Fertőzések a kórházakban - Fertőzés volt, van, járvány ne legyen

Egy év alatt többen vesztik életüket kórházi fertőzésekben, mint közlekedési balesetben –   az „1001 orvos hálapénz nélkül" néven működő csoport  kijelentését rágja most az ország.  A levelet megfogalmazó orvosok szerint a minimumfeltételek hiányáról és a kórokozók terjedésének mértékéről a kormány és az állami ellenőrző szervek évek óta tudnak, ennek ellenére nem tesznek semmit.

A Kisalföld úgy döntött, hogy az ellenőrző szervek helyett nyíltan, magukat az érintetteket kérdezzük meg a helyzetről.

Cikksorozatunk első részében a három legnagyobb Győr-Moson-Sopron megyei kórház adatait hozzuk nyilvánosságra, de kíváncsiak vagyunk az okokra, s arra is, megéri-e kozmetikázni a számokat. A kártérítési perek során az ügyvédek szinte azonnal rávetik magukat az MRSA-baktériumra – hogy milyen sikerrel, azt is megtudják majd.

Várjuk olvasóink tapasztalatait

Ha van valamilyen tapasztalata, története a témával kapcsolatban, esetleg elszenvedője  volt egy kórházi fertőzésnek, kérjük, írja meg  a [email protected] címre.

Sopron

Ha csak a kórházi nyilatkozatoknak hiszünk, akkor a  Soproni Gyógyközpont fejezete   a legrövidebb. Mert bár kértünk, végül nem kaptunk  adatokat a fertőzésekkel kapcsolatban. Tájékoztatásuk szerint a soproni kórház a „témában nem érintett". Ez persze túlzás, hiszen az országos epidemiológiai központ jelentéséből  is nyilvánvaló, hogy a kórházi fertőzéseket egy intézmény sem tudja kivédeni.

Győr

A győri Petz-kórházban nem is állítanak ilyet. Dr. Tamás László János főigazgató és dr. Knausz Márta, a bakteriológiai laboratórium vezetője is szívós és tudatos küzdelemről számol be. De a tény ettől tény: a baktérium is élőlény, s mint olyan, túl akarja élni. Fertőzések voltak, vannak, lesznek a  kórházban, a járványos megbetegedések elkerülése lehet a valós cél.  

Mivel a Petznek van saját mikrobiológiai laboratóriuma, ezért az osztályokról beküldött mintákat maguk vizsgálják meg. Ez így olcsóbb, ha külsős végezné, két-háromszorosa lenne a végösszeg.  Tavaly 32 ezer mintát vizsgáltak meg. Ebből körülbelül 5–10 százalék érkezett a mosonmagyaróvári kórházból, a többit a győri járó- és fekvőbetegrendszerből hozták.

A régió vezető egészségügyi intézményében 2015-ben  10 ezer ápolt betegre átlag  480 eset jutott (4,8 százalék). Mivel a győri fekvőbetegosztályokon tavaly 60.883 pácienst láttak el, így  gyors szorzással kiszámítható, hogy mintegy 3000 kórházi fertőzést jelentettek és kezeltek.

Mosonmagyaróvár

Dr. Bertalan István,  a Karolina Kórház főigazgatója is mond számokat:  9647 beteg feküdt a kórházában, több mint ezer-háromszáz mikrobiológiai vizsgálatot végeztek el a fertőzés gyanúja miatt, s végül harminchárom betegnél mutattak ki bakteriális fertőzést. A legveszélyesebben számító MRSA-baktériumot kilenc betegnél mutatták ki. Vírusos járvány miatt tavaly két esetben rendeltek el részleges zárlatot. Az ápolási osztályon lépett fel influenza, illetve a krónikus osztályon calicifertőzés. Mindkét alkalommal meg tudták akadályozni a fertőzés továbbterjedését.

Valós számok?

