2019.03.07. 07:40

Mit vetítenek és mit nem a moziban Győrben? - Olvasónk hiányolt pár filmet, utánajártunk

Ki és miért dönt úgy, hogy egy Oscar-díjas rendező legújabb filmjét nem vetítik vidéken? - írja olvasónk. Felvetését Buda Andreával, a Cinema City PR-igazgatójával jártuk körül.

Ihász Nóra

Ki dönt arról, hogy milyen filmet játszanak egy vidéki moziban? Az elmúlt időszakban már másodjára találkoztam vele, hogy míg a budapesti Cinema Citykben vetítenek egy-egy filmet, addig az a vidéki (győri) moziba el sem jut. Gondolok itt a Silvio és a többiekre, vagy a Dogmanre, de nyilván más alkotásokkal is van így. A kérdésem az lenne, hogy miért?

- fogalmazott olvasónk, aki leginkább a rétegfilmeket hiányolja a győri kínálatból.

A műsoron mindig azok a filmek vannak, amiket a forgalmazó kiajánl. Ők mérik fel, hogy milyen látogatottságra számítanak az egyes helyszíneken, és ez alapján döntenek egy adott film kiajánlásáról. Ez fordítva nem bevett gyakorlat, tehát nem a Cinema City oldaláról érkezik egy kérés, javaslat. A filmek jogai a forgalmazó tulajdonában vannak

- mondja Buda Andrea, a Cinema City PR- és marketingigazgatója, aki a győri mozi látogatottságáról elárulta, a vidéki helyszínek közül ez a leglátogatottabb. Ha egy filmet csupán egy moziban vetítenek a budapesti Cinema Cityken kívül, akkor az a győriben lesz látható.

Illusztráció: Pixabay

A győri mozi, a többihez viszonyítva, tágas terekkel, sok teremmel rendelkezik, így a filmkínálat sokszínű, a nézőközönség különböző rétegeit célozza. Az viszont egy másik, de ugyanúgy fontos kérdés, amire olvasónk is utal: mekkora érdeklődésre számíthatunk a művész- és rétegfilmek iránt egy-egy városban?

A Silvio és a többieket például Budapesten is csak egy vagy két Cinema Cityben vetítették. Ez és az ehhez hasonló alkotások jóval inkább a művészmozik műsorán kapnak helyet... Itt természetesen egy másik kérdés is bekapcsolódik a témába: miért nincs Győrben művészmozi? A Rómer Házban persze jobbnál jobb filmekbe futhatunk bele - méghozzá egyre gyakrabban, rendszeresebben; azt viszont mégsem lehet mondani, hogy minden hiányt pótolnak az ottani vetítések.

Buda Andrea szerint itt már a technika fejlődése is bejön a képbe, hiszen mióta digitális vetítőgépek vannak, az önkormányzati vagy helyi moziknak is sokkal könnyebb beszerezniük néhány kópiát, így ők is inkább piaci alapon fognak dönteni a műsorról. Azt a kérdést fogják boncolgatni, hogy mi az, amire minél többen eljönnek (vagyis minél többen jegyet váltanak)? Ezzel azonban újabb körből kimaradnak a művész- és rétegfilmek.

Hiszen nem hiába nevezzük ezeket az alkotásokat rétegfilmeknek: jóval kevesebb nézőt vonzanak be, mint a populáris műfajok (például akció, romcom). Ez egyáltalán nem a film értékét, hatását, fontosságát kérdőjelezi meg (sőt), csupán arra világít rá, hogy üzleti szempontokat nézve ezek jóval kisebb bevételt, nyereséget produkálnak.

Mielőtt azonban teljesen belenyugodnánk abba, hogy a kiszemelt filmet nem lesz lehetőségünk moziban megnézni, legyünk szemfülesek a környező városok filmvetítési programjai és a filmes fesztiválok böngészésekor, és jól nézzük át a streaming szolgáltatók kínálatát: lehet, hogy otthon, a kanapén pihenve, Netflixen találjuk meg kedvencünket.

És ha számunkra a művészfilmek jelentik a komfortzónát, egyszer-egyszer lépjünk ki belőle, és engedjünk a nagyobb mozik műsorára tűzött alkotások csábításának.