Régészeti szenzáció Győrben! Trójai temetés az Újlak utcában - fotók

Homérosz Iliászának egyik híres jelenete játszódhatott újra a mai Győr, az akkori Arrabona egyik temetőjében csaknem kétezer évvel ezelőtt, a Krisztus utáni első században – derült ki azon a napokban befejeződő, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, valamint a Lekri Group Kft. által végzett feltáráson, amelyet egy Újlak utcai társasházépítés miatt folytattak az elmúlt hónapokban. Dr. Kiss Péter ásatásvezető régész a Kisalföldnek elmondta: hatalmas, 37–38 méter széles halomsírra bukkantak, amelynek mérete legalább két-háromszorosa a korban jellemzőnek. A szakemberek a leletek alapján rekonstruálni tudták, hogyan történt a gyászszertartás.

Felvételünkön dr. Kiss Péter ásatásvezető régész egy Krisztus utáni első századból való római kori csontvázzal. Fotó: Bertleff András

„Egy kis, kétszer két méteres gödörben készítették el a máglyát, ahol a halottat elégették. Maradványait összegyűjtötték valamilyen textilbe, azzal együtt üvegurnába tették, amit ólomlemezzel pecsételtek le. Ezután egy kis sírboltot építettek téglából, az urnát abba helyezték, majd feltöltötték földdel a kör alakú halmot, amelynek szélére cölöpöket vertek és vályogtéglafalat emeltek" – fejtette ki dr. Kiss Péter. A szertartás megegyezik azzal, ahogyan Homérosz az Iliász című remekművében Hektór temetését leírja, azzal a különbséggel, hogy a trójai királyfi földi maradványait aranyládába tették. A régész biztos abban, hogy az arrabonai halomsírban végső nyugalomba helyezett illető nemcsak magas rangú, gazdag, hanem művelt előkelő is lehetett.

A területen emellett további mintegy 150 sírt találtak. Az elhunytak egy részét hamvasztották, más részüket koporsóban vagy halotti lepelben temették el. „Pályafutásom során nagyon sok temetőt tártam már fel, de egyik sem volt olyan, ahol ennyire átélhető lett volna az ókori ember gyásza, fájdalma. Csaknem kétezer év távlatából is minden apró részletben érezhető az a gondosság, ahogyan szeretteikre holtukban is figyeltek. Az elhunytakat szépen felöltöztették – még hajháló maradványa is előkerült –, kezükbe pénzt helyeztek, hogy tudjanak fizetni Kharónnak, aki hitük szerint az alvilág folyóján szállította át őket ladikján. Melléjük olajmécsest, tálakban, korsókban, kisebb tartókban italt, ételt, fűszereket, sót tettek. Találtunk olyan gyermek testvérpárt, akiket egymást ölelve temettek el, és olyan csecsemőcsontvázat, aki mellett ott feküdt a valószínűleg a szülésbe belehalt édesanyja. Érdekes az is, hogy míg a korban a nők, de főleg a gyermekek sírja általában a temető szélén volt, itt központi helyen. Nagyon összetartó közösség képe bontakozik ki mindezek alapján" – magyarázta dr. Kiss Péter.

A sírkertet – amelyet az akkor Arrabonát és Savariát (ma: Szombathely) összekötő, a jelenlegi Kálvária utca nyomvonalán futó út mellett alakítottak ki – mintegy 300 évig, a IV. századig használták. Katonákat is temettek oda, nyilvánvalóan a közeli katonavárosból. Erre utal, hogy találtak több eltemetett lovat bronz lószerszámokkal, valamint bakancs- és saruszegecseket. A leletek sorát teljesen épen maradt üveg- és kerámiaedények, ékszerek, pénzek, bronzládikák, egy különleges gyűrűkő és egy gyönyörű kard teszik teljessé.

Hektór az Iliászban trójai királyfi, Priamosz és Hekabé legidősebb gyermeke, Parisz testvére. A trójai háborúban megöli Patrokloszt, ő maga Akhilleusz dárdájától esik el. Holttestét előbb megbecsteleníti legyőzője, de később kiadja Priamosznak, hogy megadhassa neki a végtisztességet.