Kitüntették Dr. Faragó Lászlót, a Széchenyi István Egyetem professzorát

Faragó László kapcsolata a győri egyetemmel az MTA Regionális Kutatások Központjának győri intézetén (NYUTI) keresztül kezdődött. Kezdetben óraadó volt és közös kutatásokban vett részt az egyetem oktatóival. A jó kapcsolatnak köszönhetően a Széchenyi István Egyetemen habilitált és kapott először docensi állást, majd kinevezték a Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék egyetemi tanárává. 

Fő kutatási területei a tervezés elmélete és gyakorlata, a térelmélet, a területfejlesztés és az EU kohéziós politikája. Napjainkban jelent meg a térelmélettel kapcsolatos monográfiája (Téri lét - Társadalmi fordulat a térelméletben - Dialóg Campus Kiadó.) Álláspontja szerint nincs önmagában létező abszolút tér (a tér parazita), és ismeretelméleti megközelítésben minden tér társadalmi konstrukció. Minden téregységet, területi skálát/szintet a társadalmak hoznak létre. 

Dr. Faragó László egy korábbi rendezvényen. 

A regionális tudomány művelése azért különösen fontos, mert ha tetszik, ha nem minden téri módon létezik, minden társadalmi-gazdasági tevékenység tereket hoz létre. A tér az, ami összeköti a különböző szférákat, a konkrét terület/hely az a legkisebb közös nevező, amelyben a különböző szereplőknek együtt kell működniük. Azt szokták mondani, hogy a globalizáció, a multinacionális cégek működése térfüggetlen. Nem igaz. A multinacionális cégek is konkrét területhez kell, hogy kössék tevékenységüket. Lásd például az Audit. Azáltal, hogy Győrbe jött, a helyi munkaerőt, a helyi infrastruktúrát veszi igénybe, a helyi önkormányzat által megadott rendezési terv keretein belül tud fejleszteni. Minden világcég is csak az adott állam törvényeinek megfelelően működhet. Az Audi külső gazdaságosságát meghatározza a győri egyetemmel és más intézményekkel való kapcsolata. Tehát még a multinacionális cégek is függenek területi kérdésektől"

– világít rá Dr. Faragó László. 

A Magyar Érdemrenddel kitüntetett társadalomtudós életútját kettősség jellemzi. Elméleti kutatásai és oktatói tevékenysége mellett a gyakorlati tervező munkában is folyamatosan szerepet vállalt. Szinte minden területi szinten (falu, városrész, város, megye, régió, ország, EU) közreműködött különféle tervek készítésében. „A közszférában folyó tervezést nehezíti, hogy különböző érdekeket kell összehangolni és valamiféle konszenzusra kell törekedni. Nemcsak arról van szó, hogy például az önkormányzat a saját céljai megvalósítása érdekében készít terveket. A lakossággal, a helyi gazdasággal, a civil szervezetekkel együttműködve kell létrehoznia a közös célok elérését segítő legjobb terveket." – hangsúlyozza a professzor. 

PhD hallgatói a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolában szerteágazó témákkal foglalkoznak.

Doktori iskolánkban az az elvárás, hogy legyen szó akár gazdasági, akár társadalmi kérdésről, a hallgatóknak alapvetően a téri, a területi vonatkozásokat kell bemutatniuk. Például, hogy az innováció miként terjed a térben, vagy hogyan hat a területi tőke a konkrét hely versenyképességére. Széleskörű választási lehetőséget adunk a doktoranduszoknak, és ők a meggyőződésük és gyakorlati tapasztalataik alapján választanak egy-egy témát. Az összekötő kapocs a regionális tudomány, a területi, téri vonatkozások." 

Faragó László a Széchenyi István Egyetemet progresszív intézménynek tartja.

Jómagam annak a híve vagyok, hogy Magyarországon minden nagy régió rendelkezzen egy jelentős tudományegyetemmel, és e téren a győri egyetemre még jelentős további fejlődés vár"

– hangsúlyozza az MTA doktora.