Tíz Gbit sebességgel Ellától az informatikus kaktuszig - 25 éve a győri egyetem szolgálatában

Csaknem félezer résztvevő több mint száz előadást hallgathatott meg a közelmúltban a Széchenyi István Egyetemen rendezett NETWORKSHOP informatikai konferencián. A rendezvény tapasztalatait összefoglaló gondolatokban elhangzott: egyelőre még nem az a fő kérdés, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia térnyerése milyen állások megszűnésével fog járni a jövőben. Sokkal inkább az, hogy lesz-e elegendő informatikus az Artificial Intelligence (AI) fejlesztésére?

A Széchenyi István Egyetemen az informatikusképzés kezdeti időszakában, a kilencvenes évek legelején ült hallgatóként iskolapadba Csábi Béla, aki azóta, immáron negyedszázada dolgozik az intézményben. Jelenleg a kisvárosnyi egyetemi polgárt kiszolgáló Egyetemi Informatikai Központot vezeti, és a sikeres NETWORKSHOP konferencia házigazdája is volt. A széchenyis öregdiákkal az elmúlt huszonöt év tapasztalataiból szemezgettünk.

Csábi Béla huszonöt éve foglalkozik az egyetemi informatikai infrastruktúra üzemeltetésével. Fotó: Májer Csaba József

Az irodában jópár kaktusz sorakozik. Néha úgy tűnik, hogy „lefagynak", néha maguktól „újraindulnak", akár a számítógépek, és egyszer csak hajtani kezdenek. Igazi informatikusbarát növények. Csábi Bélát időnként meglepik még a campus más szervezeteiből is egy-egy közös cserépbe ültetett kis kaktuszhálózattal. Az Egyetemi Informatikai Központ vezetője Újszászról, egy Szolnok melletti kis faluból származik, és akkor jött először Győrbe, amikor itt rendezték az országos szakmai középiskolai tanulmányi versenyt. Vasútforgalmi tagozatos középiskolásként oldott meg különféle, vasúttal kapcsolatos bonyolult személyszállítási számítási feladatokat a versenyen, és a vasúti forgalom lebonyolítási szabályainak ismereteiből mérték össze a tudásukat. Második helyezésével automatikusan zöld utat kapott a felsőoktatásba, és ezzel vissza is jött Győrbe a főiskolára, a vasútforgalmi szakra. Az első félév végén jelentkezett át az akkor indult műszaki informatika szakra, mert az általános és középiskolai számítástechnika szakkörökön szerzett érdeklődését felkeltette ez az új képzés, és így végzett az első informatikus évfolyammal 1993-ban.

Azt az időszakot az elsőgenerációs, ytong tégla méretű mobiltelefonok jellemezték. A bázisállomáson, az egyetem tetején előfordult olyan felharmonikus sugárzás, hogy egy normál rádiókészülékkel is bele lehetett hallgatni a beszélgetésekbe. A személyi számítógépek világát az egyetemen a Commodore 64 korszakot felváltó IBM kompatibilis XT-k és AT-k uralták a Windows előtti, karakteres DOS operációs rendszerrel. Csábi Béla a diákévei alatt kezdett el teremfelügyelőként dolgozni a számítógépes termekben, amikor pedig 1993-ban, mint regionális központot, bekapcsolták az intézményt az akadémiai HBONE hálózatba, már tanszéki mérnökként segítette a kiépítést. Abban az évben érkezett az MTA-SZTAKI-ból egy kötött pulóveres szaki az egyetemre, és levelező szoftvert telepített, ami az Ella nevet kapta. A legendák szerint így hívták a program kifejlesztése előtt a SZTAKI-ban a leveleket kézbesítő hölgyet, ő lett az elsőgenerációs magyar drótposta névadója. Ezzel indult az intézményben a hálózat és a szerverek fejlődése.

Néhány hónappal később Csábi Béla átkerül az üzemeltetéssel foglalkozó szervezetbe, a Kommunikációs és Információs Rendszer Csoporthoz, dr. Farnady László vezetése alá, és azóta, 1994-től foglalkozik az informatikai üzemeltetéssel az egyetemen, 2008-tól már a központ vezetőjeként.

Világok változtak meg a digitalizációban ezalatt. Csábi Béla a következő nagy ugrást az ipar 4.0-ban a kvamtumszámítógépektől várja, és természetesen a mesterséges intelligencia további fejlődésétől. Jelenleg az egyetemen a központi informatikai infrastruktúra üzemeltetésével foglalkoznak, a szolgáltató szervezeti egységeknél a számítógépek üzemeltetésével, pályázati fejlesztésekkel, és közben az egyetemi alkalmazásokat, például a Neptun rendszert, elektronikus levelezést, e-learning rendszereket és az egyéb szolgáltatásokat is felügyelik.

Összességében többezres számítógépparkról van szó. A legnagyobb termekben több mint száz számítógép áll a hallgatók rendelkezésére, csak a könyvtárban például háromszáz, és mindehhez 10 Gbit sebességű Internetkapcsolat, korszerű Wi-Fi 5 hálózat járul. Az informatikai fejlesztések folyamatosak a campus területén. Az előadókban nemcsak modern technikai berendezések, például projektorok állnak rendelkezésre, maguk a tananyagok is digitalizálódnak az e-learning, VR-learning területén egyaránt. Videopéldatárak is készülnek annak érdekében, hogy a hallgatók jobban elsajátíthassák a szükséges ismereteket. A saját ütemükben tudnak így tanulni, megállíthatják, többször is visszajátszhatják a lépéseket.

Az Informatikai Központ kötelékének munkájában hat hallgató és tíz alkalmazott vesz részt, vagyis bő tucatnyian kiszolgálják a városnyi embert.

Csábi Béla azt mondja, soha nem bánta meg, hogy az egyetemen maradt. Hívták ugyan az iparba, de mindig is vonzotta az akadémiai szféra. Ráadásul a munkája a hobbija is. Otthon a tévé előfizetésüket például már korábban lemondták, helyette ismeretterjesztő, szakmai, elektronikai internetes videók vannak műsoron. Múlt héten pedig éppen egy nyolcvanas években gyártott, ma már muzeális értékű, programozható zsebszámológépet vásárolt, és újított fel. A szerkezet mágnescsíkra tudja rögzíteni a programlépéseket és talált rajta olyan programot, amivel a hivatali kifizetések címletezését végezték el. Érdekes belegondolni, hogy ez milyen nagy segítség lehetett abban az időben.

Olyan ez a mágnescsíkos szerkezet a természet evolúciójára vetítve, mintha most paleontológusként őslénytani leleteket, dínócsontokat kutatna. Hiszen az informatikában, a digitális világban szinte követhetetlenül felgyorsult az idő, naponta találkozhatunk új technológiákkal, és megjósolhatatlan, milyen kihívások várnak az informatikusokra a következő évtizedekben.