2017.12.18. 08:00
Minden eddiginél összetettebb kutatással vizsgálták a járások fejlettségét
A téti és a kisbéri kivételével a térség összes járása a fejlettebbek közé tartozik több mint 150 adat összegzése alapján. A kutatók szerint ez jelzi a kilátásokat is.
Az egyik legösszetettebb területi, gazdasági kutatás fejeződött be nemrégiben: „A területi tőke és magyarországi dimenziói" című, mások mellett Tóth Balázs István közgazdász, a Soproni Egyetem adjunktusa által szerkesztett kötetben megjelent eredményeket az Összkép (osszkep.hu) ismertette. A számítások mélységét jól jelzi, hogy járásonként 156 adatot összegeztek a szakemberek a 2011 és 2015 közötti öt évre vonatkozóan, és minden településre 14 értéket mértek ki.
Nemcsak az anyagi javakat vették figyelembe – így például a jövedelmeket, a foglalkoztatottságot, a vállalkozások, az intézmények vagy az épített környezett jellemzőit –, hanem társadalmi, kulturális, demográfiai tények sokaságát is. Utóbbiak körébe az internethasználattól az öregedésen át a színházakig, az oktatásig, az egészségügyig sok mindent belevontak.
A top 10 százalékban hárman is szerepelnek, a Győri járás a 7., a Tatai a 8., a Soproni pedig a 15. helyen.
Az új megközelítés országosan részben új eredményeket hozott, de Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye helye az elitben ez alapján is megingathatatlan. Itt csak a Téti és a Kisbéri járás számít a közepesnél rosszabb helyzetűnek. A közepesnél jobb kategóriába a Kapuvári, a Csornai, a Mosonmagyaróvári és Pannonhalmi járás került, míg Győrt, Sopront, Komáromot, Tatát és Tatabányát, valamint térségüket a legjobbak közé sorolták. A top 10 százalékban hárman is szerepelnek, a Győri járás – Budapest, valamint a Pécsi, az Egri, a Szegedi, Székesfehérvári és Szombathelyi járás után – a 7., a Tatai a 8., a Soproni pedig a 15. helyen.
Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye helye az elitben megingathatatlan.
A kutatás alapján jól meghatározható, mely „térségek alkotják Magyarország legvirágzóbb világát". Észak- és Nyugat-Dunántúlon kívül a megyei jogú városok, a főváros, néhány hagyományos vidéki központ – mint amilyen Gyula, Körmend vagy Jászberény –, a Balaton környéke és néhány nagyváros – például Székesfehérvár, Pécs és Budapest – agglomerációja körüli térségek tartoznak ide. A legnehezebb körülmények az északkeleti megyékben, az Ormánság délnyugati és Fejér megye déli részén vannak.
A kutatók szerint az eredmények nemcsak azt mutatják meg, hogy az egyes térségeknek mennyire sikerült felhalmozniuk az ember számára értékes tényezőket, hanem azt is, hogy mennyire lesznek képesek a jövőben prosperálni. „Ahol régóta tart és erőteljes a »területi« tőke felhalmozódása, ott az életszínvonal növekszik, a lehetőségek spektruma kitágul" – szögezték le.
A Győr-Moson-Sopronban és Komárom-Esztergomban élők tehát jó okkal bizakodhatnak.
A szakemberek soktucatnyi adatot elemeztek a kutatás során. Figyelembe vették például az ezer lakosra jutó személyijövedelemadó-fizetők, a tízezer lakosra jutó új lakások, az ezer főre jutó könyvtárak, múzeumok, felsőoktatási hallgatók, alkotóművészi közösségek, internet-előfizetők és kulturális rendezvények számát, az autópályától való távolságot, az egyszülős családok arányát vagy éppen az öregedési rátát.
