Kajárpéci gyilkosság - Élete végéig kísértheti a borzalom a kisfiút?

Előbb bántalmazta a volt szerelmét, majd egy késsel többször megszúrta. Úgy tudjuk, mindez este tíz körül történhetett. A kést a helyszínen találta, s nem is vitte magával, tehát nem készült a gyilkosságra. Indulati tettként írta le, ami történt. 

Vérfoltok a gyermeken

Ami ezután következett, azt szívszorító elképzelni. A férfi ugyanis nem vitte magával a tíz hónapos kisfiukat, aki egész éjszaka ott maradt halott édesanyjával. Éjjel minden bizonnyal kereste az anyukáját, oda is kúszhatott hozzá, mert – úgy tudjuk – éppen azért vitték be a kórházba kivizsgálásra, hogy tisztázzák, a testén lévő vérfoltok biztosan nem az ő sérüléséből származnak. 

Beleég a látvány?

Joggal merül fel a kérdés, hogy ez a borzalom kísérteni fogja-e élete végéig a kisfiút. Dr. Feller Gábort, a győri Petz-kórház pszichiáter főorvosát kérdeztük erről, aki reméli, hogy a kisfiú semmire nem fog emlékezni – hisz túl kicsi még. De tudat alatt beleég az emberbe ez a látvány, a kérdés az, hogy ezt valaha felszínre hozza-e valami. Legalább ennyire fontos kérdés, hogy mi a jobb a gyereknek: ha a környezete hallgat erről, vagy ha idővel beszél róla. Feller doktor szerint elképzelhetetlen, hogy a tragédia híre és részletei előbb-utóbb ne jussanak el a kisgyerekhez; az internet mindenre „emlékszik", mint tudjuk. Óvatosan, s talán szakember segítségét kérve kell egyszer beszélni arról, miért nem él vele sem az apukája, sem az anyukája. 

Minden bizonnyal a család, s azon belül a kisfiú nagymamája neveli majd a babát, aki – ha jogi szemmel nézzük a tragédiát – vélhetően kamaszkorában találkozhat (ha akar) az apjával. Dr. Köszler Ferenc nyugalmazott büntetőbírót is kerestük, azt kérdezve: mennyire súlyosbító körülmény az, amit az apa tett, tehát, hogy magára hagyta a kisfiát? Szakértőnek kell megállapítania, hogy megáll-e a kiskorú veszélyeztetése, válaszolta a volt büntetőbíró; ha igen, akkor ez újabb bűncselekménynek számít, s években mérhető büntetést jelent.

Ha nem állapítható meg – épp a kora miatt –, akkor is nyomatékos súlyosbító körülmény. Köszler Ferenc a Btk.-t idézve azt mondta, a gyilkosságért kiszabható büntetés alapesetben legfeljebb 15 év, ha kiskorú veszélyeztetése is megáll, az újabb 3 év. A szerelemféltés nem aljas indok, a különös kegyetlenség még kérdés, mert bár tudjuk, hogy több késszúrás érte Piroskát, nincs szó tíz körüliről, amit már ebbe a kategóriába sorolnak. A gyilkos nem tervelte ki előre, amit tett, a kést sem vitte el utána a helyszínről, de így is középmérték fölött, tehát tíznél több évet jósol a sok gyilkossági ügyet tárgyaló büntetőbíró. 

Menekülni próbált

Cs. G. Márton letartóztatásáról várhatóan ma dönt a bíróság, ami tulajdonképpen borítékolható. A bűncselekmény tárgyi súlya mellett maga is tett az azonnali börtönbe kerüléséért: úgy tudjuk, elfogása előtt megpróbált elmenekülni. Ne kérdezzék, hogy ha szökni akart, akkor miért nem tette meg korábban. Úgy tudjuk, vallomásában az állt, hogy a (győri) lakásában járt-kelt, nem aludt, azon járt minden gondolata, mit tett...