással rövidre is zárhatja itt az ügyét, s akár az előkészítő ülésen ítélet születhet. Ez a lehetősége egyébként a vádlottnak később is adott, ha már a tárgyalás közben dönt a beismerés mellett. A lényeg tehát, hogy arra nézve, amit beismer, nem szükséges hosszadalmas bizonyítást folytatni. „Ez egy nagyon érdemi változás, arról szól, hogy felesleges bizonyításra nincs szükség." S a törvény akkor is egyszerűsít, ha a vádlott nem ismeri el a vádat, mert ha például egy pontot, a tényállás egy részét mégis bevallja, akkor arra nézve nem kell tanúkat idézni, akik megerősítik, hogy: „igen, őt látták, abban a pulóverben, és a kezében kés volt". 


Több jog a sértettnek

Az áldozatvédelem jóval nagyobb hangsúlyt kap – összhangban egyébként az unió irányelvével is – mondta a főügyész. A sértettek júliustól maguk dönthetnek arról, hogy részt vesznek-e az eljárásban vagy sem, míg az eddigi eljárási törvény zordabban írta elő számukra is a tanúkra vonatkozó kötelezettségeket.

– Súlyosabb bűncselekmények esetén sokszor inkább felszakítja a sértettek sebeit az eljárás, aminek nem volt eddig ellentételezése. Fontos, hogy most már különleges bánásmódban kell részesíteni például a testi és szellemi fogyatékosokat, a tizennégy éven aluliakat, vagy azokat a tizennyolc éven aluliakat, akik bűncselekmény áldozataivá váltak. Ők nem tudják magukat hatékonyan megvédeni, s velük szemben speciális helyiségben folytatják le az eljárást, ahol kép- és hangfelvétel készül a vallomásukról. A bíróság előtt kihallgatni csak külön indítványra lehet őket, azt is csak tárgyaláson kívül, úgynevezett kiküldött bíró útján. A különleges bánásmódot igénylő sértetteknél a szembesítés szabályai is szigorodtak, sok esetben a eldönthetik, hogy vállalják-e.

Dr. Takács Péter magyarázatképpen hozzáfűzte: ezek a sértettek különösen sérülékenyek, és nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, amikor mindenki füle hallatára beszélniük kell az esetről, a vádlott szemébe kell nézniük, állni sokszor az ügyvéd keresztkérdéseit. Az új törvény mindehhez még egy könnyítést ad számukra, hogy a vádat az ő lakóhelyükön illetékes ügyészség nyújtja be: nem kell utazniuk a bűncselekmény helyére. 

Darnózseli emberölés tárgyalása - Ha az új BE lett volna hatályban tavaly, akkor talán ennek határozatát sem kellett volna hatályon kívül helyezni. Fotó: Kisalföld-archív

Darnózseli emberölés tárgyalása – Ha az új BE lett volna hatályban tavaly, akkor talán ennek határozatát sem kellett volna hatályon kívül helyezni. Fotó: Kisalföld-archív

Kevesebb lesz a perismétlés

Eddig a másodfokon eljáró bíróságoknak szűkebb volt a bizonyítási lehetőségük. Ezért azokat az ítéleteket is hatályon kívül helyezték, amelyek álláspontjuk szerint részben megalapozatlanok vagy tényállásukban hiányosak, iratellenesek voltak. 

– Az új törvény szerint elsősorban a teljes megalapozatlanság jelenti a hatályon kívül helyezési okot, ám ha a másodfokú tanács részleges megalapozatlanságot állapít meg, akkor meg kell kísérelnie a megalapozatlanság megszüntetését. Teljesen új gondolkodásmódra van hát szükség, mert az eddigi rendszertől eltérően nekik kell bizonyítani, s nem helyezhetik automatikusan hatályon kívül a határozatot. A perismétlés – legyünk őszinték – sokszor az ügy halálát jelentette a sokéves elhúzódás miatt, ezért tartom nagyon fontos előrelépésnek ezt. Hiszen joggal kérdezhették eddig is, miért kell mindent megismételni, amikor ott egy felkészült, hivatásos bírákból álló tanács, amelynek lehetősége lehetne a bizonyítás felvételére – mondja dr. Takács Péter.


Konkrét ügyekre vonatkozó kérdésünkre hozzátette: ha az új BE lett volna hatályban tavaly, akkor például a darnózseli emberölés miatt született határozatot sem kellett volna ezzel az indokkal hatályon kívül helyezni. Sőt, akár olyan eljárást is lefolytathattak volna, amelynek a végén az első foktól eltérő döntés születik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!