Győr és környéke

2019.06.03. 14:00

Hangyalabor Gergő álma - A bőnyi fiú több mint ezer hangyát nevel a szobájában

A hatodikos Szücs Gergő szeret festeni, kísérletezni, szabadidejében pedig karatézik. Ebben nincs semmi szokatlan. Csakhogy a bőnyi fiú több mint ezer hangyát is nevel a szobájában. Gondoskodik róluk, tanulmányozza őket.

D. Pusztai Andrea

Havasréti Béla egy üveget tesz az asztalra, a bácsai fénycsapdával fogott lepkéket hozta el. Preparáláshoz készülődnek a gyerekek az idén 21 éves győri Talentum Műhely rovarászdiákkörében, amely a megyei pedagógiai szakszolgálat helyi tagintézményében működik. A nyugdíjas növényvédelmi szakmérnök olyan tehetségekkel foglalkozik hétről hétre – általános iskola második osztályosoktól a gimnazistákig –, akiket érdekelnek a rovarok és szeretnének róluk többet tudni.

Szücs Gergő otthonosan mozog a hangyák világában.

Mielőtt a foglalkozás elkezdődik, Szücs Gergőé a szó, aki Béla bácsi kérésére a hobbijáról beszél a többieknek. Gergő Bőnyben lakik és Győrben tanul, a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolájának hatodikosa. Különleges birodalom a szobája, több hangyakolóniával osztozik rajta.


– Négy éve kezdtek érdekelni a hangyák – kezdte Gergő. – Úgy kezdődött, hogy találtam egy királynőt, amit petéztetni szerettem volna, ezért befőttesüvegbe tettem. Aztán találtam egy honlapot és megtanultam, hogyan kell hangyákat tartani. Változatos faj a hangyáké, nagyon érdekesnek tartom őket és látványosak is. Csak jellemzően nem az európai fajok, mint például európai mézesbödönhangya vagy az erdei vöröshangya, hanem az ázsiaiak, afrikaiak vagy épp dél-amerikaiak, mint a levélvágó hangyák. Azok például főleg azért érdekesek, mert azt a gombát fogyasztják, amit a bolyba behordott leveleken ők termesztenek. Azért, hogy megvédjék magukat a gombától, szövetségre léptek egy baktériummal, amit a tudósok most azért vizsgálnak, mert fel akarják használni gombaölő szerek készítéséhez.


Már az első pár mondat után kiderül, hogy Gergőt nem csak egyszerűen a hangyák élete érdekli. Tudományos ismeretekkel rendelkezik róluk, figyeli őket és minden alkalmat megragad, hogy többet tudjon róluk. A magyar nyelvű szakirodalom szegényes, erre Béla bácsi is bólogat, így marad az internet és a külföldi, főleg ausztráliai és kanadai csatornák. A fiú vágya egy saját laboratórium, ahol tanulmányozhatja a hangyákat. Addig is figyeli azt a tíz bolyt, amely a szobájában lakik.


– A maggyűjtő hangyák például formikáriumban vannak, ami két részből áll. Egy fészekrészből, amit apám segítségével Ytongtéglából faragtam ki és üveglapot ragasztottam rá. Aztán van egy kinti rész, ahová egy átlátszó csövön jutnak ki. Ebbe nem raktam földet, csak homokot, mert befúrták volna magukat, hogy sötétebb helyen alakítsanak ki fészket – folytatta Gergő. – A szövőhangyáimnak nem kellett fészek, csak betettem a királynőt, amikor megérkezett hozzám, és a hatvan dolgozójával beköltöztek egy díszítőelemként használt kagylóba. Akkor még nem tudtak sátrat szőni, csak később, amikor kifejlődtek az első lárvák a petékből. Most már hétszáz és ezer között van a számuk.

 A hatodikos fiút magával ragadta a változatosságuk, legyen szó primitív (gamergate), egykirálynős (monogen) vagy épp többkirálynős (polygen) fajokról. Fotók: Bertleff András

A hatodikos fiút magával ragadta a változatosságuk, legyen szó primitív (gamergate), egykirálynős (monogen) vagy épp többkirálynős (polygen) fajokról. Fotók: Bertleff András

Gergő naponta foglalkozik az állataival, lisztkukaccal és tücskökkel eteti őket, így gondoskodik a proteinbevitelről, a párásítást kémcső segítségével oldja meg. A magtörő hangyák is egy nagyobb kolóniát alkotnak, nekik inkább magvakra van szükségük és vízre.


Havasréti Béla büszkén pillant tanítványára és megerősíti, bizony a rovartan széles körű ismerete nem mindennapos, Gergőhöz fogható lelkes érdeklődéssel eddig csak egyszer találkozott, annak is több éve már. A rovarász-tehetségkörbe egyébként nyolcan járnak. Tanév elején mindig nagyobb a lelkesedés, amíg jó az idő és lehet gyűjteni, aztán páran elmaradnak és csak a legkitartóbbak csinálják végig.


– Ez a határozottság döntő lehet a pályaválasztásnál. Akik például taxonómusok lettek múzeumokban, szinte kivétel nélkül nyolc-tíz éves korukban kezdtek foglalkozni a biológiával – mondta a diákkör vezetője.


A gyerekek legutóbbi közös élménye egy hétvégi kirándulás volt, éjszakai lepkegyűjtésre indultak Győrszentivánra. Gergő persze inkább a hangyákat fürkészte, talált is egy szürkelóhangya-kolóniát, ami, ahogy mondja, Magyarország, sőt, egész Közép-Európa legnagyobb faja. Idővel ő is szeretne egyet... 

Címkék#Bőny#Győr

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!