M1-es autópálya - Készítik a sztrádabővítés terveit

„Az M1-es autópálya kapacitását már mindkét oldalon meghaladja a forgalom nagysága, ami nagymértékben nőtt az elmúlt években" – mondta a Kisalföldnek a győrújbaráti Gömböcz István (Gömbi). Olvasónk saját tapasztalataira alapozva állítja ezt, hiszen ismert autómentőként gyakran van dolga a sztrádán, nemritkán karamboloknál. Szerinte az ütközések jó része is a telített sávok miatt következik be, amibe persze belejátszik egyes sofőrök rutintalansága, a sokat vezetők fáradtsága, valamint az, hogy nem kevesen fittyet hánynak a szabályokra és rossz műszaki állapotú vagy túlterhelt járművel kelnek útra, esetleg nem megfelelő utánfutót kapcsolnak hozzá. Ő úgy látja, ha már megtörtént volna az autópálya hatsávosítása, azt sem nevezhetnénk korainak.

Tatabánya térségében jelenleg az autópálya hat kilométeres szakaszát újítja fel a Magyar Közút. Fotó: Kiss T. József

Az M1-es zsúfoltságát a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai szintén alátámasztják. Bő két évtized alatt három és félszeresére nőtt a forgalom: míg a Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye határán lévő szakaszon 1995-ben átlagosan napi alig 14 ezer, 2012-ben pedig 35 ezer jármű használta a sztrádát, addig 2017-ben már kis híján 47 ezer.

Ez egyértelműen indokolja a bővítést, aminek előkészítése már zajlik. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) lapunkat arról tájékoztatta, hogy Budapest (az M0-s csomópont) és Győr (az M19-es autóút) között kétszer háromsávossá építik majd át az M1-est, amivel párhuzamosan felújítják a burkolatot, szélesítik a műtárgyakat és fejlesztik a pihenőhelyeket. A beruházás megvalósíthatósági tanulmánya és költség-haszon elemzése tavaly készült el.

A főváros és a Tatabánya-Újváros közötti 47 kilométeres szakasz tervezését az Utiber Kft. és az Unitef ’83 Zrt. alkotta konzorcium nyerte el közbeszerzésen tavaly ősszel nettó (azaz áfa nélkül) 4,3 milliárd forintos ajánlattal. A két cég már benyújtotta a döntés-előkészítő dokumentációt, a közúti biztonsági hatásvizsgálatot, a környezeti hatástanulmányt és a Natura 2000-es területek vizsgálatát, az engedélyezési terveket pedig várhatóan nyár elejére készíti el. A jogerős építési engedély így őszre lehet meg. A Tatabánya-Újvárostól Győrig tartó 46 kilométer tervein a Főmterv Zrt.–Roden Kft. konzorcium dolgozik nettó 3,4 milliárd forintért. Ennél a szakasznál idén ősszel a környezetvédelmi engedélyezési eljárás indítása várható. A környezetvédelmi engedély birtokában 2020 nyarára készülhet el az építési engedélyezési dokumentáció.

A kivitelezés elrendeléséről egyelőre nem született döntés. A NIF Zrt. ugyanakkor hangsúlyozta: a tervezés során figyelembe veszik, hogy az M1-es kiemelt jelentőségű, nagy forgalmú autópálya, így az építési munkálatok során az irányonkénti két-két forgalmi sávot folyamatosan biztosítani kell.

A sztrádán egyébként idén 25 milliárd forintot költenek nagy felületű rekonstrukciós munkálatokra, amelyek gyakran torlódásokkal járnak. Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs osztályvezetője a Kisalföldnek azt mondta: Tatabánya térségében hat kilométeren már zajlik a felújítás, ami nyár elejére fejeződik be. Utána kezdődik a következő etap, amely 43 kilométert érint Tatabánya és Budapest között.

Szerdán kisteherautóval ütközött egy személyautó az M1-esen, egy ember a helyszínen meghalt. A sztráda érintett szakaszán áll a forgalom a baleset és a hatósági beavatkozás miatt, ekkor kezdődött a torlódás.

Ezt követte egy baleset a Pápai úton, két autó ütközött, három ember megsérült.

A harmadik baleset szintén az M1-esen történt, kamionnak ütközött egy autómentő az M1-esen Töltéstavánál, helikopter vitte el a sérültet.

Városszerte hatalmas volt a dugó.

A Magyar Közút Zrt. beruházásában felújítják az M1-es autópálya Rábca-hídját mától: kicserélik a szigetelést, a burkolatot, a korlátokat és a vízelvezető rendszert. A munkálatok előreláthatóan két hónapot vesznek igénybe, 2+1+1 sávos terelés mellett. Ez azt jelenti, hogy a sztráda mindkét irányába két sávot biztosítanak a szakemberek, ugyanakkor az egyik normál sáv mellett – amelyen a nehézgépjárművek közlekedhetnek – a belső sávok szűkítettek lesznek. Az átterelésnél és a sávelhúzásnál 60 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be, a 85-ös főútról Hegyeshalom felé vezető felhajtó ágon pedig stoptáblás becsatlakozást alakítottak ki.