Íme, az összes győri iskola kompetenciamérésének eredménye - mutatjuk a rangsort

Pár éve a kompetenciamérés során a következő szöveget kellett megfejteniük a diákoknak. A nagypapa az unokájával reggelizik és "katonákat" ad a gyerkőcnek. De mi az a katona? - kérdezte némi joggal sok általános iskolás a feladatlapok beadása után. Valóban, napjainkban ritkán áll a nyelvünk a kifejezésre, elvétve nevezzük az ételfalatkákat katonának.

A logika legyőzi a magolást

A 6., 8. és 10. osztályosok matematikai és szövegértési kompetenciamérését az említetthez hasonló fejtörő feladatokkal a tanév utolsó heteiben tartják hagyományosan. Az időpont vitatható: többnyire nyári melegben, a vakáció előtt mérik a diákok képességeit. A feladatlapok hosszúak, négyszer 45 perc áll a diákok rendelkezésre. A tesztek olyan feladatokból állnak, amelyek nem az iskolai tanterv konkrét megvalósulását kérik számon, hanem a fiataloknak azt a képességét, hogy a tanultakat hogyan alkalmazzák valódi problémák, helyzetek megoldásában.

Néha maguk a tanárok is meglepődnek a gyerekek eredményein. Többször bebizonyosodott, hogy a közepes jegyeket szerző diákok is érhetnek el jó eredményeket és a kitűnő tanulók is produkálhatnak gyengébb teljesítményt. Itt ugyanis a józan paraszti ész, a logika többet ér, mint a magolással szerzett tudás. Hallottunk olyan győri szülőről, akinek gyereke hiába vitt haza kitűnő bizonyítványt, a kompetenciamérés eredménye láttán azt kérte gyerekétől, próbáljon más módszerrel tanulni. Akár a következő bizonyítvány rovására. Kérdés, hogy ilyen előrelátó szülőből hány akad, tartunk tőle, nem sok. Pedig van értelme változtatni. Magolással később kínszenvedés egyetemet, főiskolát végezni. A felsőoktatási intézményekben borítékolhatóan lesz olyan oktató, aki "utazni fog" azokra a hallgatókra, akik adott szöveget mondatról mondatra "adnak vissza".

Feladatok a felnőtt életből

"A kompetenciamérés eredményei a 2008/2009-es tanév óta nyilvánosak iskolákra bontva az Oktatási Hivatal honlapján. A saját eredményeinket feltesszük a honlapunkra, az iskolaújságban is figyelmet szentelünk a témának. A tanár kollégákkal és a szülői munkaközösséggel hangsúlyt fektettünk arra, hogy a mérés tanulságait levonjuk. Azért, hogy a gyerekek fejlődjenek azokban a szegmensekben, ahol gyengébben teljesítettek a vártnál" - kezdte Jámbor László, a győri Kölcsey-iskola igazgatója. Egy-egy diák eredményét csak a szülők és a tanáraik ismerhetik meg, az adatokat bizalmasan kezelik. A szülők kódot kapnak, mellyel a világhálón nézhetik meg gyerekük teljesítményét.

A győri Kölcseyben Csüdömné Szalai R. Judit (b) igazgatóhelyettes, Jámbor László igazgató és Rácz Attila Róbertné Gertrúd (j) igazgatóhelyettes fontosnak tartja az évenkénti kompetenciamérést.

"Az interneten látható egyénenkénti elemzések könnyen értelmezhetőek a szülők számára is, ám a szaktanárok szívesen segítenek is nekik. A magam részéről mindig bátorítom a szülőket, nem szabad elkeseredni az eredményektől, hisz enélkül nincs fejlődési lehetőség" - vette át a szót Rácz Attila Róbertné Gertrúd, a Kölcsey igazgató-helyettese.

A győri iskolában pár héttel a kompetenciamérés előtt készülnek a tesztre. A matematika és magyar tanárok hasonló feladatokat állítanak össze a diákoknak, mint amelyek várhatók a tesztlapokon. "Saját feladatbankunk van, melyet képességfejlesztésre használunk. Plusz a 8. évfolyamban két hetente egy óra áll a diákjaink rendelkezésére, hogy szövegértési képességeiket fejleszthessék" - tette hozzá Jámbor László.

Általános iskolák

1. Gárdonyi

2. Arany

3. Öveges

4. Kölcsey

Gimnáziumok

1. Révai

2. Kazinczy

3. Bencés

Műszaki és szolgáltatási szakképzési centrumok iskolái

1. Jedlik

2. Baross

3. Hild

4. Deák

Általános és középiskolai képzés egy intézményben

1. Péterfy

2. Audi

3. Apor

4. Szabadhegyi

Forrás: Oktatási Hivatal

Siralmas tesztek a szakközepesektől

Írásunkban mi a 2017-es kompetenciamérés eredményeit elemezzük. A legfrissebb adatbázissal dolgoztunk, hisz a múlt héten írt 2018-as kompetenciamérés értékelését 2019 februárjának végén teszik nyilvánossá. Általánosságban nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége hazánkban, igaz, nem is romlott 2016-hoz viszonyítva. A szakközép-iskolások átlageredménye siralmas. A szakmát tanuló tizedikes diákok sok esetben a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.

Hatalmasak a különbségek a kistelepüléseken és a nagyvárosi iskolákban tanulók, a budapesti, a nyugat-magyarországi, valamint az észak-magyarországi és észak-alföldi diákok teljesítménye között. A legrosszabb átlageredményeket matematikából és szövegértésből az észak-magyarországi és az észak-alföldi diákok, valamint a községekben élő tanulók produkálták, a legmagasabb pontszámot a nagyvárosi - köztük győri - diákok szerezték.

Fotók: Béres Márton

Kevésbé ismert, hogy angol és németből is mérik a diákok készségeit. Az első feladatlapokat három éve osztották ki. Különbség a matematikai és szövegértési tesztlapokhoz képest, hogy ezeket helyben javítják a tanárok, nem a fővárosi központban. A mérés több mint indokolt: a magyar gyerekek idegen nyelvi tudása messze elmarad az európai átlagtól.