Érdemes belekóstolni az Erasmus+ program ízébe

Megéri tehát belevágni egy-egy külföldi tanulmány- vagy gyakorlati útba, hiszen a munkaerőpacon nagyon jól hasznosíthatók az ott szerzett tapasztalatok, a munkaadók díjazzák a világlátást. Nem is beszélve arról, hogy önállósodva, fontos készségekkel gyarapodva érkeznek haza az erasmusos hallgatók. Dr. Lukács Eszter rektorhelyettes szerint is érdemes útra kelni.

Miközben a hazai felsőoktatásban elsősorban a Stipendium Hungaricum és az Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak keretében örvendetesen növekszik a külföldi hallgatók száma, a magyar diákok külföldi tanulmányi/gyakorlati útjait tekintve vannak még kihasználatlan lehetőségek. Úgy látszik, a röghözkötöttség, amivel előszeretettel illetik a Kárpát-medencében élőket, ezen a területen is jelen van, és a külföldi tanulmányútra gyakrabban tekintenek privilégiumként, mint kihagyhatatlan lehetőségként. Holott az álláskereséskor az egyik legjobb ajánlólevél lehet. Azt jelzi, hogy a jelentkező idegen környezetben egyedül is helyt tud állni.

Borsi Fanni is megkóstolta az Üvegesben, hogy mit kínál az Erasmus+ bögréje. Fotó: Májer Csaba József

A mobilitás korlátai között leggyakrabban az anyagi hátteret, és a kreditelismerés vélt nehézségeit említik. A szerényebb szociális helyzetben lévő hallgatók munkát vállalnak, hogy tanulmányaikat finanszírozni tudják, és sokan attól is tartanak, hogy itthon halasztaniuk kellene a külföldi út miatt, ami már nem férne bele a költségvetésbe.

Az Erasmus, vagy magyar közbeszédben elterjedtebb nevén cserediák programot a nyolcvanas évek végén azzal a céllal hozták létre, hogy a hallgatók belekóstolhassanak abba, milyen is egy másik országban élni és tanulni. 2007-2013 között az EU „Life Long Learning" (egész életen át tanulás) programja keretében működött, 2014-től pedig Erasmus+ néven a cseretanulmányokon túl szakmai gyakorlatokra, önkéntességre, szakmai együttműködésekben, nemzetközi projektekben való részvételre is ad lehetőséget. Az Erasmus programban az elmúlt harminc évben több mint 9 millióan vettek részt, az Erasmus+ 2020-ig további 2 millió jelentkezőnek ad lehetőséget tapasztalatszerzésre Európában és szerte a nagyvilágban.

A csereprogrammal kapcsolatos tévhitekről és tényekről, az Erasmus+ kihagyhatatlan előnyeiről Dr. Lukács Eszterrel, a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettesével beszélgettünk. Az apropót az adta, hogy a Tempus Közalapítvány jóvoltából a győri campus vendéglátóhelyein az elmúlt napokban megjelentek a figyelemfelhívó, kedvcsináló Erasmus+ feliratú bögrék. Az októberi Európai Erasmus Nap programsorozathoz csatlakozva pedig Mobili-TEA címmel kötetlen beszélgetésre invitálják az érdeklődőket a volt Erasmus ösztöndíjas hallgatók.

Egyetemünkre igaz, hogy míg a befelé irányuló hallgatói mobilitás mind a teljes, mind a részidős programokon, csereutakon progresszíven növekvő tendenciát mutat, addig a kiutazás nem éri el a „leuveni célokat", vagyis azt, hogy 2020-ra a végzett hallgatók 20 százaléka szerezzen minimum három hónapos külföldi tapasztalatot. Az aggályok között valóban megjelenik az anyagi nehézség, annak ellenére, hogy a programban részt vevő hallgatók országonként meghatározott ösztöndíjat kapnak, és a hátrányos helyzetű hallgatók rendkívüli támogatást is igénybe vehetnek. Ugyanakkor az is tény, hogy ha a családi kasszát az egyetemi tanulmányok már eleve nagyon megterhelik, abban az esetben a felkínált Erasmus ösztöndíj mértéke nem feltétlenül elegendő. A kreditelismerési aggályokra választ keresve pedig a Magyar Rektori Konferencia úgynevezett kreditelismerési munkacsoportot hozott létre, amelybe mi is delegáltunk tagot. A Széchenyi István Egyetemen közel kilencven százalékos a kreditelismerés, ami annyit jelent, hogy a külföldön szerzett kreditek 90 százalékban elfogadottak nálunk"

– tájékoztat Dr. Lukács Eszter.

Ha egy egyetemi-főiskolai hallgató elmegy külföldre, legalább három hónapra, függetlenül attól, hogy melyik felsőoktatási intézményben, milyen szakon tanul, új emberként jöhet haza. Lényegesen szélesebb látókörrel, a munkaerőpiacon hasznosítható értékes tapasztalatokkal, készségekkel, minőségibb nyelvtudással. Az erasmusos hallgatók önállóbbnak, érettebnek, tapasztaltabbnak, magabiztosabbnak érzik magukat"

– teszi hozzá a rektorhelyettes.

A széchenyis diákok közül a műszaki és a gazdaságtudományi karokon tanuló hallgatók a legmobilisabbak, a legkedveltebb célországok pedig Németország, Ausztria és Spanyolország. Az érdeklődők az egyetem nemzetközi portálján tájékozódhatnak a lehetőségekről, a partneregyetemekről szerte a nagyvilágban, a pályázás módjáról, a határidőkről. A Nemzetközi Programok Központ munkatársai pedig mindenben segítséget adnak ahhoz, hogy a hallgatók az Erasmus+ ösztöndíjakkal életre szóló élményt és hasznos tapasztalatokat szerezhessenek.