Győr és környéke

2016.10.22. 01:39

Halálkereszteződésből biztonságos csomópont lett Győrben - videó, fotók

2006 júniusában adták át az első jelzőlámpás körforgalmat a Fehérvári út-Ipar utca-Szigethy Attila utca találkozásánál. Az "első" szót nyomatékosítani kell: nem csak Győrben, országosan is ez volt az első jelzőlámpás körforgalom, amit birtokba vehettek az autósok. A 10. születésnapját ünneplő körforgalom adyvárosi sarkán beszélgettünk a kezdetekről Wimmer Józseffel, aki a körforgalom építésekor a Magyar Közút főmérnökeként dolgozott.

Szeghalmi Balázs


Tudták, hogy baj van

"A ’90-es közepén egyértelműen látszott, hogy komoly gondok vannak a csomóponttal. Egyrészt sok súlyos baleset történt itt – köztük több halálos is –, másrészt jelentős kocsisor torlódott fel a reggeli és délutáni csúcs idején. Az autósok gyakran a Barátság parki focipályáktól haladtak lépésben a kereszteződésig. Ráadásul az előrejelzések arról számoltak be, hogy a jövőben egyre több autó kapcsolódik be a győri közlekedésbe.

Hét-nyolc megoldási alternatívát dolgoztunk ki – volt köztük felüljáró, aluljáró –, de menetközben mindegyikről kiderült, hogy valamiért nem szolgálnak fejlődéssel. A csomópont alatt három méter széles csónakázható csatorna húzódik. Ennek az áthelyezése önmagában több pénzbe került volna, mint a felüljáró építése. Miután megakadtunk a tervekkel, Bartha Gusztáv, a Győri Útkezelő Szervezet akkori vezetője és Prédl Antal, a mostani vezetője ajánlott a figyelmünkbe több mint érdekes ötletet" – kezdte Wimmer József.

 

Videó: Cseh Róbert

Varsói példa

"Arról beszéltek, hogy Lengyelország fővárosában, Varsóban van egy óriási, több sávos, jelzőlámpás körforgalom. A csomópontban villamosok is közlekednek. Azt javasolták, hogy hasonlóra lenne szükség a Fehérvári út-Ipar utca-Szigethy Attila utca találkozásánál. Ez elsőre azért tűnt meredek elképzelésnek, mert jelzőlámpás körforgalom abban az időben nem szerepelt a hazai szabványok között.

Az ötlet azonban remek volt, így nekiálltunk egy szakmai utat előkészíteni. 1998-ban utaztunk Varsóba, hogy megnézzük a működő körforgalmat. Érdekesség, hogy a varsói körforgalom mérete körülbelül a duplája annak, mint amire szükségünk volt Győrben. Sikerült találkoznunk a tervezőgárdával is. A magyar-lengyel barátság jegyében minden kérdésünkre szívesen válaszoltak, másoltak a dokumentumokból. A lengyel út után a jogerős építési engedély megszerzéséig évek teltek el. A projekt pénzügyi szempontjából szerencsésen álltak a csillagok, hisz a Győrt Fehérvárral összekötő 81-es főút új városi bevezető szakaszának – a beruházás része volt egy vasúti felüljáró is – építését össze lehetett kapcsolni a körforgalom kivitelezésével" – mondta Wimmer József.

Ettől függetlenül az első jelzőlámpás körforgalom tervezése nehéz ügy volt, több ellenlábasa akadt a tervnek. Az engedélyező hatóságot és azt felügyelő minisztériumot személyes szakmai kapcsolat segítségével lehetett meggyőzni a megvalósításról. Végül szabvány alóli felmentéssel kapott hatósági pecsétet a terv, azzal, hogy "kísérleti csomópont".

