Győr és környéke

2018.12.07. 08:00

Százezerrel nőtt az éves átlagos jövedelem

Ebben az évtizedben egyszer sem nőttek olyan nagy mértékben a lakossági jövedelmek, mint tavaly. Átlagosan 100 ezer forinttal több került a pénztárcákba.

Hancz Gábor

Egymillió-háromszázezer forint – a Központi Statisztikai Hivatal napokban megjelent, „A háztartások életszínvonala, 2017" című kiadványa szerint ennyire rúgott az egy lakosra jutó nettó jövedelem tavaly Magyarországon. Az összeg 101 ezer forinttal, azaz 8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, miközben az éves infláció csak 2,4 százalékot tett ki.

 

Ebben az évtizedben a 2012-es év kivételével – amikor minimális visszaesés következett be – minden esztendőben növekedést jegyeztek fel ugyan, de csupán 4–5 százalékosat.

A KSH megállapítása szerint a leggazdagabb tizedbe tartozók bruttó jövedelme tízszerese volt a legszegényebbekének. Ez az egy évvel korábbival egyezik meg. A családi adókedvezmény kismértékben csökkentette a különbséget, a nettó jövedelmek közötti eltérés csak 8,2-szeresre rúgott. Nem tört meg ugyanakkor a 2012 óta tartó tendencia, és tovább csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma és aránya. Tavaly a teljes lakosság egyötöde, 1 millió 887 ezer ember volt érintett, 578 ezerrel kevesebb, mint 2016-ban.


A legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel az egyedülálló férfiak rendelkeztek tavaly, átlagosan 1 millió 754 ezer forinttal. Ennél 8 százalékkal kevesebből gazdálkodtak az egyedül élő nők. A gyermekes háztartásokban egy családtagra 1 millió 42 ezer, a gyermektelenekben pedig 1 millió 549 ezer forint jutott. Az előbbi szám 11, az utóbbi 7 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest. A legrosszabb helyzetben továbbra is az egyszülős és a három- vagy többgyermekes családok voltak, az ő egy főre jutó nettó jövedelmük nem érte el az országos átlag kétharmadát.


Az elemzésből az is kiderül, hogy minél jobban él egy család, annál magasabb jövedelmet tart szükségesnek. Míg a legszegényebbek havi 80 ezer forintot is elégségesnek gondoltak az átlagos szinthez, addig a legtehetősebbek szerint ehhez fejenként 179 ezer forintra lett volna szükségük. A nagyon jó megélhetési szintnél még nagyobb, 2,3-szeres volt az eltérés a két csoport elvárásai között.

A KSH az emberek szubjektív jóllétét is vizsgálta. A megkérdezett 16 évesek és annál idősebbek 0–10-es skálán értékelték, összességében mennyire elégedettek az életükkel. Az idei válaszok átlagértéke 6,51 volt, jelentősen magasabb az előző évek 6,1-es mutatójánál. Mérséklődtek a nemek közti különbségek (nők: 6,48, férfiak: 6,54), és életükkel ezúttal is a 16–24 év közöttiek voltak a leginkább elégedettek (7,33), míg a 75 évesek és idősebbek a legkevésbé (5,60). 


A munkával való elégedettség átlagértéke 7,08, a kedvelt dolgokkal tölthető idő mennyiségével való elégedettségé 6,37, míg a háztartás anyagi helyzetével való elégedettségé 5,53 volt. Utóbbi érzékelhető emelkedést jelent az elmúlt évek viszonylag állandó 5,2–5,3-es mutatói után.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!