Ezek a számok valósak? – nyilván sokunkban felvetődik. Régen volt, hogy az orvos lepedővel betakarta a betegét  a vizit idejére, hogy ne látszódjon a váladékozó seb. Ennek most már nincs sok értelme. Egyrészt azért,  mert a bakteriológiai vizsgálat, majd a gyógyszeres kezelés megrendelése úgyis „lebuktatja", vagyis regisztrálásra és jelentésre kényszeríti  az illetőt. „A baj megelőzése mindenki érdeke, részben azért, amit az egyetemen tanultunk, hogy »ártani nem akarunk a betegnek«. Másrészt pedig azért, mert egy fertőzött beteg kezelése (forintban és napokban mérve) két-háromszorosa a normál lefolyású esetekéhez képest. Senki nem akar kockáztatni."    

Győrben egyébként dr. Knausz Mártáék egy-egy osztályt folyamatosan ellenőriznek, három hónapon át naponta nézik a lázlapokat, jelentéseket. Aztán jön az újabb osztály.  Mosonmagyaróváron is azt mondja a főigazgató, hogy „nagyon szigorú és folyamatos infekciókontroll működik  külön munkatársakkal, jelentési és éves beszámolási kötelezettséggel".

Ami a kórházi felvétel utáni 48–72 óra alatt alakul ki annál a betegnél, aki amikor bejött, nem volt a betegség lappangó állapotában.

Nincs fertőtlenítőszer?

Egy felmérés szerint Magyarország használja a legkevesebb alkoholos kézfertőtlenítő szert. Itthon ez az arány mindössze 6 liter/1000 betegnap. Viszonyításképpen Svédországban ugyanez 40 liter.

„A kórházi fertőzés problémaköre világszerte az ellátórendszer része, mindenütt gond, az USA-tól Japánig. Volt, van és lesz" – csatlakozik  dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a megyei kórházigazgatókhoz. „Igaz, hogy többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint közlekedési balesetben és az is, hogy a számok mögött a magyar ellátórendszer lerobbant állapotát lehet felelőssé tenni. De nem csak azt! Ez a probléma nagyobb és összetettebb annál, mint hogy több szappannal meg tudjuk oldani! Az egész rendszer átalakítása és normalizálása szükséges ahhoz, hogy csökkentsük a fertőzéseket, de teljesen megszüntetni nem lehet."

Kezeket fel!

Pontosabban be a víz alá. El lehet gondolkodni azon, amit maguk az érintettek mondanak: a fertőzések 60–70 százaléka az emberi kézzel terjed. Számít persze még az eszközhasználat, a betegek életkora (a legidősebbek és legkisebbek vannak igazán veszélyben), a beteg állapota (az intenzív osztályon a legmagasabb a kimutatott fertőzésarány) és a páciens immunrendszere is. De a kézmosás akkor is alapkérdés, s mint kiderült, e tekintetben leginkább a műtősnőkben bízhatunk. A több évtizedes sebészi múlttal rendelkező győri főigazgató is állítja, az operálóhelyiségekben a sebészeket bizony  a helyükre teszik a műtősnők, ha azt látják, hogy félvállról veszik a bemosakodást vagy a beöltözést.

Arról is beszélni kell, hogy az ápolók folyamatos cserélődése miatt sokszor az utcáról, vagyis teljesen más területről érkeznek a frissen (és gyorsan) képzett ápolók. Ők vajon tisztában vannak a higiénia fontosságával? A válasz mindenhol az, hogy a kézhigiéniai program erre szolgál.  

Folytatás

 Naponta hányszor takarítanak a kórházakban? Van erre elég pénz? Mi történik, ha leáll a sterilizáló? A hozzátartozókat tisztességgel tájékoztatják, ha bakteriális fertőzéssel kell kezelni a hozzátartozót? Ha a halálozás közvetlen vagy közvetett oka egy fertőzés, azt miként fogadják el a hozzátartozók? Gyakori, hogy ebből kártérítési (a köznyelvben műhiba-) per lesz?  A témát ezekkel folytatjuk.