Győr és környéke

2017.01.13. 06:23

Nem felejtik a lány mosolyát: végigjártuk Eszter tragédiájának a helyszínét Sashegyen - videó, fotók

Kevesen tudnak annyit Tompa Eszter tragédiájáról, mint volt kisalföldes kollégánk. Harcsás Judit mindenben segítette a meggyilkolt lány súlyos beteg édesanyját, a haláláig gyermeke elvesztését feldolgozni nem tudó szülő mellett volt.

Szeghalmi Balázs

Harcsás Juditnak postáztak egy névtelen levelet a 2003-ban elkövetett gyilkossággal kapcsolatban tavaly ősszel. "Iskolai munkahelyemen, az asztalomon várt a levél. Nem vagyok ijedős, de a levelet olvasva félelmet éreztem. Felkavartak a sorok, életemben három nagy ügyem volt. Ebből kettő megoldódott, Tompa Eszter gyilkosa azonban szabadon járt közöttünk. A levél másolatát a rendőrséghez és a Kisalföld szerkesztőségébe eljuttattam" - kezdte Judit.


 



Hinni ennyi év után


Hitt-e benne, hogy Eszter gyilkosát valaha elkapják? "Van egy pszichológus ismerősöm, ő mondta nemrég, hogy hamarosan meglesz Eszter gyilkosa. Elhunyt kollégánk, Tóth Gyula szintén bízott benne, hogy egyszer kattan a bilincs a gyilkos kezén. Többször emlegette, hogy a DNS-minta ott van a rendőrségen, bármilyen apró hibán elcsúszhat az elkövető. Én szkeptikusabb voltam, de reméltem, hogy büntetlenül nem lehet megölni egy élete elején járó nőt, tönkretenni a teljes családját. Úgy tudom, 60 emberen végeztek DNS-vizsgálatot a rendőrök tavaly év végén. Ez rendkívül költséges eljárás, ebből látszik, hogy soha nem adták fel a gyilkos elfogását".


Eszter édesanyja szeretett volna a gyilkos szemébe nézni


Miközben a hosszú, elhagyatott sashegyi úton jártunk, ahol 2003 szeptemberében a gyilkos a kocsijába rakta Esztert, megemlékeztünk az édesanyjáról. "Csillának a lánya, Eszter volt az élete értelme. Soha nem tudta feldolgozni a lánya elvesztését. A tragédia előtt már betegséggel küzdött, de Eszter halála után súlyosbodott az állapota. Csilla ápolónőként dolgozott, anno Győrben közel laktunk egymáshoz, innen az ismeretségünk. Amikor megtámadta a gyilkos kór, többször vittem kezelésre Sashegyről a városba. Csilla lavórban mosakodott, beköttettem hozzá a vizet, mosdót szereztem neki. Szegény sorsú, jószívű, becsületes ember volt. Szeretett volna a gyilkos szemébe nézni. Nem érhette meg ezt, tíz éve halt meg" - mondta volt kollégánk. Eszter édesanyjának holttestét Harcsás Judit találta meg Sashegyen. A szűk családból egyedül Eszter édesapja él, a nagymama szintén elhunyt.


 

Ezen az úton történt a szörnyű döntéseket eredményező ütközés.



A szomszéd segíteni akart


Mielőtt meggyilkolták a fiatal nőt, Eszter önálló életbe kezdett, albérletet vett ki Győrben és egy szabadhegyi étteremben pincérként kereste a kenyerét. Korábban a Plázában lévő könyvesboltban dolgozott. Édesanyját napi szinten látogatta kerékpárral. Amikor csütörtökön Sashegyen jártunk, beszéltünk azzal a férfival, aki látta Eszter eldőlt biciklijét, övtáskáját, mobilját a földön a gyilkosság napján. "Segíteni akartam, bementem az út mellett lévő bozótosba és a nevét kiabáltam. Nem jött válasz. Közvetlen szomszédja voltam Csillának, rögtön szóltam az élettársának, hogy baj van Eszterrel. Közel 14 év telt el, nem hittem, hogy meglesz a gyilkos. Itt a tanyán soha nem felejtjük el Eszter mosolyát" - mondta a neve elhallgatását kérő férfi. A kis házat, ahol Eszter édesanyja lakott, rég eladták, nem rokonok élnek itt.

Harcsás Judit írása: Eszterért sírnak a kövek


Gyönyörű lány volt, épp csak kezdte volna az életét. Tompa Eszter nevét ha bárki említette, kiejtette, mindenki tudta: a bestiálisan megölt lány gyilkosát még mindig keresik. Eddig. Mert 14 év múltán végre pont kerülhet a bűncselekmény végére, szembesülhetünk azzal, hogy senki, de senki nem ússza meg. Előbb-utóbb hibázik, felnyomják, bármi, de megkapja a büntetését. Életek törtek ketté a gyászban, előbb Eszter édesanyja, azután a nagymamája is meghalt. Belehaltak a bánatukba, a lány hiányába. Most már mindükre az angyalok vigyáznak.


Sok év múltán, a helyszínen járva, furcsa érzések kavarognak az emberben. Kérdések sorjáznak, miért pont itt és miért pont így, ki az...? Ami bizonyos és eddig is tudtuk: a legutolsó nap krónikája szerint Eszter a halála napján szabadnapos volt. Beugrott a nagyihoz, ahol zöldbablevest és szilvás gombócot ebédelt. Ezután vitte volna ki édesanyjához a tejet, a zsemlét, a kefirt, amit az anya kért tőle. A nagymamának feltűnt a szótlansága és a szomorúsága. De nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget, arra gondolva, hogy Eszter kedve legközelebb talán jobb lesz. Puszit is kapott az arcára - az utolsót az unokájától. Az anya egészségi állapota folyamatosan romlott a tragédia után, a nagyi valahogyan tartotta magát. Egy ideig. Évekig reménykedtek: a rendőrök megtalálják az elkövetőt és összerakják az elmúlt másfél évtized egyik legbrutálisabb gyilkosságának történetét. 


Már nem érhették meg, egy sírban alusszák örök álmukat - Eszterrel. A síron mindig van virág, mécses és immár egy jel, ami örök memento: senki nem ússza meg, aki életet vesz el és árt az ártatlan, a védtelen életnek.


Sok év telt el, a tragédiáról még mindig beszélnek az emberek. Újra és újra. Ami állandó: Eszterért sírnak a kövek. S a kérdőjel még mindig ott feszül, csupa nagybetűvel: MIÉRT?

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!