2019.01.23. 08:00
Egyre több a hód, egyre nagyobb a kár Szigetközben
Egy háromhektáros, pár éve ültetett nemes nyáras 70 százalékát kirágta a hód Mecsérnél, ezért hektáronként több mint ezer csemetét kell pótolni. Nem válogat, a falu különböző vízparti részein még a fehér fűzbe is beleharap: évről évre nagyobb a káruk a magán- erdő-tulajdonosoknak.
A nemzeti park igazgatóját is meghívták az ügyben a faluban tartandó Szigetközi Természetvédelmi Egyesület szervezte fórumra.
Idősebb Börzsei László, az erdőművelő közösség szakirányítója is többek közt a szaporodó hódállomány okozta kártételekről egyeztetett kedden Csaplár Zoltán mecséri polgármesternél, majd helyszíni bejárásra kísérték a Kisalföldet.
Azt is megkezdte – A hód az egy méter vastag fehér füzet is kidöntené – mutatja Csaplár Zoltán polgármester. Fotó: Bertleff András
A felújításra, újraültetésre egyre többet kell költeniük, s a hódok elleni védekezés is viszi az energiát és a pénzt. Ennek kétféle módja is létezik: a területet nyolcvan centiméteres kerítéssel védik, de a csemete szárát is betekerhetik – ahogy tette az önkormányzat a magról növő fehér füzek esetében a Mosoni-Duna partján.
Azt tapasztalják, hogy a hódok egyre kijjebb merészkednek, a vékonyabb fákat elviszik, de akár egy méter átmérőjűnek is nekiesnek – a Lickói híd felé egy fehér fűz törzsét is folyamatosan vékonyítják.
„Úgy érezzük, egyre több a hód nálunk a folyó mentén, egyre több a kár. Mi lesz jövőre?" –kérdezte a polgármester, aki a Szigetközi Természetvédelmi Egyesülettel (Szite) karöltve február negyedikére egy helyi fórumot hívott össze az ügyben. Erre a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatóját is meghívták.
Gondos munka – Csak éppen hatalmas károkat okoznak az erdőtulajdonosoknak a hódok – ezt mutatja Börzsei László és Csaplár Zoltán. Fotó: B. A.
Lapunkban többször beszámoltunk már róla, hogy a megyei – főként a szigetközi – hódállomány szaporodik, természetes ellenségük nincs, csupán a nagyobb árvizek tizedelik meg őket. Évente sokmilliós kárt okoznak a négylábú ácsok az erdészetnek, vízügynek, magánerdő-tulajdonosoknak. A Szigetközi Fejlesztési Tanács hiába kérte a döntéshozókat, jogszabály-módosítás nem történt. Azt kérték, az állat csapdázása, kilövése engedélyezhető legyen nemcsak közérdekből, hanem az erdő- és mezőgazdaságban s a vízgazdálkodásban keletkező súlyos károk megelőzése végett is. 2017 tavaszán a vízügyi igazgatóság közérdekből 250 rágcsáló elejtésére kapott engedélyt, de 43-ból csak egy vadásztársaság vállalta mindössze 20 kilövését. A helyzet a mostani télen is hasonló, az engedélyt beszerezte ugyan a vízügy, de puskavégre ritkán kerül egy-egy példány.
