Színesfémes bűnper Győrben - Talán idén véget ér az elsőfokú eljárás

Az új büntetőeljárási törvény már lehetővé teszi, hogy azok a vádlottak és védőik, akiknek személyét az aznapi tárgyalás nem érinti, ne legyenek itt. Ezért nem volt szabálytalan, hogy a győrszentiváni színesfémes áfacsalási perben tegnap, az 58. tárgyalási napon 9 vádlott és 9 védő jött el, köztük az első három fivér: Róbert, Lajos és Csaba. Testvérük, H. (korábban V.) József, az ötödik fivér, Máté, valamint unokatestvérük, V. József nem volt ott a tárgyaláson. A bonyolult ügyet az új BE szerint is ülnökökkel kell tárgyalni, az öttagú tanácsból ketten bírók. Továbbra is dr. Somogyi Zoltán elnököl, aki mindenekelőtt együttérzését fejezte ki tegnap V. Róbertéknek, mivel testvérük – a váddal nem érintett Gusztáv – a közelmúltban meghalt. 

Szívbetegség miatt kezelték M. (korábban V.) Lajost is, s a másodrendű vádlott egészen közel lépett a hozzá beszélő bíróhoz, panaszolva, hogy a hallása sokat romlott. Az ifjabb szereplők jobban festenek, mint a 2013-as elfogásuk utáni évben, látszik, hogy van módjuk edzeni és a börtönkonyha sem vetekszik a házi koszttal. Sok minden változott tehát hat év – és a per négy éve – során, de egy dolog állandó: a fővádlottak mindent tagadnak, pedig a tagadnivaló is jóval több.

Eddig 58 tárgyalási napot tartott a törvényszék, remélhetőleg idén ítélet születik. Fotó: Mészáros Mátyás

A nyomozás során ugyanis a sorban felgöngyölített szálak vádirattá változtak, azokat az eredeti ügyhöz csatolták, s az öt másik vádból akad olyan, amely a nagy ügynél nem is sokkal vékonyabb. A 16 főhöz 10 újabb vádlott társult, de házi őrizetben már senki sincs. A főbb vádlottak közül többnek jelentkezni kell időközönként a kapitányságon, ez a legenyhébb fokozata a bűnügyi felügyeletnek.

Az eredeti vád szerint 2006-ban, amikor bevezették hazánkban a fémhulladék fordított adózását, a V. testvérek és unokatestvérük, V. József elhatározták, hogy ott adják el a rezet, ahol még nincs fordított adózás. A láncolatba Csehországban és Szlovákiában alapított strómancégeket iktattak be, hogy bruttó áron juttathassák el az árut a kohókba és visszaigényelhessék a nem létező áfát. A strómanokat beszervezték, lépéseiket a szerződések aláírásáig irányították, majd a céget megszüntették, s cégenként 20–30 millió cseh és szlovák koronás áfával csaltak.

Ez, valamint az „oldalági" ingatlan- és banki ügyek egységes cselekménysorrá állnak össze, s mind a színesfémbizniszben gyökerezik. Például az adott-vett ingatlanok árát a valódi többszörösére értékeltették fel, arra vettek fel hitelt, amit nem fizettek vissza. Tegnapra két cseh tanút idézett a törvényszék, nem jöttek el, de egyikük kérte: vegyék a szavait jegyzőkönyvbe Csehországban. Egy magyar adószakértőt hallgattak meg, akit az egyik strómancég bízott meg bizonyos győri és Győr környéki ingatlanok adásvételének könyvelésével. Számára H. József tűnt a valódi irányítónak, bár nem ő volt a tulajdonos.