Kisalföld kampány - Mentsünk együtt fecskét! - Vészesen fogy a fecskeállomány

A klímaváltozás és az emberi tevékenység valamennyi fecskefaj túlélési esélyeit tönkreteszi

Az istállókban fészkelő füstifecskék száma 45, az épületek külső falán fészkelő molnárfecskéké 70–75, a homok- és löszfalakban fészkelő partifecskéké 35–40 százalékkal megcsappant. Ennek okairól Tatai Sándor, a Magyar Madártani Egyesület kisalföldi helyi csoportjának titkára beszélt lapunknak.

Számolnunk kell akár azzal is, hogy egy-két év múlva Közép-Európából teljességgel eltűnnek a fecskék.

A kis vándorok pusztulásáról elsősorban a természetes élőhelyeik átalakítása és az éghajlatváltozás tehet

– Az állomány pusztulásáról elsősorban a természetes élőhelyeik átalakítása és az éghajlatváltozás tehet. Míg tíz-tizenöt évvel ezelőtt minden falunak volt egy kijáró csordája, ma ez nagyon ritka. Ezt a füstifecskék bánják, hiszen az állatokkal együtt jártak a rovarok, amelyek a kis madarak táplálékbázisát jelentették. Ezek az itthoni okok, de komoly veszélyt jelentenek a fecskékre a vonulás, a telelés körülményei is – hangsúlyozta Tatai Sándor. – A kis vándoroknak a Földközi-tengerig viszonylag könnyű dolguk van, hiszen szárazföld fölött repülnek, meg tudnak pihenni és táplálékuk is akad, viszont mielőtt nekirugaszkodnak a tengernek, fel kell készülniük a nagy repülésre.

Például a füstifecskék ilyenkor nádasokban éjszakáznak. Az utóbbi években megfigyelhető folyamat, hogy sajnos ezeket a parti nádasokat irtják, szállodák, üdülőtelepek épülnek a helyükre. Így megnehezül a madarak pihenési lehetősége. Fáradtan mennek tovább, emiatt a tenger átrepülése közben nagyon sokan elpusztulnak. Afrikában jön a következő gond, a Szahara, ahol a globális felmelegedés következményeként a nagyon hosszú száraz időszakok tizedelik meg a fecskekolóniákat.

Hogy szinte teljességgel megszűnt az állattartás a falvakban, azt a füstifecskék bánják, hiszen az állatokkal együtt jártak a rovarok, amelyek a kis madarak fontos táplálékbázisát jelentették.

A madarász szakember elmondta, hogy az időjárási szélsőségek idehaza sem kímélik a fecskéket. A szokatlanul meleg őszi idő miatt még Közép-Európában időző vagy a korán jövő tavaszban túl hamar érkező madarak nagy bajba kerülnek, ha bejön néhány hideg, csapadékos nap, amikor nem repülnek a rovarok, így táplálék nélkül maradnak.

A szakember beszámolt arról is, hogy a legveszélyeztetettebb faj, a partifecskék sokasága a fészkelési módjuk áldozatává válik, mivel sok helyütt bányásszák a homokot és egy idő után leszakad a partfal. Ha ez ráadásul a költési időszakban történik, akkor még nagyobb a kár. A molnárfecskék száma az ember miatt csökken, mivel gyakran leverik a fészkeiket, és az épületek eresze alá riasztót raknak, hogy ne telepedhessenek vissza. A vegyszerezés is komoly veszélyt jelent valamennyi fecskefaj jövőjére. Például egy-egy légi szúnyogirtás után két-három napig alig jutnak táplálékhoz.

Tatai Sándor végül hangsúlyozta, ha ez a tendencia így folytatódik, akkor számolnunk kell akár azzal is, hogy egy-két év múlva Közép-Európából teljességgel eltűnnek a fecskék.

A hazai fecskeállományban kialakult drámai fogyás miatt az elkövetkező hetekben többször visszatérünk a témára, hogy felhívjuk a figyelmet a kis madarak fontosságára, védelmére és mozgósítsunk élőhelyeik gyarapítására.