Kilenc faluban tizenhét művészeti csoportot vezet Horváth Krisztina zene- és énektanár

Kodály szavaival egyetértve teszi a dolgát és „hoz nagy tömegeket közvetlen érintkezésbe a zenével". Tizenhét csoportot vezet.

„Mindegyikben van valami egyedi, amiért ragaszkodom hozzá"

Emberfeletti munkát végez Horváth Krisztina zene- és énektanár. Kilenc megyebeli településen összesen tizenhét művészeti csoport szakmai munkáját irányítja. Népdalköröket, énekegyütteseket, népzenei csoportokat vezet. A tanárnő magáévá tette Kodály Zoltán 1937-ben leírt gondolatait: „Mi tehát a teendő? Mennél nagyobb tömegeket közvetlen érintkezésbe hozni igazi, értékes zenével. Mi ennek ma a legjárhatóbb útja? A karéneklés."

Horváth Krisztina gyerekként szülőfalujában, Mosonszentmiklóson került közeli kapcsolatba a népzenével és a citerával. Akkor eldöntötte, hogy később ezen a szakterületen szeretne dolgozni. Álmát megvalósította és már főiskolásként hazajárt tanítani is. Még mindig nem volt „végzett zenész", amikor a sopronkövesdi Kövirózsa Kulturális Egyesület művészeti csoportjának vezetését elvállalta. A Rábaközből Lakós József rábaszentmihályi tanár halála után keresték meg és kérték, vegye át a citerazenekart. Aztán jöttek sorra a többiek és ma már kilenc településen számítanak a munkájára. Közben a Cinege Művészeti Iskolában is tanít, illetve három általános iskolában ad órákat.

A tizenhét csoport teljesen vegyes korosztályú. Foglalkozom alsós kisdiákokkal, fiatalokkal, felnőttekkel és idősebbekkel is. A legfiatalabb csoporttagom hatéves, a legidősebb nyolcvan. A munka változatos, a legtöbb gond az időbeosztással van. Gondos és szigorú tervezést igényel ez a feladat. Szerencsére már vannak olyan tanítványaim, akikre a szakmai munkában is számíthatok. Többen gyakorlott zenészek lettek, így ha nem érek oda egy-egy próbára, akkor beugranak helyettem

– jegyezte meg Horváth Krisztina és sorolta a hetirendet: hétfőn Lébény, Mosonszentmiklós és Kunsziget, kedden Csikvánd, Gyarmat, Rábacsécsény, szerdán Nagycenk és Fertőszentmiklós, csütörtökön Sopronkövesd, pénteken újra Lébény és Mosonszentmiklós. Hétvégén pedig a fellépések, műsorok.

Valamennyi csoportját jó eredménnyel minősíttette a KÓTA országos népzenei minősítőn. A gyerekekkel tanulmányi versenyekre is járnak, ahol mindig szép sikereket érnek el. A csoportok állandó fellépői az adott település ünnepeinek, rendezvényeinek.

Horváth Krisztina nem csak idehaza tanítja a népzenét. Ez a felvétel például Amerikában készült.

A közelmúltban pedig könyvbe írta és CD-lemezre mentette csoportjai „tudományát".

Összeillik a szőke a barnával... címmel jelentette meg a kiadványokat a Csoóri Sándor Alap támogatásával. A könyv és a lemez bemutatóját a csornai Városi Művelődési Központban tartották. Száznyolcvan szereplő állt egyszerre a színpadon a nagy, közös énekléskor.

Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy mindazt az értéket, amit ezek a csoportok ismernek és őriznek, a nagyközönséggel is meg kell ismertetni. Közben éreztem, hogy a csoportokat is szeretném bemutatni, a múltjukat feldolgozni. Így született meg a könyv és a CD, amelyen valamennyi együttes muzsikál és énekel

– mondta.

Kodály Zoltán fogalmazta meg azt is, hogy sokkal fontosabb, ki az énektanár Kisvárdán, minthogy ki az operaház igazgatója. Mert a rossz igazgató azonnal megbukik, de a rossz tanár harminc éven át öli ki a zene szeretetét tanítványaiból. Horvát Krisztina tanítványai szerencsésnek mondhatják magukat. Nagyon jó zenetanár foglalkozik velük, aki örömmel teszi a dolgát.

Tudom és érzem is, hogy nagyon sokat vállaltam és eljön majd az idő, amikor ezen változtatnom kell. Viszont valamennyi csoportomhoz kötődöm. Mindegyikben van valami egyedi, amiért szeretem, amiért ragaszkodom hozzá és nem szívesen mondanék le róla

– jegyezte meg végül Horváth Krisztina.