Győr és környéke

2019.08.01. 20:56

Csodás családi történet - öt generáció ül egymás mellett a győrszentiváni kanapén - fotók

Mosolyogva cirógatja a 90 éves Altrichter Ottóné ükunokája, a három hónapos Boróka szőke fürtjeit. Aprócska ujjak simogatják a ráncokat: összeér majdnem egy évszázad. Teréz mamának kemény élet jutott, mégis aktív és húsz évet letagadhatna a korából.

Gyurina Zsolt

Hatalmas rózsaszín masnival a fején, nagy szemeket meresztve Boróka éppen az üknagymama térdein fészkelődve tanulmányozza annak májfoltjait. A kettejük közötti korkülönbség kilencven év.


A győrszentiváni családi házban öt generáció randevúzik. Egymás mellett ül a kanapén Altrichter Ottóné, lánya, Vajger Lajosné, aztán unokája, Vajger Anita, déd­unokája, Koczor Kamilla és a legkisebb, az ük, vagyis Tóth Boróka. Boróka májusban született, Teréz augusztus 30-án lesz 90. Húsz évet letagadhatna, remekül néz ki.


Egyedül megy vonattal a helyi nyugdíjasklubba, társaival nemrégiben még rendszeresen járt fürdőkbe, kirándulni. Egyedül az zavarja, hogy pár éve volt egy gégeműtétje, emiatt nehezen beszél, ezért lánya tolmácsolja nekünk szavait.

 

Vajger Lajosné, Koczor Kamilla, Tóth Boróka és az üknagymama, Altrichter Ottóné és Vajger Anita. Fotó: Pipics Péter

Vajger Lajosné, Koczor Kamilla, Tóth Boróka és az üknagymama, Altrichter Ottóné és Vajger Anita. Fotó: Pipics Péter


"Volt abban minden" – tárja szét kezeit, amikor arra kérem, hogy meséljen az életéről. Világháború, diktatúra, kemény munka. Győrszentivánon született 1929-ben. Akkor itt még nádfedeles házak álltak, és még a nyolcadikat sem járta ki, amikor már a mezőre jártak napszámosként aratni, vágni a kötelet. Hatan voltak testvérek, hárman maradtak. Egyik nővére kilencvenhárom éves, húga nyolcvan. Volt egy ikertestvére is, sajnos már nincs velük.

 

Huszonegy éves volt, amikor összeházasodott a férjével, huszonnégy, amikor lánya megszületett. Őt egy fiú követte. Harmincöt volt, amikor férjét elütötte egy autó, s egyedül maradt a két gyermekkel. A derék ember munka után hazafelé kerékpározott, amikor egy Bécsből frissen behozott járműnek úgy örültek tulajdonosai, hogy nem figyeltek a kivilágított alakra. "Abba majdnem belehaltam" – suttogja nekünk Altrichter Ottóné. Kilenc évébe telt, míg úgy-ahogy kiheverte társa elvesztését. Később újra férjhez ment, majd tizenhét év után elvált. Majdnem két évtizede, hogy lányával él. Életét Szent­ivánon élte le, szövőnő volt, három műszakban dolgozott. Felderül, amikor arról beszél, hogy a nyugdíjasklubbal tíz országba jutott el.

 

Míg beszélgetünk, körülöttünk a família vidáman számolgat: hány unoka, hány dédunoka van. Végül eredményre jutnak: négy unoka, hét dédunoka és a kis Boróka. Összeszedjük, hogy Teréz ükmama 24, lánya 21, unokája 21, dédunokája 23 évesen szült. Ma már ez fiatal kornak számít a nőknél és ritkaságnak: így érhetett össze az öt generáció.

 

"Nagy álmom volt, hogy készüljön közös képem az ükunokámmal, hálás vagyok ezért a sorsnak. Amikor a kisbabát először a kezembe adták, csak néztem, olyan hihetetlen volt" – mondja Altrichter Ottóné. Mindenre emlékszik a múltból s mindenért hálás a jelenben. Pár apró baj, törés, esés nehezítette meg az elmúlt éveket. Sajnálja, hogy unokája családja kicsit messze van, Németországban élnek, de ha lehet, sűrűn hazalátogatnak. "Hamar elmentek az évek, észre sem vettük" – suttogja Teréz mama, aki ma már elégedett minden nappal: a legjobb, hogy a családja körében töltheti az idejét. Mielőtt elbúcsúzunk, még látjuk, hogy óvatosan végigsimítja Boróka arcát. Közben utánunk szól: most már csak élvezni akarja a hátralévő éveket.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!