Kihívások, pontok és jelvények: versenyszellem erősítő gamifikáció a győri Kautz-karon

A gamifikáció olyan stratégia, ahol játékokat és játéktervezési elemeket használnak nem játékos környezetben. A módszer célja, hogy a játékokból különböző elemeket célzottan, tervezetten kivegyünk, és beletegyük nem játékokba, pusztán azért, hogy nagyobb kedvvel, pozitív élményeket gyűjtve menjenek végig az adott folyamaton az résztvevők. A játékosítást a felsőoktatásban is alkalmazzák. A Széchenyi István Egyetemen például a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar oktatója, Dr. Kurucz Attila a folyamat- és minőségmenedzsment tantárgy tavaszi félévében vetette be a gamifikációt.

Szendrői László doktorandusz hallgatónk kutatási témája a gamification, jómagam pedig végeztem olyan jellegű kurzust is, hogyan kell gamifikációs módszerrel oktatni. Ezzel a háttérrel a játékosítás eszközeiből hatféle elemet építettünk be a programba. Az első a pontszerzési lehetőség volt, és ez is úgy működött, mint egy számítógépes játék, ahol elindul a pályán a játékos valamilyen módon, akadályokat kell leküzdenie, feladatokat teljesíteni, amivel pontokat szerezhet. Néha jönnek váratlan helyzetek is, extra feladatok plusz pontokért. A félév során 150 pontot lehetett összegyűjteni, ebből maximum harminc pontot adott ki az év végi teszt az utolsó órán, de volt lehetőség a teszt újraírására, javítására is a vizsgaidőszakban egy 35 pontos vizsgával. Az érdemjegyek pedig a pontok alapján születtek"

– avat a részletekbe Dr. Kurucz Attila, a Marketing és Menedzsment Tanszék egyetemi docense.

Gál Teodóra, Dr. Kurucz Attila és Kovács Eszter. Fotó: Májer Csaba József

Sokféle kihívás teljesítésével lehetett pontokat szerezni a félév során, csoportos és egyéni, órai és otthoni munkával egyaránt. Volt olyan kihívás, ami szakirodalom feldolgozását jelentette. Készíthettek a hallgatók folyamatábrát kiscsoportokban, és értékelhették másik csoport folyamatábráját. Létrehozhattak legalább tizenöt tevékenységes hálótervet, kritikus út számítással, a tartalék idők feltárásával, és alkalmazhattak agilis módszertant szituációs/szimulációs feladatban.

Az utolsó kihívás egy konkrét céghez, a Danához kötődött. Bécsi Zoltán minőségbiztosításért felelős vezetővel álltunk kapcsolatban, és a vállalat professzionális feladatsort állított össze számunkra. Ennek része volt például minőségköltség-vizsgálat, de elemezhették az anyagmozgást is a hallgatók egy-egy műszakban. A harmadik feladat az átalakított szerelősor finomhangolásával volt kapcsolatos. Vagyis ezzel az elemmel is kiteljesedett a projektalapú oktatás a kurzusban"

– hangsúlyozta Dr. Kurucz Attila.

A játékosításban a félév során összesen tíz szintet lehetett elérni, és minden tizenötödik megszerzett pont után lehetett szintet lépni. Az végi teszt megírása előtt annyi pont rakódott hozzá az összpontszámhoz, ahányadik szintet sikerült elérniük a hallgatóknak. A rangsort a Neptun-kód alapján követhették nyomon a diákok, így tisztában lehettek saját teljesítményükkel az egész évfolyamhoz viszonyítva. A rangsor első tíz helyezettje végül extra bónuszt kapott. A kurzus során jelvényeket is lehetett szerezni például a legjobb beadandóért, a folyamatos jelenlétért, az olvasásért, a kiválóságért, és a jelvények is pluszpontokkal jártak.

Gál Teodóra a harmadik helyen végzett az évfolyamrangsorban, és a legnagyobb pozitívumnak azt tartja, hogy lépésről-lépésre lehetett teljesíteni, nem pedig egy „all-in" záróvizsgával.

Alapvetően jobban tetszenek az olyan tantárgyak, ahol kisebb etapokban tudunk előrehaladni, és nem egyben, egy nagy megmérettetéssel a végén, miközben egész félévben alig törődtünk a tárggyal. Itt végig folyamatosan foglalkoztunk vele, a kihívásoknak köszönhetően az órai részvétel és az aktivitás is nagyobb volt, egymást is motiváltuk, vagyis a versenyszellem mellett a csapatszellem is kialakult"

– mondta Teodóra.

Az egyéni mellett voltak csapat kihívások is, és olyankor az egész csapat ugyanazt a pontszámot kapta. Ezért egymást is húztuk felfelé. Én is jobban szeretem azokat a tárgyakat, amelyekkel egész félévben, folyamatosan lehet dolgozni. Tetszett az is, hogy szinteket lehetett lépni és jelvényeket szerezni"

– teszi hozzá Kovács Eszter, aki az évfolyamrangsor első helyén végzett.

Nem a folyamatos jelenléttől tettük függővé az aláírást. Azt mondtuk, teljesíteni kell a pályát, de a hogyant a közel nyolcvan hallgatóra bíztuk. A pozitív visszajelzésen volt a hangsúly. Aki munkát tett a kurzusba, azt dicsértük"

– emelte ki Dr. Kurucz Attila, rávilágítva arra, hogy az élet minden területén nagyon fontos szerepe van a rendszeres, pozitív visszajelzésnek.

A lányok egybehangzóan mondják, hogy valóban fontos volt számukra a folyamatosan kapott, személyre szabott visszajelzés, hiszen tudhatták, hogy mire, mit, miért kaptak. A jól felépített rendszer előhozta belőlük a versenyszellemet és erősítette a motivációt. Így olyan feladatokat is elvégeztek, amire a hagyományos, frontális oktatás talán nem is tudta volna ösztönözni őket.