 

A


Nem sebességet mér a kamera

A körforgalom napjainkban óránként 6500-7000 járművet ereszt át különösebb torlódások nélkül. Napi szinten ez összesen 40-45 ezer járművet jelent. "Az első jelzőlámpás körforgalom több olyan technikai megoldást tartalmaz, mely egy évtizeddel ezelőtt unikumszámba ment. Sok autós most is azt gondolja, hogy a jelzőlámpákra szerelt kamerák a sebességet mérik. Ez nem így van. A kamerák feladata, hogy a kocsisor hosszát vizsgálják. A lámpák ugyanis nem azonos időközönként váltanak. Ha a rendszer észleli, hogy az egyik úton 15 méternél hosszabb kocsisor torlódott fel, akkor az abban a sávban közlekedők kapnak plusz 10 másodpercet. A körforgalom középpontjában 30 méter magas fénytorony biztosítja a megfelelő látási viszonyokat este" – közölte érdeklődésünkre Máthé-Tóth Péter, a Győri Útkezelő Szervezet tájékoztatásért felelős mérnöke.

 

A 30 méter magas fénytorony.



Kevesebb a baleset

A körforgalomban eleinte számos koccanásos baleset történt. "Az első évben több mint 90 kisebb baleset történt itt – súlyos nem volt közöttük –, ez a szám napjainkra jelentősen lecsökkent, 8-10 baleset fordult elő az utóbbi években. A körforgalomban két dologra kell ügyelniük az autósoknak: egyrészt hagyjanak teret a többi közlekedőnek, ne haladjanak teljesen egy másik autó mellett. Ezen kívül a tükör pontos beállítása fontos, mivel anélkül könnyen holttérbe kerülnek a vezetők" – magyarázta Máthé-Tóth Péter.

Győri oktatók azt szokták mondani tanítványaiknak: minden sáv felett tábla mutatja, melyik irányba visz. A táblákat figyeljék tehát a körforgalom előtt. Ha valaki mégis rossz helyre sorolt be, vagy útközben meggondolja magát, két dolgot tehet: vagy sávot vált belül, vagy tesz egy kört, és kimegy a választott ágon. A sávváltást jelenleg nehezíti, hogy a körforgalom útjelei elkoptak, időszerű lenne az újrafestésük.

 

Győr után a fővárosban, Szegeden és Debrecenben épültek hasonló csomópontok. A tíz évvel ezelőtti látványtervet a Hidro-Plan Kft. készítette.


Hol lenne szükség újakra?

Arra a kérdésünkre, hogy a jövőben épülhetnek-e újabb jelzőlámpás körforgalmak Győrben, a következő választ kaptuk Máthé-Tóth Pétertől: "tekintettel arra, hogy rendkívül költséges beruházásokról van szó, minden részletre kiterjedő, előzetes vizsgálatokra van szükség. Jelzőlámpás körforgalmak a leginkább a 821-es felüljáró és a Szigethy Attila út közötti szakaszon segítenék a közlekedést Győrben. Az első körforgalom a Kálvária úti, a második Szigethy Attila úti csomópontban kapna helyet".

Milliárdos költségek

Miután az első jelzőlámpás körforgalmat hamar megszokták a győriek, rövid időn belül eldőlt, hogy az Árkád elé hasonló, méreteiben kisebb körforgalmi csomópontrendszert építenek. A másfél milliárd forintos beruházás – a számlát az Árkád német tulajdonosa fizette – rekordgyorsasággal készült el, 2006 karácsonya előtt már használták az autósok.

A Fehérvári úti beruházásra (körforgalom, bekötőút, felüljáró) az állam kétmilliárd forintot költött, míg a terület-kisajátítások 450 millió forintos költségét a győri önkormányzat állta. A forgalom nagyságából látszik, ha ezek a csomópontok nem épültek volna át, közlekedés tekintetében élhetetlen városrészekké váltak volna ezek a területek.

Az elmúlt 10 évben az ország számos önkormányzata, közútkezelője küldött szakmai delegációkat, hogy élőben szemléljék meg a jelzőlámpás körforgalmakat és a jelzőlámpa programozását.

Körforgalom az Árkádnál: 2006 karácsonya előtt használják az orvosok.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!